Balaton-felvidéki túra - Templomromok és a Kornyi-tó

Képgaléria megtekintése2013.04.17. - 00:30 | Büki László 'Harlequin'

Balaton-felvidéki túra - Templomromok és a Kornyi-tó

Nem kell sokat utaznunk ahhoz, ha egyszerre vágyunk nyüzsgésmentes helyre, határtalan nyugalomra és kalandra. A Balaton és környéke nemcsak a vízközeliség révén nyújt aktív kikapcsolódást, hanem a Káli-medence felfedezni való, csodálatos természeti adottságai miatt is. Újabb Balaton-felvidéki túránkon a Káli nemzetség földvárát, a szentantalfai Szent Balázs és a sóstókáli templomromot, valamint a köveskáli Kornyi-tavat örökítettük meg.

A szentbékkállai kőtenger után második Balaton-felvidéki túránknak vágtunk neki. Most is a historikus kövek iránti kíváncsiság határozta meg felfedezőkedvünket, s "vezette" kameránkat, ám ezúttal nem a természeti, hanem az épített örökség köveit, romjait cserkésztük be.

Kerekikáli templomrom

A Mindszentkálla és Szentbékkálla út mentén, a síkból 30-35 méterre kiemelkedő dombtetőn egy későbronzkori - koravaskori földvár 20-200 cm magas sáncait lehet felfedezni. Egyes történészek szerint a terület a honfoglaló Kál-Horka szálláshelye lehetett, elképzelhető, hogy a Horka nemzetségbe tartozó Bulcsú vezér is innen indult kalandozó-portyázó hadjárataira.

A domb tövében a hajdani Kerekikál templomromja található. A névadó település első írásos említése 1292-ből maradt fenn. A templom XIII. századi építmény, egyenes záródású szentéllyel, nyugati felében kegyúri karzattal. A törökök 1548-ban égették föl a Balaton-felvidék szomszédos településeivel együtt, faluja elpusztult, később már csak pusztaként népesült be. A XX. század folyamán a templom maradványait vincellérházzá építették át. A rom egyik falán látható emléktáblát az 1996-os millecentenárium alkalmával helyezték el.

Megközelítése
Keletről, Zánka felől érkezve el kell hagynunk Köveskált és Salföld felé kell továbbhaladni. A szentbékkállai elágazás után nem sokkal (1 km-en belül) már látható a rom a szántóföld és egy erdőkkel tarkított gyepes terület határán. Figyelni kell, mert ez is valódi rom és kevés fala maradt meg, de segítséget nyújt, hogy magasabb térszínre építették, mint ahol az út halad. Ha a közeli tanya előtt az út mellett hagyjuk az autót, akkor a szántóföldön föl lehet sétálni a romhoz. Innen elég fotogén is, és lassan, sétálva megközelítve ízlelgethetjük a látványát.


A templomrom, ahogy a műútról látszik

Szent Balázs templomrom - Szentantalfa

A templomrom Szentantalfához tartozik. Ajánlott megközelíteni Dörgicse felől. A templom bejáratától csodálatos kilátás nyílik a Káli-medencétől keletre fekvő szőlőhegyekre. A XIII. századbeli Szent Balázs hegyi romtemplomot 2001-2002-ben sikerült részlegesen helyreállítani.

Elődje egy XII. sz.-i fatemplom volt, melyet egy évszázaddal később a XIII. sz.-ban román stílusban kőépület váltotta föl. 

Különösen szép a Ny-i oldalon kialakított, gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapu. További érdekessége, hogy román kori szentélye kívül négyszögletes, belül íves kialakítású, mely a környéken Zánkán fordul elő. A templomot és a községet a török pusztította el, ettől kezdve romos lett. Később nem települt újjá, de közigazgatásilag Balatoncsicsóhoz tartozik. Külön érdemes megemlíteni a templomromtól elénk táruló szép panorámát: a Balaton víztükre csillan meg szemünk előtt, a távolban a Badacsony jellegzetes tömbje, felsejlik a Hegyestű kibányászott hegye, s mindezek előtt a Nivegy-völgy, mely Zánkánál a Balatonba fut.

Megközelítése:
Zánka felől érkezve haladjunk át Szentantalfán, és a faluhatár után jobbról fatábla jelzi a romot. Kiváló minőségű műúton jutunk fel a gerincen a templomromhoz, melyet útközben is táblák jeleznek. A műút végén egy kavicsos út vezet a pihenőhöz, ahol leparkolhatunk. A helyiek szerint a falun belül a Sósi úton is fel lehet menni a romhoz, a pincékhez vezető kápás, meliorációs úton, elhaladva a kombinát mellett. Nekünk többszöri kísérletre sem sikerült feljutnunk.

