Jaj, istenem, Bence… – X-Faktor 2014 - 5. élő show

2014.11.16. - 20:00 | Orsó - Fotók: rtl.hu/rtlklub/xfaktor

Jaj, istenem, Bence… – X-Faktor 2014 - 5. élő show

Hogy Istenes Bencét, az antijófej, ferdehajú, erőltetett és egyáltalán nem meggyőző műsorvezetőt miért erőlteti ennyire az RTL Klub, azt meg nem érthetem, de a mai adásban, ha lehet, tényleg elérte azokat a mélységeket, ahonnan talán nincs is már hová.

Persze szerencsére nem csak ő volt a műsorban, hanem az immár 9 fősre csappant döntősbrigád is, illetve a négy mentor. A közös nyitószám a szokásos semmitmondó, jellegtelen, túlmozgásos playback, mondjuk arra jó, hogy a ma esti fellépőruhákat bemutassa. A mentorok ruhája nagyjából helyén van, bár Alföldi pulcsija büntet, Tóth Gabi haja meg nagyon furcsa, a fehér ruha viszont üdítő frissesség a sok eddigi fekete után - a köldökig érő dekoltázs pedig megszokott.

Az este tematikája szerint a lányok férfi előadóktól, a fiúk pedig női előadóktól származó dalokat fognak énekelni. Ennek felvezetéseként a lányokat rallyzni vitték, ami igazán menő ötlet volt, viszont a fiúkat beszabadítani egy szépségszalonba, az büntetés volt mind nekik, mind a nézőknek... Némely jelenet kifejezetten undorítóra sikeredett, egyszóval sajnos nem adott jó alapot az estének.

Horányi Juli nyitja a mai versenyt a Maroon 5 Moves like Jagger című dalával. A kényes helyeken vokállal erősen megtámogatott Juli csak a dal legvégére ér el oda, ahova már az elején kellett volna. Szerintem is hatástalan volt, ahogy Alföldi megjegyzi.

Borbély Ricsinek a Katona Klári-dal abszolút jó választásnak bizonyul. Nem tudom, mit, vagy hogyan tesz vele a mentora, de hétről hétre jobb ez a fiú. Az elején nagy arcú, maníros, felszínes srácból érző lelkű, őszinte, nyíl, egyszerű előadó lett, aki remekül énekel.

Jakab-Péter Izabella Travie McKoy Billionaire című nótáját hozza, amit tavaly a tábori válogatókon mint kötelező feladatot lőttek el - bár ez a verzió sokkal jobb azoknál. Attól még elég furcsa dalválasztás, mondjuk amit ebből ki lehetett hozni, azt Izabella kihozta.

A Tha Shudras kellemes meglepetésként ma magyar dallal lép színpadra. Cserháti Zsuzsa dala ugyan sokkal érzelmesebb, mint ez az átdolgozás, de azért így is nagyon jó, és végre jó éneklést hallok, valamint szerencsére nincs kézben az a bot, ami engem állandóan annyira zavart. A saját stílusukra formálták a dalt, bár picit talán hirtelen lett vége. Most voltak benne árnyalatok, dinamika, változatos és eredeti volt az előadás.

Andelic Jonathan dalválasztása most annyira nem tetszik, a Next to me (Emeli Sandé) nem fog meg. Nincs vele bajom sem, de nem is tetszik különösebben. Karaktertelen éneklés, volt ennél már százszor jobb is. Amolyan félgőzös előadás volt.

Tóth Andinak viszont eszméletlen jó választás a Jailhouse rock! Vicces, csajos, energikus, és a hangjához is remekül illik! Ez a maga nemében tökéletes volt, leesett az állam. Eddigi legjobb szereplése, minden ott volt: a tánc, az ének, a látvány, szóval elképesztő ez a kiscsaj, na.

Nagy Ricsi Zalatnay Félteni kell című dalával készült mára. A választás jó, néha igenis „le kell porolni" a régi slágereket, viszont az előadás sajnos távolról sem tökéletes. Egyrészt túl szaggatott, másrészt énektechnikai hibákat is jócskán tartalmaz (támasztási problémák, hamisságok). Kár érte, pedig alapvetően nem lett volna rossz.

A Spoon a Spice Girls első sikernótájával próbálkozik, élő zenével kísérve. Igazából egy ponton tudnék belekötni a kissé néha talán sietős, kaotikus, de kedves produkcióba, ez pedig az angol kiejtés. Muszáj ezen dolgozni, főleg, ha valaki 90%-ban angol nyelven énekel (ne felejtsük el a kellemetlen emlékű Stone vagy Zámbó Krisztián világraszóló bakijait). Tény továbbá, hogy kissé lagymatagok a fiúk, de legalább van hova fejlődni.

Benji ismét komoly érzelmeket ébreszt, maradandó pillanatokat szerez az ikonikussá vált Ha én rózsa volnék előadásával. Az egyszerű, de rendkívül hatásos dalt szépen, érzéssel, pont kellő mennyiségű énekléssel, saját, akusztikus kísérettel adja elő. A végén igazi csemege az a cappella rész, amit bizony itt az X-faktorban, meg úgy általában élő adásban nem igazán szoktak bevállalni sehol.

A mai adás extra fellépője a Honeybeast, akiknek örülünk, végre egy normális zenekar, bár az nagy kár, hogy nem élő az előadás. A továbbjutókat a múltkorihoz hasonlóan mentoronként sorolják, a végére szegény Little G és két mentoráltja marad, Horányi Juli és Andelic Jonathan tehát a két párbajozó.

Jonathan az If I could change the world-öt énekli Eric Claptontól. Igazán hozzáillő dal, de nem kifejezetten alkalmas párbajozásra, és sajnos túl mély a hangfekvése is, de mindegy. A vége kissé nehézkesre sikerül, de azért nem olyan rossz.

Horányi Juli a kihagyhatatlan All by myself-et hozza, ami viszont kifejezetten jó párbajnótának bizonyul. Nagyon nehéz dal, nem is sikerül tökéletesen, de még így is Jonathan fölé helyezi Julit ebben a versenyben.

A mentorok vegyesen szavaznak, végül G szavazata dönt a kieső személyéről (illetve szavazategyenlőség esetén következett volna az a bizonyos boríték). A mai verseny kiesője hosszas mérlegelés és magyarázkodás után Andelic Jonathan. Nem lehet elmenni G megjegyzése mellett sem, amit mi gyakorlatilag már hosszú évek óta szajkózunk: hogy tudniillik ne a szimpátia, hanem a zeneiség alapján kéne szavazniuk a nézőknek - de hát lássuk be, ez megvalósíthatatlan álom.

A jövő héten a siker, pénz, csillogás témáját vesszük elő.

Új hozzászólás