Szerdán délután a Savaria Filmszínházba érkezett közénk egy sokat tapasztalt, sok mindent megélt agármérnök, mezőgazdasági szakmérnök, egyetemi docens, egy „csodaember": dr. Pálffy Dezső, akiről a KORFILM alkotói kollektívája, Kozma Gábor, Boros Ferenc és Horváth Zoltán készített dokumentumfilmet.

A vetítést V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár köszöntője vezette fel, s már előtte kitűnt 'Dezső bá' hihetetlen vitalitása, szellemi aktivitása, naprakészsége. Egy 84 éves ember állt előttünk - pontosabban ült -, akit a tettvágy, a "sohanemadomfel" mentalitás tett sikeressé. A róla készült 50 perces dokumentumfilmből mi, mozinézők is meg akartuk tudni a siker "titkát".

Ahogy pergett a film, láttuk, hogy itt nem egy tündérmeséről van szó, hanem egy folyamatos küzdelemről, határtalan kitartásról, elkötelezettségről a magyar élelmiszeripar fejlődése iránt. Egy útról, amely Pecölön kezdődött és Debrecenen, Vépen, Sárváron, Törökszentmiklóson, Mezőhéken át Martfűig vezetett.

A szülői ház előtt Pecölön felelevenedtek a gyermekkori képek, édesapja asztalos műhelye, a családi ház konyhája, ahol 5-ös erősségű petróleumlámpa fényénél tanult egészen 18 éves koráig.

Szombathelyen a „keriben" érettségizett, azaz a fiúkereskedelmiben, minden nap 18-20 kilométert gyalogolt, hogy elérje az iskolát.

A következő képsorok a vépi Endrődy-kastélyt mutatták be, ahová a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia elvégzése után került, mint általános agronómus helyettes. Itt kezdődött el az az életpálya, amely egyedinek és rendkívül érdekesnek mondható.

S persze emlékezetes az első siker, amely a búzatermesztéshez kötődik: debreceni egyetemmel való kapcsolata alapozta meg az olasz „San Pastore" fajtájú búza Vas megyei termesztését.

A termelőszövetkezetek megalakulása után áttértek a baromfitenyésztésre, és Sárváron kísérleti jelleggel megvalósította az ún. „magtárpadlásos csirketenyésztést". Az elméleti tudás és a gyakorlatiasság ötvözete meghozta a kiemelkedést, a ranglétrán való előrelépést: Törökszentmiklóson a libatelep igazgatója lett.

A legszívesebben a Mezőhéken eltöltött 9 évre emlékezett a film főszereplője, ebben az időszakban a mezőhéki Táncsics Mihály TSZ elnöke volt.

1980-ban megjelent Lúdárutermelés című szakkönyvében dolgozta ki a Mezőhéki Lúdárutermelési Rendszert, amellyel Magyarországot képviselte Brazíliában 1982-ben a Baromfi Világkiállításon, amelyet nagy nemzetközi világsiker követett. Kiemelkedő alkotása még a III. Magyar Fűszerpaprika Tájkörzet kialakítása Tiszazug térségében, mivel ez tette lehetővé évi 2-3000 tonna kifogástalan minőségű fűszerpaprika exportját.

Felvetődik a kérdés, hogy a film alkotói miért nevezik Pálffy Dezsőt gyárépítőnek. Erre a következő magyarázatot kapjuk: egyrészt ő volt az alapító elnöke az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gt-nek, másrészt jelenleg egy cukorgyár építésének terveit készíti.

A sörgyár alapításának persze különös története van. Szolnokon, a városközepén volt a Kőbányai Sörgyár palackozó üzeme. A városi pártbizottság első titkára úgy döntött, hogy ezt a palackozó üzemet ki kell telepíteni a városon kívülre, Martfűre. Pálffy Dezső azt javasolta az első titkárnak, hogy építsenek egy sörgyárat Martfűn, és 4 év alatt felépült a legkorszerűbb technológiával üzemelő sörgyár.

