A Berzsenyi Dániel Könyvtár ismét nyitottan várta a zenés-irodalmi barangolásra érkezőket. Bármerre néztünk, biztosan visszamosolygott ránk itt valaki. Most itt tudhattunk meg színpadról lecsupaszítva kicsit többet Varga Bencéről, a Zaporozsec zenekar frontemberéről. Betekintést nyerhettünk néhány kedves történetbe, valamint hallhattunk dalokat akusztikusan kezei alól, felütésként mindjárt egy shakespearenyi Cseh Tamást (A ravaszdi Shakespeare William).

Az első nem énekelt szavak a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatónője, Nagy Éva ajkáról hangzottak el, aki a Zaporozsec autóhoz fűződő személyes viszonyáról mesélt a jelenlévőknek, amiből megtudtuk, hogy abban a korszakban a legtöbb becenevet pont ez az autó kapta (lásd még: Záporeső). Boros Ferencnek már bizonyára sikerült megtanulni a forgatókönyvet, így a „Jönnek a tipikus újságírói kérdések!" - felütéssel kérdezte Bencét kezdetekről, behatásokról, példaképekről.

A hegedűvel kezdődött

Igen, talán sokan nem tudtuk, de Bence sem gitárral született, bár nem is hegedűvel. Amikor eljött a várva várt pillanat, s a szülő gyermekének szegezte a kérdést, hogy szeretne-e zenét tanulni, a válasz igen lett, a hangszer pedig a hegedű. S míg más gyermek a bőrt rúgta, Bence és néhány kortársa a húrok közé csapott inkább, apukát minél erőteljesebben kiszorítva a garázsból.

Garázson kívül folytatódott

Kipróbálták magukat több helyen, például az Átjáró tehetségkutatón, amelyről nyertesként távoztak, valamint a Kultúrpart portál dalbeküldős versenyén a Szeretnék című számmal különdíjat nyertek. Stílusmeghatározásuk kissé nehéz, talán úgy lehetne összefoglalni, hogy főként a brit poprock és alternatív rock vonalán kell elhelyezni a zenekart. Szövegük a magyar alternatív zenék szövegvilága felé közelít. Tudat alatt Bence egy egész galaxist fogalmaz a szövegeibe, szimbolizálva ezzel az elvágyódást, elrugaszkodást. Mr Gorsky című daluk szövegének hátterébe nagyobb betekintést is nyerhettünk, s csak ajánlani tudom a T. Olvasónak, hogy kutakodjon az érdekes háttértörténetről, sajnos a korhatáros bejátszás itt most kimarad. Mindemellett filmes behatásokra is felfigyelhetünk néhol, s nézhetünk irigykedve a filmművészet csodáira, hisz amíg ők megtehetik, hogy belepakolnak mindent, és a végén az valahogy mégis jó, a zenében ezt még nem lehet ilyen szabadon véghezvinni.

Rádióba is beszökött

Aktív mr2 Petőfi Rádiót hallgatók számára ismerős lehetett néhány dal, most egyszálgitár aláfestéssel, hiszen a zenekar nap mint nap megszólal a világslágerek és kezdő zenekarok között, de mind a Buborék, vagy a zárásként elhangzott Menjünk a Marsra! ugyanolyan erővel, ha nem nagyobbal hatott testközelből.

A zenekar életében most következik majd egy magasabb lépcsőfok, az igazi betörés a zeneiparba vagy épp kitörés a „most"-ból, melyhez biztosan még több munka kell majd, de amint látjuk, az eddigi is kellőképpen meghozta a gyümölcsét.

Hamarosan folytatjuk

Reméljük, hogy a zenekar a saját hitvallásnak tartott fokozatosság elvét megtartva minél feljebb jut a popzene grádicsain, s még nagyon sok koncerten, irodalmi esten találkozhatunk velük. Legközelebb éppen március 28-án, a Pistons Pubban lesz erre lehetőségünk, ahol közös fellépésen hallhatjuk/láthatjuk őket a Karak zenekarral, s az Újvilág Utcával, melynek két tagjával már találkozhattunk itt a Bájolón. Mindenkit szeretettel!

Kapcsolódó írásunk:

A garázsból a rádióig - interjú Varga Bencével, a Zaporozsec gitárosval

2012.02.27. - 13:00 | Lakatos Reni - Fotók: Büki László 'Harlequin', Makrai Tamás

Nagyadag lelkesedéssel, tehetséggel és ötletekkel feltankolva száguld ezerrel a Zaporozsec a zene országútján. Varga Bencével, a banda énekes-gitáros-dalszerzőjével beszélgettünk a csapatról, zenéről és célokról.