12. Egy őrült szerelem balladája

A spanyol filmkészítés az utóbbi időszakban ismét szárnyra kapott.  Az alkotás címe árulkodva tükrözi az alaphelyzetet, hisz a történet a Szomorú és a Boldog bohóc szerelmi küzdelméről, és az ő szeretett artista Nataliajukról szól. Vagyis nem más, mint egy szerelmi háromszög, brutális erőszakorgiába torkolló őrült agymenés Álex de la Iglesia rendezésében. Akár egy Dali-látomásból született, Bunuel köpenyéből elővarázsolt film is lehetne. A bizarrul kezdődő történetszálban a végére teljesen eluralkodik a horror. A végső képsorok teljesen beleégnek a retinánkban. Ízig, vérig egyedi látásmód, brutális, véres, szürreális rémdráma, cirkuszi bohócromantikával meghintve, a háttérben a spanyol polgárháborúval. Tébolyult, elborult és nagyon megosztó film.

11. James Bond: SKYFALL

A  Quantum „csendje" után Bond visszatalál oda, ahonnan indult. Most már nincs kérdés, teljesen egyértelmű, ami évekig vitatott volt, de már tudjuk: Daniel Craig az igazi! Emberi szintre emelt, esendő, sebezhető, szinte már leamortizált hős, aki nyers és szilaj modorával kenterbe veri az elődeit. Javier Bardem személyében pedig méltó ellenfelet, a Bond-univerzum egyik legjobb főgonoszát kapjuk. Sam Mendes (Amerikai szépség, Bőrnyakúak) a karaktert a gyökerekhez taszítja vissza, hogy onnan elindulva rendezze az elmúlt évek szövevényes szálait. Rendkívül feszült, akciódús tempójú mozi!  Az utolsó félóra pedig felteszi az i-re a pontot, hogy ezután is rázva, és ne keverve kérjük azt a bizonyos vodka-martinit...

Filmajánlónk

10. A tetovált lány

Bevett szokás, hogy Hollywood pár év után remake-t készít egy európai alkotásból. David Finchernek (Hetedik, Harcosok klubja) ez a bűn megbocsájtható, hisz semmivel sem marad alul az eredeti svéd változatnál, sőt, néha jobb megoldásokkal operál. Naomi Rapace jobb színésznő, de teljesen Rooney Mara-ra volt szabva Salander karaktere. Sötét hangulatú thriller, nyomasztó atmoszféra, sokkoló, brutalitás - mindez Trent Reznor filmzenéjével fűszerezve. Stieg Larson kiváló irodalmi alapanyagából készült egy újabb Tetovált lány! A könyvespolcokon pedig hódító útjukra indultak a közeljövő megfilmesítésére váró skandináv krimik.

9. Éhezők viadala

Suzanne Collins antiutópikus könyve, a Battle Royale vériszamos kövezetén született. Ezért is akarva-akaratlanul összehasonlítja az ember az elődjével. Brutalitásban alul-, viszont háttértörténetben, gondolatvilágban felülmúlja azt. Szeretjük az ilyen alapsztorikat, mert beránt, magával ragad, elgondolkodtat, hogy hasonló helyzetben vajon mit tennénk a Kapitólium által irányított dzsungel kellős közepén, ahol mindennapos a szenvedés, a félelem, a veszteség és a kilátástalanság. Kérdéseket vet fel: Hogyan tudsz ember maradni egy ilyen embertelen környezetben? Hogy tudod túlélni?  Mit áldoznál fel magadból? Mivé válsz a végére? És végül hogyan dolgozod fel azt, ami belőled maradt? A feltett kérdések, a hangulat, a látványvilág és nem utolsósorban a szereplők is a helyén vannak. Gyakorlatilag rajongói lettünk a sorozatnak, a film minden kis hibája ellenére is. Izgalommal várjuk a folytatást.

8. Amíg alszol

Hitchcock-i szintre emelt spanyol thriller a Rec rendezőjétől. A spanyol filmgyártás ezúttal egy jólirányzott gyomrossal ajándékozott meg minket. A történet egy bérházban játszódik, melynek házmestere  César. A magány annyira megmérgezte már az életét, hogy képtelen boldog lenni. Őt csakis a boldogtalanság boldogítja. A benne rejlő, mélyről fakadó gyűlölet az, ami arra készteti, hogy a mindig jókedvű és vidám lakó, Clara életét megkeserítse, amíg ő alszik... A kezdeti csínytevések, őrült, szövevényes perverzióba fordulnak át.  Luis Tosar nálunk az év fő gonosza címet érdemelte ki, hisz karakterében az utóbbi évtizedek egyik legdurvább pszichopatája elevenedik meg. Miközben megismerjük a motivációit, az érzéseit, a gondolatait, a legfájdalmasabb az, hogy a rendező emberközelbe hozza számunkra ezt az elmebeteg figurát, olyannyira, hogy egyes szituációkban azon kapjuk magunkat, hogy féltjük őt, és izgulunk érte. Jaume Balagueró filmje végig feszült atmoszférával dolgozó lelki terror.

7. Felhőatlasz

A Wachowski testvérek (Matrix trilógia) és Tom Tykwer (Parfüm, A Lé meg a Lola) álmodták nagyvászonra David Mitchell megfilmesíthetetlennek tartott könyvét. Egy teljesen megosztó film született, hisz lehet szeretni és lehet gyűlölni. Köztes állapot nem létezik. Mély, filozofikus mű, vagy egy elszúrt művészopusz? A hat különböző szál szövevényes összefonódásaiból felépülő alkotás számunkra egy gyönyörű epikus káosz.  Múlt, jelen, jövő finom összekapcsolódása, ok-okozat fontossága, tetteink hatása, az élet értelme és görbetükör a társadalomnak egy rétegzett hagymaszerkezetbe zárva. Az apró kis kapcsolódási formák, bravúros vágási momentumokkal vezetnek át az évszázados szakadékkal tűzdelt történetszálak közti eseményekbe. Az élet örök kérdései egy szimbolikus láncolatot alkotva forrnak egybe. Érdemes mélyebben aláásni a film gondolatvilágában és filozófiájában, tehát mindenképp újranézős.

A szubjektív lista első 6 helyezettje is nemsokára olvasható lesz!