Ezzel megérkeztünk a jelenbe. Pálffy Dezső Martfűn a legkorszerűbb élelmiszeripari bázis kialakításán dolgozik, amelynek részei a már üzemelő növényolajgyár és sörgyár mellett az épülő cukor- és malátagyár. 40 hektár terület áll rendelkezésre a cukorgyár felépítésére.

A filmvetítés utáni beszélgetésben Pálffy Dezső a földművelésügyi miniszternek megfogalmazott üzenetét osztotta meg a nézőkkel: „Tartom a szavam, Magyarországnak cukorgyár kell!"

Megtudtuk azt is, hogy a gyár a jövőnek épül és a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák majdan benne. S megkaptuk a 84 éves csodaembertől az útravalót: „Vágjunk bele!" Mert sikeres csak az lehet minden korban, aki bátor és mer, s aztán kitartó és bizonyít. Ilyen egyszerű. Vagy mégsem?

Különös, 20. századi magyar sors dr. Pálffy Dezsőé. Benne a tanulás, a kiemelkedés, a küzdelem, a szakmai siker és megannyi kompromisszum, túlélés, becsapás, mit több: üldöztetés, majd rehabilitálás. Egy ember, aki a pecöli nagycsalád iskolás gyerekeként, még látva az ikervári, ma már pusztuló Batthyány kastélyban az első magyar miniszterelnök eredeti pipáját, sokra viszi. Lépésről lépésre halad előre a kádári korban, ahol a konszolidáció során nagy szükség támadt kiművelt szakemberekre.

Ez a hullám emeli magasba hősünket, aki agrármérnöki diplomával elébb ifjú nejével, Magdikával megmenti a vépi kastély ősparkját a forradalmi fejszéktől, majd megalapítja és országos rangra emeli a baromfi-feldolgozást Sárváron, ezreknek adva biztos munkát. Aztán kiemelik: több helyen is szakemberként szolgált, mígnem Mezőhéken, téeszelnökként egy sor újítást vezet be. Ezzel nemzetközi figyelmet is kelt: évi 1 milliós libatenyésztésével világhírre tesz szert, öntözéssel szelídíti az alföldi talajt, nagyüzemi módon termel zöldséget, paprikát... Méghozzá a merev tervgazdasági keretek között. Engedték? Lehet. De ő mindvégig bizonyítani akart és megtehette.

És ezt teszi most is, immáron a kilencedik X felé közeledve. Mezőhékről megalapítja a martfűi szövetkezeti sörgyárat, amely első ilyen az országban (ma a Heineken uralja). Nagy dobás és nagy esés a vége: ellenfelei kikezdik, egy főelvtárs, Kádár János bizalmasa bemószerolja, sajtótámadás indul ellene. Tönkre teszik, kórházba kerül, perbe fogják. Börtönre ítélik koholt vádak alapján, de jön a rendszerváltás és rehabilitálják. Mindez nem veszi el lendületét, kétszer is (!) legyűrve a halálos kórt tovább épít.

Zászlajára tűzi az ikervári kastély megmentését. Könyvek születnek róla, egyre többen látják benne a követendő példát: hazámért, rendületlenül - ez a hitvallása 84 évesen is. Lendülete töretlen, most éppen Martfűn, a tulajdonában lévő területen cukorgyárat építene. A tervek már készülnek... E küzdő emberről szól A gyárépítő című, 50 perces, új magyar dokumentumfilm.

A film az MNVH Elnökségének értékelése alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága jóváhagyásával valósult meg.

A GYÁRÉPÍTŐ

Magyar dokumentumfilm, 2014, 50 perc

KORFILM-CINEMART PRODUKCIÓ

Készítették: Boros Ferenc, Horváth Zoltán, Kozma Gábor

Zene: Puskás Mátyás

Konzultáns: Erdélyi János

Producer: Szohár Ferenc