Az olvasók kérdései - Pezenhoffer Tímea életmód tanácsadó válaszol

2013.04.02. - 00:25 | Waldo

Az olvasók kérdései - Pezenhoffer Tímea életmód tanácsadó válaszol

Étkezéskor hozzuk egyensúlyba a bevitelt és energia felhasználást, barátkozzunk meg a saját életünk adta lehetőségekkel, a gyermekek egészséges nevelésében pedig mutassunk jó példát - a múlt héten Pezenhoffer Tímea életmód tanácsadó várta olvasóink kérdéseit. Szakértő válaszol sorozatunkkal szeretnénk olvasóink segítségére lenni abban, hogy minden héten az általunk bemutatott szakembertől kérdezhessenek.

HIRDETÉS

Amikor valaki reggel korán felkel, rohan a vonatra, aztán utazás után elsétál a munkahelyére, ahol jó esetben dolgozik nyolc órát - rossz esetben 12-t - aztán onnan vissza a vonatra, majd haza, és este későn fáradtan beesik az ágyba, hétvégén pedig a szüleinek segít, akkor mikor, és hogy figyeljen saját magára? Szerintem mindenkinek valahol vágya a saját magára figyelés, de van, hogy minden mást előtérbe kell helyezni. Hogy oldja meg ezt a mai kor embere?

Köszönöm levelét! Leginkább azért, mert soraiból azt olvasom, hogy Önnek már fontos az odafigyelés saját magára. Vallom, hogy a saját kérdéseinkben ott van a válasz is. Így a választ inkább csak egy kis segítség képen kiolvasnám onnan. A mai kor embere, - mint Ön is - előszeretettel használja a „kell" szót. A változás, és az odafigyelés magunkra akkor kezdődik, amikor már be tudjuk helyettesíteni ezt a szót egy másik lágyabb jelentésűvel, esetleg (idővel, és keserves munkával) el tudjuk hagyni. A „kell" ugyanis nem más, mint a saját Énünket befolyásolni próbáló elménk. Ezt a gátat pedig nem szabad másban keresnünk, hanem leginkább saját magunkban. Az elménk az, amely dolgozik a bennünk lévő magasabb szintű énünk ellen. Az elménk épít gátakat a környezetünkből vett információk alapján, hiszen irányítása alatt tartja a testünket és az érzékszerveinket egyaránt. Sorra teremti az akadályokat felhasználva hozzá az idő, és a tér korlátait, és közben figyel minket, mit kezd a magasabb tudatosságunk a lelkünk mindezzel.
Ami a kor emberének a legnagyobb feladata az nem más, mint saját elméjének lecsendesítése. Ennek pedig nem lehet akadálya sem az idő, sem a hely. Amikor azt mondjuk: nincs időnk rá, az is csak az elménk játéka.

Én is sokat utaztam vonattal. Először persze morogva. Később pedig rájöttem mekkora esélyt kaptam ezzel az életemtől. Leginkább, mert lehetőséget kaptam az utazás közben „merengeni" dolgokon, megfigyelni embereket, olvasni, gyűjteni az információkat, amelyek nélkül a későbbiekben másként hoztam volna meg a döntéseimet. De mindenek előtt rá kellet jönnöm, hogy mikorra beérkeztem az állomásra, addig mindig sikerült letudnom egy-egy problémának hitt dolgomat. A szó legszorosabb értelmében beérkeztem oda, ahova szerettem volna eljutni.
Ezek a dolgok, mint a munkába utazás, munka, házimunka, stb. annyira rossz hangulatú szavak. Valóban nehéz, és verejtékes munka a magunkénak hinni mindazt, ami velünk történik. Az első pillanat, amikor a „kell" szót kiiktatjuk, az életünkből fogja azt a boldogság érzést keletkeztetni bennünk, ami által örülni tudunk mindennek, és hálásak, lenni érte. Ez az örömünk pedig nem más, mint az önmagunkra figyelés első lépése. Nem könnyű helyzet, korai kelés, rohanás dolgozni, munka és hétvégi elfoglaltság, ez tény, de akkor sem lesz könnyebb, ha kesergünk felette, de lehet könnyebb, ha elfogadjuk és megkeressük szépségét és próbálunk benne harmóniát teremteni, és ez csak önmagunkon múlik. Célszerű megbarátkozni a saját életünk adta lehetőséggel, mert talán úgy könnyebb „boldognak"lenni, ha nem hadakozunk. Ha a lelki harmóniát sikerül elérni, talán a többi is könnyebben megy. Nagyon fontos még a görcsösséget elengedni. Nem kell törekedni a tökéletességre, hisz nem is lehet. Ez értendő a táplálkozásra, mozgásra is. Mindenki a lehetőségéhez, egészségi állapotához mérten próbálja kialakítani az életmódot, amely elvezet az egészségéhez, harmóniához.


