Dzsesszre fess, flash-re dzsessz! - Improvizációk - Egy nap a jazz jegyében

Képgaléria megtekintése2013.10.02. - 01:15 | Büki László 'Harlequin'

Dzsesszre fess, flash-re dzsessz! - Improvizációk - Egy nap a jazz jegyében

A nap, amikor másként áll a kézben a borospohár, másként nyúlunk a pogihoz, és másként talál el bennünk a jazz. A nap, amikor a tárlatok tárlatának tárlata jön el. Az improvizációé. Jazz ihlette dallamokra posztkurvajó képek a falon - pardon, improvizáltam egy stílust -, ami megihleti az állandóan ihletett állapotban játszó Grencsó Istvánt. Árad, ömlik a jazz, Thelonious Monk is kitekeredik a szaxofonból, mi meg picit eljátszhatjuk végre a kultúrsznob szerepét. Belesüppedünk, értjük ezt, nekünk szól. Borospohár két ujj közt, kicsit megdöntve körbetekerjük benne az italt, s közben beleélünk. Halunk ezért. Etalonvernisszázs a Cafe Freiben. Nullakilenc 30-án volt, szóval buktad... de még megnézheted tizenegy húszig. Grencsó nélkül. Érdemes + örmény narancsmokka.

Odaérünk, jó érzéses teleház. Oroszy mutogatja Barteknak a képanyagot, Kaczmarski videót állít, T.Takács a másik Takáccsal beszélget. Testvérek, csak Zoltán Bálint nem előTéz. Ő elintéz. Ő a megnyitóember. Elintézi a kiállítást. Nem is akárhogy - jó kézben a mikrofon, a balban projektterv. Mert projektekben élünk, mert a családtervezés is projekt, akkor egy kiállítás ne lenne az? TZB előhúz. Nem Fekete Péter. Egy lapnak tűnik, amiről kiderül, hogy A az n+1-en méretű. Ezen van a tárlat terve. Oroszy a fejét fogja, de a szeme nevet. Mit nevet, röhög. Kaczmarski visszafogottam somolyog, ami szerintünk belül hahota. T.Takács nem lepődik meg semmin. Ő egytőről fakad. TZB mondja, közönség ivásképtelen. Szájat foglal a nevetés.

"...Akik ezt a csoportot már ismerik, azok tudják, hogy az enyém mindig az a hálás feladat, hogy megnyissam ezeket a kiállításokat. Kicsit távol állok attól, hogy ilyen komoly munkákat bemutassak, ezért ilyenkor mindig érzésekről, és saját magam gondolatvilágáról szoktam számot adni. Mi az a téma, mi az a kavalkád, ami itt szóba kerülhet?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem tudom, hogy mennyire ismerősek Önök a marketing világában, és mennyire tudják, hogyan lesz egy nagy vállalatnál egy kis ötletből hatalmas projekt. Régen még tudtak mindenféle papír nélkül gondolkodni az emberek, és létrehozni bármilyen terveket, ma már ezt projektnek hívjuk, és ehhez kellenek adatlapok. Itt egy projektlapot láthatnak, a projekt címe pedig Improvizációk. Mindig az első lépés, ha valamit kitalálunk, megnézzük, hogy milyen egyéb szavak, fogalmak jutnak eszünkbe róla.

Az improvizáció szóról eszembe jutott maga a művész. Azt szokták mondani, hogy a jó Istenen kívül a semmiből csak a művész tud teremteni. Természetesen választóvonalat kell tenni a kettő közé, hiszen az Isten a semmiből teremt, a művésznek viszont van valamilyen anyaga, van, ami rendelkezésre áll, neki nincs olyan nagy feladata. A döntéseknél is van néha szükség improvizációra. Például, ha az úton szembe jön velünk egy IVECO feliratú nagy gépjármű, akkor vagy jobbra megyünk, vagy balra, vagy pedig teljesen szembe vele. Erre utólag mondhatjuk, hogy jól improvizáltunk. Kivéve, ha az irány szembe... Ha az improvizáció szóra gondolunk, akkor eszünkbe jut ezzel kapcsolatban a pillanat szó is, ami nyolc hangból áll. Mire kimondjuk, hogy pillanat, elszállt legalább három ebből, tehát lehet, hogy a pillanatnak nincs is az improvizációhoz semmi köze. A negyedik szó, ami eszembe jut, az a szabadság, ami azt jelenti talán, hogy teljesen mentes mindentől.

Az improvizáció belülről, magunktól jön. A szabadság persze ma már nem is áll igazán rendelkezésünkre, hiszen nagy nyomás alatt vagyunk, és itt most tényleg az érzésekről beszélek. Így azt kell mondanom, hogy az improvizációhoz a szabadság sem társulhat, hiszen mi is tele vagyunk korlátokkal. Kik képesek az improvizációra? Mi, halandó emberek, ennek a három kategóriának a megtestesítői, ebből ki vagyunk zárva. Az improvizációra csak a művészek képesek, akiket valamilyen szinten a teremtés koronájának is mondhatunk. A korona ott van, viszont ők ezt nem tudták volna így elmondani."

Kaczmarski Ágnes, Oroszy Csaba és T. Takács Tibor közös kiállításán a jazz ihlette olajképek, fotók és grafikák kerültek a falra, majd a tárlatnyitót követően a kiállított művek inspirációinak hatására Grencsó István és Benkő Róbert szabad zenei rögtönzéseit hallhatta a Cafe Frei közönsége.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

jazzrajongó 2013.10.07. - 13:56
Ezt olvasni igazi felüdülés! Milyen jó, hogy van egy oldal, ahol nem csak "volt, következett, hangzott el" írások vannak!!! Gratula
BLH 2013.10.07. - 14:44
Oh, köszönöm! Fehérholló-komment! :)