Szentantalfától a zöld sáv jelzésen juthatunk föl, vagy Óbudavár felől érkezve, még Szentjakabfa előtt tábla jelzi, ezt követve elérjük. 


Szent Balázs templomrom

Kornyi-tó - Kővágóörs

A Káli-medence közepén elterülő Kornyi-tó a vízimadarak paradicsoma, a mintegy kétharmadát beborító nádas és a mellette elterülő vizes-nádas területek ideális fészkelő helyet biztosítanak. Fontos vízimadár élő- és vonulási hely. A Káli-medence legnagyobb tava.

Mélysége 0,5-1 m. Ritkán ugyan, de néha ki is szárad. Keve András, híres ornitológus több mint 100 vándor és fészkelő fajt figyelt itt meg. A tó a törmelékes dolomitból és agyagból álló vízzáró altalajnak köszönhetően jött létre. Lefolyástalan vizét csak a csapadék pótolja.

Körülötte derékmagas sásos zsombékosok és pár centis gyepszőnyegű száraz rétek váltják egymást. Aki horgászni szeretne, vagy egyszerűen egy szép kis tavat látni, annak ajánljuk a Kornyi-tavat.

A "Kornyita" a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Jancsó Miklós kedvenc filmforgatási helyszíne.

Megközelítése
A Köveskálról Kővágóörsre vezető úttól jobbra eső sík területen van. Az útról nem nagyon lehet látni (egyáltalán nem látni!! - a Szerk), de Veszprémi Imrének a tó melletti kis dombon álló szoborcsoportját észre lehet venni. Az szobrokon kicsit túlhaladva, az út mellett egy kis parkolóban lehet megállni, onnan gyalog kell menni. A hely érdekessége még az itt lévő strucctelep is.


A Kornyi-tó

Sóstókáli templomrom - Köveskál

Feltehetően a XIII. században épült román stílusban, Sóstókál falu templomaként. A falu nevének első említése 1389-ből ismert, a templomról hiteles említés nem esik. Jelenleg a rom környékén kis facsoportok által körülölelt kőhalmok idézik fel a hajdani házak emlékét.

A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az északi fal és a szentély nyomai fedezhetők fel. A torony a kor szokásainak megfelelően valószínűleg a nyugati oldalon helyezkedhetett el, erre utal az ott található markáns törmelékkupac is. Az érintetlen, nem konzervált falak arra engednek következtetni, hogy a templomrom környéke feltáratlan.

A romtól északra a hosszan elnyúló bozótban lehet fellelni egy nagyobb épület alapjait, melyet a néphagyomány „Pusztapalota" névvel illet. Egyes feltételezések szerint ezek római kori maradványok, más vélemények pedig középkori romoknak vélik.

Érdemes jól körbenézni ezen a csodás tájon, hiszen a rom kb. a Káli-medence közepén helyezkedik el, és a Balaton-felvidék eme ékszerdobozát jól körbelátni. Érdekesség, hogy a közvetlen közelben más építmény nem látható, nem zavarja meg a nézelődést, ezért az embernek olyan élménye támad, mintha kiszakadt volna a civilizációból. Erre rásegít az a csend, amit más turisták híján érzékelni lehet a tikkasztó nyári melegben. 

Megközelítése
A Kornyi-tó középvonalánál Kővágóörstől Köveskál felé haladva az útról jobbra letérünk egy kis földútra, melyet észak-nyugati irányban a romig követünk. Kellemes, majd félórás séta a műúttól.


A templomrom fák ölelésében

Balaton-felvidéki túra - A szentbékkállai kőtenger

2013.07.11. - 12:40 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin' - Képgaléria megtekintése

Balaton-felvidéki túra - A szentbékkállai kőtenger

Szentbékkálla határában nyugatra fekszik a híres kőtenger. A kövek nagysága és magassága meglepő: némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz-, vagy jókedvében gigászi kődarabokat hajigált.

 

 



A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Attila Simon 2021.04.12. - 21:10
Attila hun nemzet vezérének
mező méretét és hírnevét szeretném nővelni!
Kun -halom az Istenemre mondom a dombon ostorául Attillának!
Emberi komédia állíttatván taván...