A római katolikus egyház fejének, a pápának a hivatalára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási kampány és tilos mindenféle választási ígéret. A konklávék kimenetele általában meglepetésszámba megy.

Egyes bíborosok mindennek ellenére egyházi körökben pápának megválaszthatónak - papabilisnek, pápaképesnek - számítanak. Íme néhány lehetségesnek tekinthető utód az APA osztrák hírügynökség esélylistája szerint:

A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.

A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.

A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.

A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. (A pápaválasztó bíborosi kollégium legfiatalabb tagja.)

A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.

A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.

A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.

A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.

Latin-Amerikának is lehet végre pápája?

XVI. Benedek pápa váratlan bejelentésével megnyílt az út az előtt, hogy a katolikus egyház élére történetében először ne európai vezetőt válasszanak.

Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a következő egyházfő a katolikus közösség jelentős részének otthont adó Latin-Amerika szülöttje lesz.

Latin-Amerikában él a katolikusok 1,2 milliárd fős táborának 42 százaléka, amivel a régió képviseli az egyház legnagyobb blokkját, szemben a hívők 25 százalékát adó Európával. (manna.ro)

***

Már márciusban új pápa vezetheti az egyházat 

XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

"Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát" - hangoztatta a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt Lombardi. A szóvivő Angelo Sodano bíborosnak, volt szentszéki államtitkárnak, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki "derült égből villámcsapásnak" nevezte XVI. Benedek bejelentését.

Lombardi hangoztatta, hogy értesülései szerint nem hirtelen hozott döntésről van szó. Kizárta, hogy a pápa betegség vagy depresszió miatt távozna tisztségéből. Döntésében nem befolyásolta az sem, hogy különböző botrányok rázták meg az egyházat. A pápa úgy érezte, "nincsen egyensúly ereje és feladata között" - fogalmazott Lombardi.

XVI. Benedek február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével. Utána Szent Péter trónja megüresedik - mondta Lombardi. Elmondta, nem tudja, a pápa miért ezt az időpontot választotta. A szóvivő bejelentette, hogy XVI. Benedek február 28-tól a Róma közeli Castelgandolfo rezidenciájára költözik át. Később a Vatikánban fog élni, a pápai állam falai között klauzúrában élő nővérek kolostorában.

A szóvivő szerint a Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze. "Márciusra, talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat" - jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

A pápaválasztás szabályait 2007 júniusában változtatták meg: korábban elegendő volt az egyszerű többség, de innentől kezdve a konklávé részvevői legalább kétharmadának támogatása szükséges az új egyházfő megválasztásához. Elmondta, hogy a következő napokban folyamatosan informálják a sajtót az eseményekről, amelyekre még a Vatikánnak is "fel kell készülnie".

Lombardi arra emlékeztetett, hogy A világ világossága című 2010-es interjúkötetben Peter Seewald német újságírónak XVI. Benedek arról beszélt, hogy ha a pápa testi és lelki ereje már nem megfelelő feladatai elvégzéséhez, "joga és kötelessége is lemondani".

***

Miért mond le a pápa?

A nehéz pápai feladatok ellátására nemcsak a lélek, hanem a test erejére is szükség van - fogalmazott hétfőn XVI. Benedek, amikor lemondását bejelentette.

A konzisztóriumon részt vevők előtt elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást.

"Tudatában vagyok e lépés komolyságának" - hangsúlyozta a katolikus egyházfő, aki szerint Szent Péter bárkájának az irányításához a lélek és a test erejére egyaránt szükség van.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő jelezte, hogy a pápai lemondás után kezdetét veszi a ''sede vacante'' (''üres trón'') ideje.

A pápa kérte, hogy konklávét hívjanak össze a következő katolikus egyházfő megválasztására.

A katolikus egyház történetében eddig csak egyetlen pápa, az 1294-ben megválasztott V. Celesztin mondott le. V. Celesztin utóda, VIII. Bonifác később bezáratta őt, börtönben halt meg. Több pápát lemondattak: pl. VI. Gergelyt, VI. Benedeket vagy VIII. Leót, akit először lemondattak, majd ugyanabban az évben visszaültették a pápai trónra.

IX. Benedeket 12 év pápaság után elűzték a trónjáról, rá fél évre visszaült, 20 napra rá pedig pénzért lemondott. Két és fél év múlva, 1047 novemberében ismét megválasztották, 1048 júliusában ismét lemondatták.