Szilárdi Béla: Ecset és kalapács - Felolvasószínház (nov. 4.)

2014.11.01. - 00:05 | vaskarika.hu

Szilárdi Béla: Ecset és kalapács - Felolvasószínház (nov. 4.)

Helyszín: Weöres Sándor Színház, Stúdiószínpad

Dátum: 2014.11.04.

Ketten egy kórteremben - az elmúlás fenyegetésében: a festő Munkácsy, a filozófus Nietzsche. Ütköző nézetek, ütköző sorsok. November 4-én, kedden 20 órakor látható Szilárdi Béla: Ecset és kalapács című felolvasószínháza Jordán Tamás (Nietzsche) és Szerémi Zoltán (Munkácsy) főszereplésével a Stúdiószínpadon. Közreműködik: Bálint Éva, Endrődy Krisztián, Horváth Ákos, Balogh János, Avass Attila, Jámbor Nándor, Hartai Petra.

Kortársak, két emblematikus nagyság: egyik Nietzsche (Bajuszos), a modern bölcseleti gondolkodás azóta is folyvást hivatkozott elindítója, másik Munkácsy (Szakállas), az akadémikus 19. századi festészet sikeres, divatos atyamestere. Mindkettő a szifilisz áldozata, mindkettő paralízis progresszívára ítélve. Az írói képzelet egyazon intézet egyazon kórtermében szembesíti őket a betegség törvénye szerinti sorsukkal, egymással, a képzetes jövővel. Mit roncsol a kór és az idő igazságaikból, hogyan viselik?

A betegség azonos, bizonyos értelemben a géniusz szintén, az alapállás azonban élesen eltér. Nietzsche, a romantikából mélységesen kiábrándult filozófus és költő a szellem legmagasabb (magasztosabb?) erkölcsi imperatívuszát vallja, ami egészséges ember számára is erőt meghaladó földadat: alapvetően tragikus világlátás. Munkácsy nagyszerű képességeit, bravúros mesterségbeli tudását lényegében üzleti vállalkozásba öli: művészete a polgár tökéletes kiszolgálása, azaz: alkotói erejének elherdálása. Voltaképpen a szellemről mond le - a romantika közhelyei fejében. A ma átlagembere - nem meglepő módon - továbbra is Munkácsy bűvöletében él, úgyszólván kritikátlanul, normaként tartja számon munkásságát, Nietzsche pedig továbbra is a borzolt lelkű intellektus csemegéje. Műgonddal fölépített, konstruált vitáik két jellegzetes személyiség lehetséges találkozásának allegóriájává lényegíti a kórtermi együttlétet - mintegy két viselkedési paradigmát, mondhatni: normát jelenítve meg, amelyek - természetesen - emberi alap-paradigmák, tehát mindmáig újra és újra érvényre jutnak. Éles megvilágításukat a szélsőséges alaphelyzet, a fenyegetően közeli vég, a pusztulás adja, amikor a két életút kibicsakló párhuzamait észlelhetjük. A megoldásról, amely semmi esetre sem lehet föloldás, a tudat gyors roncsolódása, a teljes szellemi leépülés gondoskodik. Fábián László

Közreműködik:
Szakállas - festő/Szerémi Zoltán
Bajuszos - filozófus/Jordán Tamás
Cécile - a Szakállas felesége/Bálint Éva 
Franz - a Bajuszos barátja/Endrődy Krisztián
1. Orvos/Horváth Ákos
2. Orvos/Balogh János
3. Orvos/Avass Attila
Ápoló/Jámbor Nándor
Nővér/Hartai Petra

Időpont: 2014. november 4. 20 óra

Helyszín: Weöres Sándor Színház, Stúdiószínpad

Jegyár: 1.000 Ft

Új hozzászólás