Feketéhez fehér - Hajléktalan portrék a Cafe Frei falán
Képgaléria megtekintése2015.01.20. - 15:00 | Büki László 'Harlequin'
"Nem hiszem, hogy a hajléktalanok meg fogják nézni a tárlatot, mert az igazság, ami a képeken van: fájdalmas. Senki nem akar farkasszemet nézni vele." Vass Péter Bexter több éve készíti éjszakai hajléktalan portréit. Rengeteg időt fordít arra, hogy fotóalanyait megismerje: meghallgatja történetüket, beszélget velük arról, hogy mit gondolnak, mit éreznek. Így tudja mindezt egyetlen elkapott pillanatba rögzítve hitelesen továbbadni. A kiállítást Bujtás Edit, a Savaria Rehab-Team ügyvezető igazgatója és Oroszy Csaba festőművész nyitotta meg január 19-én.
A tárlatnyitó után kérdeztük a témaválasztásról, a képek keletkezéséről az alkotót, Vass Péter Bextert.
Mi késztetett arra, hogyan jött az ötlet, hogy hajléktalanokat, elesetteket fotózz?
Prózai: a hajléktalan szállón dolgozom. Mielőtt odakerültem volna, ismertem az emberek véleményét a hajléktalanságról és a hajléktalanokról. Minél több időt töltöttem el velük, annál színesebbek és érdekesebbek lettek számomra. Mindegyik egyéniség. Szerettem volna megörökíteni azt az arcukat, amit nekem mutatnak. Kinn a városban kiszolgáltatottak, elesettek koldulás közben. Amikor betérnek a "házba" (szállóra), akkor teljesen mások.
Mennyi időt, alkalmat szántál egy-egy portré elkészítésére?
A képeket az elmúlt bő 2 évben készítettem. Sok idő ment el a megfigyelésükkel. Kerestem azokat a pillanatokat, azokat az érzéseket bennük, melyek az arcukon keresztül legjobban ábrázolják őket. A portré elkészítése ezek után már "gyerekjáték" volt.
Hogyan fogadták a fotózást? Kellett instruálnod, beállítanod őket, vagy a tekintetbe és arcra írt sors elég volt "rendezőelvként"?
Mivel már hosszabb idő óta ismertek, könnyű dolgom volt. Persze mindegyikkel egy "modell szerződést" kötöttünk. Beállításnál csak a megfelelő helyre kellet kérnem, hogy álljon. Az első pár kattintás után nyugodtabbak az emberek.
Milyen fogadtatása volt eddig a képanyagnak, hozott ez számodra például felkérést valamely fotós projektre?
A képanyagnak a fogadtatását legjobban egy szó tudja leírni: hűha. Úgy érzem, sikerült egy olyan megható és ütős anyagot létrehoznom, ami elindít valamit az emberekben. A célom az anyaggal az volt, hogy felhívjam a hajléktalanokra a figyelmet. Itt ők a fontosak a képen és nem én, így nem is várok az anyag után felkéréseket.
Tervezed a folytatást? Ha igen, velük vagy más "modellekkel"?
A folytatást tervezem, régebbi és új emberekkel, bár van bennem egy kis félelem, hogy a kiállítás után nem biztos, hogy ugyanúgy állnak majd hozzá a fotózáshoz. De ez a jövő zenéje.
Mit szólnál hozzá, ha közülük valaki megjelenne a tárlatodon?
A projekt elején minden fotóalanyom megkapta a képét kinyomtatva. Sajnos ez nagy sikert nem aratott, kb. két ember tartotta meg a képet, a többi iktatta a szemetesben. Nem hiszem, hogy meg fogják nézni a tárlatot, mert az igazság, ami a képeken van: fájdalmas. Senki nem akar vele farkasszemet nézni.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1884 szavazat
Új hozzászólás