Életörömködés - Buena Vista Social Club koncert a Sportházban
Képgaléria megtekintése2013.06.24. - 23:00 | FrankenVi - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Az életöröm nem született és nem hal meg - az emberek igen. Amit vasárnap este a színpadon láttunk, az kicsit több mint egy tucat együtt zenélő nagy öreg – sokkal inkább végtelenül életteli, erős és sugárzó lelkek, akik az ifjúság derűs szellemét meghazudtoló módon teszik azt, amit szeretnek. Zenélnek? Sokkal inkább: Élnek. Egy legenda kelt életre a Szentivánéji Vigasságok méltó lezárásaként a Sportház színpadán. A Buena Vista Social Club koncertjén fellépett az isteni Omara Portuondo is, a kubai zene „First Lady-je” és Eliades Ochoa, a klasszikus felállás meghatározó alakja. A fantasztikus koncertnek vendége is volt: a példaképekkel egy színpadra álló Ocho Macho exkluzív akusztikus produkcióval készült. Nem koncertbeszámolót írunk. Életérzést közvetítünk.
Az életöröm kortalan. Az életöröm olyan apró, hogy elfér egy kis dobozban. Magaddal viheted mindenhova, de ha nyitva hagyod a doboz tetejét, akkor nem elvész, hanem megnő. Elfér a zsebedben is, így ha lazán oda dugod a kezed, máris a markodban van. Egy-két lépés előre, aztán oldalra majd hátra, és ezeket váltogatod. Tánc, vagy afféle. Az élet.
Nem gondolkodsz, egyszerűen nincs min. Egy pillanat alatt elfelejted, hogy mire kellene emlékeztetni magad. Problémák, teendők, múlt, jövő, sohasem a jelen, de még a kósza gondolatok is kiesnek egy bizonyára végtelen térbe, mert egyiket sem leled, nem hiányoznak.
Egyszerűen Jól vagy. Úgy érzed nincs oka, nincs kezdete és vége, kiterjedése, magassága és felülete.
Az életöröm nem született és nem hal meg, mégis a legtermészetesebb érzés. Rettenetesen emberi és mégsem esendő. Erős és egyenes, nem csap be, nem hazudik, nem utal semmi másra. Elemi erővel bír, ösztön mely sosem bírt tisztább tudatot. Az életöröm kicsit szerelem, kicsit csoda, tömény szeretet minden iránt, csak úgy mellesleg. Egyszerűen. És ez elég is. Mindenhez.
Az életöröm nem született és nem hal meg - az emberek igen. Mégsem tudom elképzelni ezt azokról az emberekről, akik a színpadon állnak, szemmel láthatóan nem csak néhány évtizede. Amit ott látok, az kicsit több, mint egy tucat együtt zenélő nagy öreg - végtelenül életteli, erős és sugárzó lelkek, akik az ifjúság derűs szellemét meghazudtoló módon teszik azt, amit szeretnek. Zenélnek? Sokkal inkább: Élnek.
Ami a zenélés részét illeti, a makulátlan precizitás, összhang a lehető legtöbb könnyedséggel párosul, és ezt nevezzük profizmusnak. Azonban a színpadon állók nem csak megmutatnak, megosztanak velünk valamit. Megmutatni lehet tudást, képességet, módot, de megosztani csak érzéseket lehet, mint az öröm és szeretet. És ez az, amitől nem csak zenészként beszélhetünk profizmusról...
Azon szerencsések, akik ott voltak vasárnap a Sportházban, minden bizonnyal mind megkapták fel nem tett kérdéseikre a választ. Még akkor is, ha erről nem is tudnak. Mert az életöröm nem hivalkodó, nem mutogat önmagára. Az életöröm szerény és szelíd, csendes és alázatos. Láthatatlanul kúszik be az ember szívébe, aki csupán azt veszi észre, hogy a pillanatnak nincs oka, nincs kezdete és vége, kiterjedése, magassága és felülete. Az ember csak azt veszi észre, hogy Él.
(FrankenVi)
Havanna legforróbb hangulatú zenés klubja, a BUENA VISTA SOCIAL CLUB a kilencvenes évek közepén vált világhírűvé. Ry Cooper producer és Wim Wenders rendező nagy sikerű dokumentumfilmje ekkor ismertette meg e nagyszerű muzsikusokat és a zenéjük által képviselt életérzést a nagyvilággal. A zenekar meseszerű története a Castro előtti időkre nyúlik vissza, amikor az immár világmárkává érett nevű klub virágkorát élte. Akkoriban a Buena Vista és a hozzá hasonló, főleg feketéket tömörítő társasági klubok jellemezték a gyakran baráti, családi szálakra épülő társadalmi életét. E helyek a nosztalgikus, idillikus Kuba-kép megtestesülései voltak, a nagy beszélgetések, kártyapartik, szivarsodrások és persze az autentikus kubai muzsika szigetei. Cooper a 90-es évek közepén határozta el, hogy leporolja a rá hatalmas benyomást tevő klubot és zenéjét, felkutatja az eredeti muzsikusokat és újra zenekarrá szervezi őket. Munkájának sikerét a BUENA VISTA SOCIAL CLUB című album 5 millió eladott példánya és a Grammy-díj igazolta, a dokumentumfilmet pedig Oscarra jelölték. |
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1901 szavazat
Új hozzászólás