A cseresznyevirág pompája - Vörös Emillel, az ATARU vezetőjével beszélgettünk

2013.04.18. - 11:45 | Joó Ágnes - Fotók: Kánya Dóra

 A cseresznyevirág pompája - Vörös Emillel, az ATARU vezetőjével beszélgettünk

A sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. A japánok sakura időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az ún. hanami. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és élvezzük a rengeteg virág látványát, kikapcsolódunk, pihenünk. Ha nem is fa alá, de asztalhoz ültünk Vörös Emillel, az ATARU vezetőjével, és pihentünk, kikapcsolódtunk, míg ő a taiko dobolásról, csapatáról és az április 20-i koncertről beszélt.

HIRDETÉS

A cseresznyefa-korona gyerekkorom habcsókos reggeleire emlékeztet. A dióillatú grillázs-kristályos parányi csókokra, nem holmi tojásosan terülő ragadványra. A virágzó fa: élettől áradó dús, elmúlhatatlan látvány. Csodálóját magabiztossá, bátorrá, halhatatlanná emeli. Ha nem jön el a haragvó-háborgó vihar magával kavarni az ágfészekben nyugvó temérdek szirmot, akkor egy takarót ágyaz a fa saját törzse köré belőlük. Sőt, a törzsbarázdákba feltűz néhányat.

A virágszirom mindig a fa dísze marad - életében, halálában. Ajándéktárgyaim között van egy színes cseresznyevirág intarziás, pillekönnyű fából készült, fekete-lakkozott doboz. Régi darab, de még nem találtam bele méltó tartalmat. Magában a legszebb.

A sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. A japánok sakura időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az ún. HANAMI. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és élvezzük a rengeteg virág látványát, kikapcsolódunk, pihenünk. 

Ha nem is fa alá, de asztalhoz ültünk Vörös Emillel, az ATARU vezetőjével, és pihentünk, kikapcsolódtunk, míg ő a taiko dobolásról és csapatáról beszélt. 

A napnak várod azt az óráját, amikor a próba elkezdődik - olvastam nemrég. Van még valami, ami ilyen lázban tart?

A Taiko dobolás összehasonlíthatatlan más, már általam kipróbált dologgal. Ahogy elkezdünk dobolni, megszűnik minden és csak az elementáris erő, és energia van jelen.

Mi az elementáris  ritmusban, dinamikában - és az Életben? Mi az együttesed erőssége?

Ennek a műfajnak a lényege a ritmus, a dinamika, és a koreográfia összessége. Kitartás, szorgalom, tehetség, állóképesség.

A zenei csoport semmi máshoz nem hasonlítható eufóriáját pusztán a közösség teremtése adja? Arra gondolok, hogy önmagában véve is hatást gyakorol több ember egyazon tevékenysége, még inkább zenei produkció esetében. A közösségben pedig zárul a színpad másik félköríve...

A csoportos zenélést a történelem folyamán az emberek mindig is felhasználták a közösségépítéshez. Ez most sincs másként. Ha mi jól csináljuk a színpadon a dolgunkat, akkor ebbe a közösségbe a közönséget is be tudjuk vonni.

Mivel harcol a dobos? Mire képes a harcos a hangszerével? A hangszerek funkciója több értelmezést kapott a zenefilozófiában: így a fúvós és ütős hangszerek elnyerték vagy kénytelenek viselni az agitatív kategóriába való jóhiszemű besorolást. Mi a véleményed erről?

Nyilván a kérdéseddel a koreográfiában feltűnő harcművészetre utaló elemekre gondolsz. Ezek a mozdulatok az intenzív dobolás részét képezik. Mi ezt nem harcnak éljük meg. Nem gondolom, hogy bármely hangszeres játékos harcnak éli meg a játékot. Ha ez így lenne, akkor szerintem megszűnne a zene közösségépítése. Véleményem szerint az ütős hangszereknek a funkciója volt a történelem során a legváltozatosabb. Nem gondolom, és nem is hallottam még ezt a jóhiszemű besorolást.

Miért érdemes harcba szállni? Önmagáért ki tud állni valaki dobbal, síppal? Lehet ennek aktualitása?

Ezt minden embernek magának kell eldöntenie, hogy mi fontos neki. Aktualitása?  Ezek a dobok több ezer éves múltra tekintenek vissza. (Léteznek 4000 éves leletek.) A csoportos Taiko dobolás az 1930-as években alakult ki. Azóta világszerte több 10.000 együttes alakult. Mi ez, ha nem aktualitás? 

A Dobszínház rejteget titkos vágyakat? A világ valamely színpada, közös fellépés vendéggel, kedvenc szerzőtől előadás, kortárs szerző művének ajánlása az együttesedhez?

A Dobszínház nem rejteget titkos vágyakat. A mi terveink nagyon is nyilvánosak. Minden a nyílt színpadon zajlik. Na jó, Japánba szeretnénk eljutni. Amit eddig elértünk, azt csak is magunknak köszönhetjük, szinte teljesen önerőből. De semmi elöl nem zárkózunk el!

Szerettek halkan és lassan is játszani? Van general pausa az együttes valamely produkciójában?

Nyilván nem ez a legjellemzőbb a koncertjeinkre, de aki már hallott minket, az tudja, hogy igen, szoktunk mi halkan és lassan is játszani. Természetesen van generál pausa a darabjainkban. Minden, számunkra felhasználható zenei eszközt alkalmazunk mi is.

A 20-i fellépésetekre milyen házat vártok?

Telt! Viccet félretéve én azt szoktam mondani a csapatnak, hogy ha csak egy ember ül a nézőtéren nekünk, akkor is úgy kell játszani mintha 20.000 előtt játszanánk. Mi mindenkit nagy szeretettel várunk!

Érzitek a közönséget játék közben? 

Természetesen érezzük a közönséget. A visszajelzések szerint szimbiózis alakul ki a közönség és közöttünk.

Szülőktől hallom, hogy inkább melodikus hangszerre irányítják gyermekük zenei nevelését és várják hangszertudását. Pedig a gyermek zenÉLNI akar, zenejátékot választana, játszani szeretne. Nem engedjük „játszani", és a hangszerére rákérdezünk egy gyakoroltál-lal, pedig a játszottál lenne a kedvérevaló!

Mint gyakorló zenepedagógus én nem ezt tapasztalom. Most sajnos a zeneiskolák nehéz időket élnek meg. Egyre kevesebb a zenére járó gyermek, de a választható hangszerek között az ütőtanszakot nem fenyegeti veszély. Véleményem szerint a zeneiskolának az elsődleges szerepe a zene szeretetére való nevelés és a hangszeren való JÁTÉK. Igen, a gyermek játszani szeret, és nekünk erről a nagyon jó tulajdonságáról nem szabad leszoktatnunk. Zenélni nagyon jó, és hasznos  dolog, mindenkinek csak ajánlani tudom!

Az Ataru Taiko ütőegyüttes április 20-án 19 órakor újra a szombathelyi AGORA - Művelődési és Sportházban rendezi meg a japán Hanami ünnep tiszteletére Sakura koncertjét. Az esten az együttes új repertoárjának darabjait először hallhatja a szombathelyi közönség.  

SAKURA 2013

A sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. A japánok sakura időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az ún. HANAMI. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és élvezzük a rengeteg virág látványát, kikapcsolódunk, pihenünk.

Ennek a nem mindennapi ünnepkörnek tisztelegve rendezi meg újra az ATARU TAIKO ütőegyüttes a mára már hagyománnyá vált SAKURA koncertjét. A koncertnek idén újra a szombathelyi AGORA - Művelődési és Sportház ad otthont 2013. április 20-án 19 órakor. Az est különlegessége, hogy az együttes itt mutatja be a közönségnek először az új repertoár darabjait. A már megszokott látványból és dinamizmusból idén sem lesz hiány, sőt, köszönhetően az elmúlt két év fáradságos munkájának a csapat igazi újdonságokkal is szeretné meglepni a régi és új vendégeiket.

Ha már volt része a japán dobok hangjának és látványának varázsában, akkor semmiképp se hagyja ki a vadonatúj előadást, ha pedig még nem látott hasonlót, itt a remek alkalom, hogy betekintést nyerhessen az ATARU TAIKO Japán Dobszínház műsorába! Ez ütős lesz!

Jegyár: Felnőtteknek 2.000 Ft
Gyermekeknek és diákoknak 1.000 Ft

Jegyrendelés: Agora Jegyiroda
Szombathely, Belsikátor 1.
Tel.: 94/ 511-266
www.jegymester.hu

Jegyek a helyszínen is kaphatók!

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Molnár Márta 2013.04.23. - 23:36
Csodálatos volt a koncert! Köszönöm Nektek!Mindig elvarázsoltatok, és remélem még sokszor így lesz!