A Bécsi Szépművészeti Múzeum az osztrák-orosz kulturális évad keretében adott otthont a „Fabergé világa" elnevezésű, főként Peter Carl Fabergé műhelyéből származó több mint 160 válogatott ékszert, használati- és ajándéktárgyat felvonultató, szinte felbecsülhetetlen értékű tárlatnak, mely nemcsak gyönyörködtetett, hanem a cárok életébe is bevezette a szemlélődőket.

Peter Carl Fabergé 1846-ban Szentpéterváron egy francia hugenotta származású ékszerész-család sarjaként látta meg a napvilágot. 1872-ben vette át apja cégének vezetését, ezzel párhuzamosan az Ermitage arany- és ezüsttárgyainak restaurálását és a császári kincstár újraszervezését is irányította. Nevével akkoriban elsősorban a legnemesebb alapanyagok virtuóz megmunkálása, a kézműves technikák legmagasabb fokú birtoklása és kivételes ékszerkreációk alkotása volt összeköthető. Utóbbi különösen 1885-től: Fabergé ebben az évben az utolsó orosz cárok császári beszállítója, udvari ékszerésze lett.

Nyaklánc-függő, Moszkva, 20. század eleje, Cég: C. Fabergé © The Moscow Kremlin State Historical and Cultural Museumand Heritage Site

Ugyanebben az évben III. Sándor orosz cár a legfontosabb ortodox ünnepen különleges ajándékkal akart kedveskedni feleségének, Maria Fjodorovnának így arra kérte fel a mestert, hogy készítsen egy olyan ajándékot, amely egyszerre húsvéti és meglepetés is. Ekkor készült el legendás Fabergé tojások első darabja: A tojás tömör aranyból készült, amit finom, fehér zománcréteg fedett, hogy egy tojásra hasonlítson. A tojás belsejében egy miniatűr tyúkot helyezett el, amely nyitáskor felfedte a cári korona szintén miniatűr mását. Fabergé ezáltal olyan egyedülálló ékszerdobozkát kreált, hogy azt követően minden évben rendelt tőle az udvar ilyen húsvéti „tojásokat". Egyes különösen míves darabnak elkészítése akár egy évig is eltartott. Összesen 50 darab tojásról tudnak a művészettörténészek, melyek a világ különböző múzeumaiban láthatók, de például II. Erzsébet angol királynő kincsei között is van egy, illetve más magángyűjtők is birtokolnak bizonyára - a luxus szimbólumává vált - tojásokat, hiszen több példány is eltűnt az idők során.

Húsvéti tojás a "Pamjat Asova" cirkáló modelljével. III. Sándor ajándéka feleségének. 1891 húsvét, Cég: Fabergé © The Moscow Kremlin State Historical and Cultural Museum and Heritage Site

A bécsi kiállítás 4 Moszkvában őrzött tojást vonultatott föl:

Közülük a legrégebbi darab, az 1891-ben készült Azova-tojás: Külső felületét heliotrop kövek, illetve gyémántberakások díszítik, a zárszerkezetnél rubin és gyémánt mintázatok teszik káprázatossá az ékszertojást. A zöld bársony belső az Azova cirkáló (Pamjat Asova) aranyból és platinából elkészített, kicsinyített mását rejti magában, ennek a hajónak az eredeti változatával II. Miklós orosz cár 1890 és 1891 között megkerülte a földet.

A másik kiállított tojás az 1900-ban ezüstből készült darab, mely az Európát Ázsiával összekötő Transzszibériai Expressz miniatűr mását rejti magában. Az arany-platina vonatmodell gőzmozdonyának fényszórói gyémántból, öt kocsijának ablakai pedig hegyikristályból készültek. A vagonokon gravírozás olvasható: Az elsőn „Közvetlenül Szibériába", a másodikon „Hölgyeknek", a harmadikon „Dohányzóknak", a negyediken „Nemdohányzóknak" felirat áll. A kisvasút mechanikája - egy arany kulccsal felhúzva - ma is működőképes.

Húsvéti tojás egy szibériai vonat modelljével. II. Miklós cár ajándéka feleségének. 1900 húsvét, Cég: Fabergé © The Moscow Kremlin State Historical and Cultural Museum and Heritage Site

Látványos volt az 1904 és1906 között készített, a moszkvai Kremlt ábrázoló tojás is, melyet Oroszország legfontosabb katedrálisának, az Uszpenszkij székesegyház építészete ihletett. A tojás üveges ablakain benézve a templom belseje látható, ahol a középkor óta a koronázási ceremóniák zajlottak.

A negyedik, Alexej cárevics csillagképét ábrázoló, kék kobaltból és hegyi kristályból készült tojás 1917-ben a forradalom kitörése miatt sajnos befejezetlen maradt. Fabergé mester több mint harminc éven át készítette a különleges, cári tojásokat. Szinte az egész világ a csodájára járt ezeknek a különleges műkincseknek. A fényes pályafutásnak a forradalom és a Romanov-dinasztia bukása vetett véget. A tojások mellett Fabergé kezei alól sok más remekmű is kikerült: Cigarettatárcák, legyezők és apró figurák is láthatóak voltak az ékszerek, zománcozott tárgyak és harminc kőfaragvány mellett, de kortársai Bolin, Blank és Hlebnyikov munkáit is bemutatta a kiállítás

A Moszkvai Kreml húsvéti tojás. II. Miklós cár ajándéka feleségének. 1906 húsvét, Cég: Fabergé © The Moscow Kremlin State Historical and Cultural Museum and Heritage Site

Fabergét - ahogy a címben olvasható - az „Észak Cellinije" névvel is illették. Így érdemes volt megnézni, ugyancsak itt, a bécsi Szépművészeti Múzeumban látható Saliera-t, Benvenuto Cellini 50 millió euróra becsült sótartóját. A 26 centiméter magas és 34 cm széles aranyból, elefántcsontból, ébenfából és zománcból készült sótartót 2003. májusában kalandos körülmények között elrabolt egy magányos elkövető. A rabló többször is váltságdíjat követelt. Végül a mobiltelefonjáról küldött SMS alapján a rendőrség beazonosította a telefonboltot, majd az ott készült biztonsági videofelvételnek köszönhetően megjelentették az újságokban a férfi arcképét. A rabló - egy jóképű, saját üzlettel rendelkező bécsi biztonságtechnikai szakember - végül feladta magát és a rendőröket egy erdőbe vezette, ahol műtárgyat rejtő ládát elásta. A Saliera 987 nap elteltével került vissza múzeumba, de számos sérülést, karcolást szenvedett, így a restaurálás után csak 2006-ban láthatta újra a nagyközönség az aranyművesség ezen 16. századi remekét.

Sótartó (Saliera), Benvenuto Cellini1540-1543, Paris © Wien, Kunsthistorisches Museum

Észak Cellinijének alkotásai ugyan ma már nem láthatóak, de a nagy Cellini egyetlen eredetiben megmaradt alkotása, a sótartó a Bécsi Szépművészeti állandó kiállításának része. Érdemes felkerekedni, mert csodás az egész múzeum! Gyerekek és 19 év alatti fiatalok számára ingyenes a belépés!