117 éve hunyt el Sisi, "Európa legszebb királynéja"

2015.09.10. - 00:10 | vaskarika.hu

117 éve hunyt el Sisi, "Európa legszebb királynéja"

Ma 117 éve, hogy a "magyarul érző szívet" reszelővel szúrta keresztül egy olasz anarchista - teljesen értelmetlen indíttatásból. Halála megrendítette a világot, hatalmas temetést rendeztek tiszteletére, holttestét a bécsi családi sírboltban helyezték el. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta a hőn szeretett királyné emlékét, emlékezetére a fűváros köztéri szobrot állított, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el róla. Legendája máig élő maradt.

HIRDETÉS

Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel."  (Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt, Országos Hírlap, 1898. szeptember 11.)

Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, akit Sisi (Sissi) néven emleget az utókor, 1837. december 24-én született Münchenben Erzsébet Amália Eugénia néven. 

Szerelmi házasságból közöny

Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermeke volt. Sisi nem számíthatott rangon felüli vőlegényre, a történelem szeszélye folytán azonban mégis Európa egyik legelőkelőbb dinasztiájába házasodott, miután 1853-ban találkozott I. Ferenc Józseffel Bécsben, amikor nővérét mint kiszemelt menyasszonyt bemutatták a császárnak. A fiatal uralkodó azonban a nővér helyett a 15 éves Erzsébetbe szeretett bele: a Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben.

A császári udvarban Erzsébet magányosnak, elszigeteltnek érezte magát. Négy év alatt három gyermeket szült: 1855-ben Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd Rudolf, a várva várt trónörökös harmadikként, 1858-ban jött a világra. Amikor az elsőszülött Zsófia alig kétévesen, 1857-ben meghalt, a császárné depresszióssá vált, egészsége egyre romlott.  Gondjai elől már házassága első éveiben is a magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt rajta, amiben valószínűleg nagy szerepe lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki.

Magyarok királynéja

1859-ben elhagyta a császárt, és elutazott. Madeirán gyógyult, ezután Korfu, Velence, Bad Kissing következett, majd Bécs helyett többnyire inkább apja bajorországi kastélyában tartózkodott. Az udvartól távol töltött évek alatt Erzsébet határozott és öntudatos lett, ráébredt szépségére, az abban rejlő erőre, megtanulta érvényesíteni akaratát. Bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy Gyula, Deák Ferenc, Széchenyi István kiegyezéspárti eszméit, és a császárné mindent elkövetett az osztrák-magyar kapcsolat rendezéséért. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés megkötésében, és Ferenc József 1867. június 8-i magyar királlyá koronázásával a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett.

Az ország - régi hagyomány szerint - ajándékot adott a királynak, a gödöllői Grassalkovich kastélyt, amely Erzsébet igazi otthonává vált, s még a magyar nyelvet is megtanulta. Tíz hónappal a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett negyedik gyermeke, Mária Valéria. Köztudott volt, hogy Erzsébet jó barátságot kötött gróf Andrássy Gyula későbbi magyar miniszterelnökkel, kapcsolatukat azonban az akkori közvélemény szerelmi afférnak próbálta beállítani. A kis Mária Valéria főhercegnőt Andrássy gyermekének tartották - erre utalt a Budán született leány kétértelmű „magyar gyermek" elnevezése is.  A politikától a magyar koronázást követően Erzsébet teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az önmegvalósításnak élt.

Sisi és Ferenc József Gödöllőn

Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága teljesen lesújtotta Sisit: ezután állandóan feketében járt és egészen haláláig gyászban élt - így mutatkozott az 1896-os magyar millenniumi ünnepségeken is -, miközben „Mater dolorosa", azaz szenvedő anya álnéven inkognitóban járta a birodalmat és a nagyvilágot. Utazásaira egyedül hű társalkodónőjét, Ferenczy Idát vitte magával, aki aztán a végzetes napon is mellette volt. A boldogtalan asszony élete hátralévő éveiben nagyrészt kedvenc rezidenciái - Bad Ischl, Gödöllő, vagy Korfu szigete - között ingázott, vagy külföldön tartózkodott, miközben egyetlen célja volt: igyekezett a lehető legtávolabb maradni Bécstől.

1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik genfi szállodába. Másnap udvarhölgyével a kikötőbe igyekezett, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. Sisi másfél óra múlva a szállodájában halt meg.

"Európa legszebb királynéjának" halála megrendítette a világot. Hatalmas temetést rendeztek tiszteletére, holttestét a bécsi családi sírboltban helyezték el. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta a hőn szeretett királyné emlékét, emlékezetére a fűváros köztéri szobrot állított, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el róla. Legendája máig élő maradt.

Új hozzászólás