Bemutatkozójában említette az egészséges étrendet. Azt kell, hogy mondjam, hogy elég nehéz manapság egészségesen táplálkozni, amikor az első a számlák befizetése, és ami kicsi marad, azt ossza be mindenki ruhákra, ételre. A bevásárlóközpontokban, bio boltokban nagyon jó dolgokat lehet kapni, de ezeknek az ára háromszorosa a többi terméknek. Így általában vesszük a sima lisztet, cukrot, filteres teát... Szerintem az egészségtelen táplálkozás valahol civilizációs „betegség" is. Mit gondol erről?

A jelenlegi gasztronómiai kultúránk egy nagyon hosszú időszak eredménye. Az eredmény pedig nem biztos, hogy mindenki számára jó. Ez az eredmény olyan, mint egy nagy ház, amelyet az évezredek során felépítettünk, és sok ember számára biztosít fedelet. Először mindenki örül, majd amikor beköltöznek a lakásokba, ahogy az idő múlik, ők is úgy válnak feszültebbé. Ronda a fal színe, nem ott vannak az ajtók, és ablakok, ahol lenni kellene, csöpög a csap, hangos a lefolyó. És a feszültség egyre nő. A szomszédnak persze... És idővel a kőműves, a vízszerelő, az építész közeli és távoli rokonsága is említésre kerül. Hogy értse miért említettem ezt a példát felteszem a kérdést: - Valóban erre a házra van szükségem? Miért ezt választottam? Van-e esetleg olcsóbb, jobb?- hiszen valahol Ön is ezt kérdezte. A válaszom csupán annyi, a háznak az elsődleges funkciója, hogy legyen egy védett hely, ahol álomra hajthatjuk a fejünket. A többi mind csak a választható extra, ami a lehetőségek végtelen tárháza. A táplálkozás is hasonló. A testünknek energiára van szüksége, amit legfőképpen a táplálékból nyer, és amit a testünkben életté alakít. Felteheti tehát mindenki magának a kérdést: - Mire van szükségem az élethez? A választ pedig mindenki saját magától kapja. A többi pedig csak a választható extra. Egyetértek, hogy nehezebb a régi rossz szokásokat, beidegződéseket levetkezni, hogy talán egy picivel többet kell áldozni, de azt hiszem, hogy bőségesen megtérül. Apró lépésekkel kell indítani, fokozatosan haladni. Meg kell érteni, hogy ami régen működött, nem jelentett gondot és jó volt, az ma nem biztos, hogy ugyanolyan megfelelő. Változott az életkörülmény, minőség, lehetőségek, mások a betegségek, emberekre gyakorolt hatások, így változtatnunk kell dolgokon, ha szeretnénk elkerülni a civilizációs betegségeket. Egy betegség kezelése, karbantartása pedig még több anyagi és egyéb terhet ró ránk. Azt gondolom, hogy a ma embere jóval többet eszik, mint amire szüksége van az élethez, és az is rosszabb minőségű. Nincsen egyensúlyban a bevitel és energia felhasználás.

A gyermekeim iskolában vannak egész nap. Viszik a nehéz táskát, eszik az iskolában kapott ételt, aztán délután hazajönnek, beülnek a szobájukba, tanulnak estig. Véleményem szerint az egészséges életmódra nevelés lenne a legfontosabb, hiszen ha valaki már „ebbe nő bele", akkor könnyebben a magáénak érzi. Iskola, iskolai étkezés, folyamatos tanulás, esetleg külön órák mellett milyen ötletei vannak, hogy neveljünk „egészségesebb nemzedéket"?

A legfontosabb az otthoni minta, szokások, hatások. Ha a gyermek azt látja, hogy az asztalon gyümölcstál van, és azt eszik, akkor nem a „nasis" szekrényt fogja nyitogatni. Ha a család együtt kirándul, sétál, sportol, akkor ez természetes igénye lesz és később is könnyebben fog mozogni, sportolni. Ha otthon beszélgetnek, foglalkoznak egymással, hagynak időt a családtagokra, később ez is sokszorosan megtérül. Persze nem könnyű, ha közösségbe kerül a gyermek, mert az ottani körülményeket nem tudjuk befolyásolni, de ha készít a szülő egészséges szendvicset, gyümölcsöt, megfelelő folyadékot, már sokat segített. Azt is hangsúlyoznám, hogy nem szabad mindent megvonni a gyermektől, mert később nagyobb lehet a csábítás. Felesleges zsebpénzzel is lehet sokat rontani. A gyermekek nevelésében az első 7 év a legfontosabb, így a szülő, nagyszülő tud a legtöbbet tenni. Iskolai életmódoktatás is tartalmazhatna nagyon értékes ismereteket, ötleteket, de nehéz a mai fiatalt az iskolán keresztül „megérinteni".

Mint védőnőt kérdezném meg arról, hogy ha a gyermekem 7 hónapos, akkor vajon mi biztonságosabb számára: megvenni az üveges ételeket, amik talán ellenőrzött minőségűek, vagy a boltok polcairól, zöldség-gyümölcs osztályról venni alapanyagot, és saját magunk készíteni az ételeit, tudva azt, hogy valószínűleg ezek permetezett, gyorsérlelt áruk?

Én jobban pártolom a házi készítésű ételeket. Ha megkóstolta a boltit és a sajátot, ez nem kérdés. Később sem konzerv ízekre szeretnénk a gyermeket rászoktatni, hanem arra, hogy ismerje meg az ételek, élelmiszerek valós ízét. Mindent nem tudunk szűrni, mindentől nem is kell távol tartani a gyermeket.
Terhesség alatt már lehet előre készülni, friss zöldséget, gyümölcsöt lefagyasztani, hogy mire annyi idős lesz a csecsemő, hogy kaphat hozzátáplálást, azokból biztosan jó minőségű étel készíthető.
Védőnőként fontosnak tartom, hogy a tanácsok mindig ahhoz igazodjanak, hogy mikor született a gyermek, mikor és mit lehet bevezetni, mit ad a természet frissen. Mit örökölhetett a baba, milyen a család egészségi állapota, például van-e allergia a családban, vagy valamilyen betegség. Milyenek a lehetőségek, például van-e kert vagy nagyszülő, aki gazdálkodik. Minden családlátogatás, tanács más és más, egyénre, családra szabott.

Kapcsolódó írásunk: 

A szakértő válaszol - bemutatjuk Pezenhoffer Tímea életmód tanácsadót és terapeutát

2013.03.26. - 00:15 | Waldo

A szakértő válaszol - bemutatjuk Pezenhoffer Tímea életmód tanácsadót és terapeutát

Biztosan mindenkiben vannak kérdések, amikkel talán nem keresné fel sem orvosát, sem kozmetikusát, sőt, életmód tanácsadó telefonszámát sem tárcsázná. Sorozatunkkal szeretnénk olvasóink segítségére lenni abban, hogy minden héten az általunk bemutatott szakértőnktől kérdezhessenek, így ne maradjon probléma tanács nélkül. Csütörtök este nyolc óráig várjuk kérdéseiket a szakerto.vk@gmail.com email címre, amikre a következő hétfőn ad választ szakértőnk. Ezen a héten Pezenhoffer Tímea életmód tanácsadó és terapeuta várja a kérdéseket.

 

Új hozzászólás