De mit kezdjünk a csenddel? - Osonó Színházműhely: Ahogyan a víz tükrözi az arcot...
Képgaléria megtekintése2014.01.23. - 15:15 | Büki László 'Harlequin'
Szexuális zaklatás, szellemi nyomor, korcsosuló nyelv, szétszakadt családok, félanalfabéta tanulók, kilátástalanság, depresszióba fulladó reménytelenség. A világjáró sepsiszentgyörgyiek előadása minimál színház, rövid jelenetek fűzére, improvizatív elemek frappáns építménye. A színház 2011-ben indította el a Magyarok Európában című programját, melynek célja, hogy színházi projektjeikkel eljuthassanak minél több Európában lévő magyar közösséghez. Január 21-én a Premontrei Gimnáziumban adták elő Ahogyan a víz tükrözi az arcot című darabjukat.
HIRDETÉS
Minimál színház. Minimál díszlet. A drapéria jobb sarkában mosolygó nap. Önkéntelenül is mosolygunk. Talán utoljára őszintén, az előadás előtt. Még nem tudjuk, hogy kontrasztként van ott. Az egyetlen pozitívumként. Élni jó - üzeni. Tisztán és mosolyogva élni jó. A (nap)fény ölel, sugaraiba fon, ahogy anya a gyermekét. Óv és éltet.
Mert pár perc múlva a tükör, ami elénk tárul, s amibe közönségként belenézünk: kortünet. Sorsok vagy inkább sorstalanságok - jövőkép. Rövid jelenetek füzére. Egyiken sem nevetünk, inkább behelyettesítünk. Saját kis életünkben látjuk igazolni mindazt, ami a színpadról csattan. Rajtunk. Kendőzetlenül és szókimondóan. Azt, hogyan veszítjük el természetességünket, miként hódolunk be a trendeknek és mi vezet egyenes útként - gyakorlatilag kikövezetten - a boldogtalanságig.
A közlésben nincs simogatás, árnyalás. Konkrét és sprőd, korunk talmi értékrendjéről leplet lerántó nyelvöltés. Meghökkent, tehát hat. Ki ne ismerné fel magát akár a chat nyelvezete mögött? Ikszdé lol.
A néhány szavas mozzanatok összegződve hihetetlenül erős hatásúvá hatványozódnak, sűrűsödő feszültséget generálnak.
Fel-felnevetünk egy-egy jelenet komikusságán, holott igazából magunkon nevetünk. A nevetés önkéntelen, ám tudjuk: ugyanazokat tartjuk fontosnak mindennapi életünkben, amikre most az irónia árnya vetül. A reménytelenség szüli ezeket a kiáltásokat, egyfajta utolsó mentsvárként arra, hogy észrevegyük: a szeretet, a család ősidőktől fogva változatlan és tiszta fogalmak. Mi, emberek tompítjuk fényét, mocskoljuk be tisztaságát azzal, hogy értékrendünkben számos dolgot eléhelyezünk. Az ÉN érvényesül a MI helyett, az akarom a kérem helyett.
A vége CSEND. Babakocsiban ringatott néma tévé. Anyátlan, apátlan utópia. A csend szavai uralják a színpadot - különböző nyelveken. A lassan beúszó ortodox zsolozsma végeláthatatlanul hömpölygő, ölelkező szólamaival maga a himnikus béke. Csak gubbasztunk összetörve, legszívesebben éjfélig hallgatnánk, lassúdad megnyugvást remélve.
Magunkba néző töprengésre késztet a finálé. Vajon mennyire vagyunk részesei, elszenvedői és okozói életünk rettegett konfliktusainak... ?
A színészek kimennek, a táblák maradnak. Mi pedig eldönthetjük, mit kezdjünk a csenddel...
Az AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT - az Osonó Színházműhely megnyilatkozása:
Megérett bennünk a vágy, hogy megmérjük a minket körülvevő társadalom lázát és erről beszéljünk a színház eszközeit felhasználva. Előadásunk dokumentarista jellegű, amelyben a fiatalokat érintő társadalmi- szociális problémákat kutatjuk, így a magányos gyerekek, a tehetetlen szülők, a kiszolgáltatott fiatalok és saját magunk történeteit szőttük színházi eseménnyé, folyamatosan keresve a magunkkal, nézőinkkel és az Istennel való találkozás lehetőségét. Hosszú beszélgetéseink és egyéni megnyilatkozásaink eredménye egy közös forgatókönyv lett. Ennek színházi térbe helyezésekor megtapasztaltuk a közösségi alkotás és határaink feszegetésének élményét, létrehozva lelkünk rezdüléseinek derűs vízióját és megmutatva arcainkat, ahogyan a víz tükrözi azokat.
A társulat bemutatkozása:
A sepsiszentgyörgyi Osonó független színház egy alternatív színházi kezdeményezés Erdélyben, amely szellemi műhelyként teret kíván adni a fiatalok kortárs színházi kísérleteinek. A létrejövő előadásokon túl, a társulat keresztényi értékrendje és pedagógiai célja a fiatalok színházon keresztül történő nevelése és megszólítása annak érdekében, hogy felelős emberként, értéket teremtő közösségekben keressék meg helyüket a társadalomban.
Előadásainkat mind a világ nagyvárosaiban, Bangkoktól Hamburgig, mind Erdély számos településén bemutattuk már, különös tekintettel a szórványtelepülésekre. Társulatunk 16 hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak, legutóbbi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Csokonai Vitéz Mihály közösségi díja, amely a legmagasabb elismerés a független színházi szférában, Magyar nyelvterületen, és amelyet AZ elmúlt évek kimagasló kulturális tevékenységéért kapott meg az Osonó csapata.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás