Szörényi 70 - Illés szekerén ősbemutató a Zeneakadémián

Képgaléria megtekintése2015.04.21. - 19:00 | vaskarika.hu / MTI - Fotó: Mernyó Ferenc

Szörényi 70 - Illés szekerén ősbemutató a Zeneakadémián

Az Illés együttes frontembere, rengeteg sláger, számos rockopera - köztük az István, a király - szerzője hetvenéves. A műveivel a klasszikus és a könnyűzenét elválasztó határvonalat rendre átlépő alkotót ünneplő koncertnek a Zeneakadémia adott otthont.

A szombati programot, melyet a 70.-ik születésnapját április 26-án ünneplő Szörényi Levente tiszteletére rendeztek, egy ifjú zeneszerző, az Illés-rajongó Gyöngyösi Levente negyedik szimfóniájával, az Illés szekerén ősbemutatójával indult. Ezt követően Szörényi Levente Csodaszarvas, Jankovics Marcell által készített animációs filmhez írott zenéből készült szvitjéből, majd a Wass Albert szövegére komponált Elég volt című kóruskantátából hangzottak el részletek, végül Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájából a temetési jelenet zárta a produkciók sorát. Közreműködtek a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pasztircsák Polina, Feke Pál és Vadkerti Imre (ének). Vezényelt: Kesselyák Gergely.

Az idén 40 éves Gyöngyösi Levente 1989-ben települt családjával Magyarországra, 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán. Első nagy sikere a Magyar Állami Operaház 2000. évi millenniumi operapályázatára írt, Gólyakalifa című operáját, Babits Mihály nyomán Balla Zsófia szövegére írt kétfelvonásos operáját 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház, III. szimfóniáját 2012-ben a Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére írta, Sinfonia concertante című ütőhangszeres versenyművét pedig 2013-ban mutatta be az Amadinda ütőegyüttes.
Az Illés szekerén Gyöngyösi Levente negyedik szimfóniája. Erkel-, Bartók-Pásztory- és Artisjus-díjas Gyöngyösi nemzedékének egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője.

Gyöngyösi Levente az MTI-nek mesélt vadonatúj művéről a felejthetetlen este előtti napokban.

"Számomra az Illés-dalok nagyon magas művészi színvonalat jelentenek, ráadásul a Zeneakadémia is kedves számomra, hiszen itt volt a diplomakoncertem" - mondta. Mint kifejtette, a felkérést a szimfónia elkészítésére Rosta Máriától, a koncert megálmodójától, producerétől, a Zikkurat Kft. tulajdonosától kapta egy évvel ezelőtt. Kitért arra, hogy olyan komolyzenei művet vártak tőle, amely az Illés együttes dallamaira épül.

"A mű klasszikus értelemben vett szimfónia, viszont a tematikus gerincét, témáit a Szörényi-Bródy szerzemények részletei képezik. Az Illés szekerén négy tételből áll, az első fő témája az Oh, mondd című, 1965-ben megjelent szám refrénje, a Keresem a szót refrénje pedig promenádszerű, vissza-visszatérő motívum az egész szimfóniában. Felhasználtam az Eljöttél, a Légy jó kicsit hozzám, a Nekem oly mindegy, az Emlék M.-nek, a Gondolj néha rám, a Nehéz az út, a Sárga rózsa, az Amikor én még kissrác voltam, Az utcán, A Kati jött, a Még fáj minden csók és az Eltávozott nap dallamait is" - sorolta Gyöngyösi Levente.

A komponista elmondta, hogy a Szörényi-Bródy dalokból válogatva akár társadalomkritikai irányba, vagy a népzenei ihletettségű dalok felé is vihette volna a szimfóniát, hiszen ezek a vonalak is meglehetősen erősek az Illés-dalokban, ám végül a szerelmi tematikát választotta.

Az Illés szekerénben egy szerelmespár kapcsolata húzódik végig: az I. tételben (Szerelem) még boldogok, a II., Magány című tételben már elhagyták a főhőst, aki a III.-ban, az Utazásban menekülni próbál a szerelem és kínzó gondolatai elől, aztán a IV., immár vokális tételben, a Hazatérésben, amely a leghosszabb, visszatekint fiatal korára, felidézi a találkozást a lánnyal, a vége pedig az újbóli beteljesülés.

"Vannak olyan dalok, amelyek nagyon hasonlítanak eredeti formájukra, mások erősen átalakultak. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek a változások hogy fognak tetszeni Szörényi Leventének, aki szombaton a Zeneakadémián hallja majd először a szimfóniát" - mondta Gyöngyösi Levente.

Hozzátette: a formai szerkezet, amelyben az első három tétel egyfajta előzménye a negyediknek, amelyben az igazán fontos dolgok történnek, Beethoven IX. szimfóniája óta ismert metódus, "én is alkalmaztam az I. szimfóniámban, amelyet 2009-ben mutatott be a Budafoki Dohnányi Zenekar".

A zeneszerző felidézte, hogy az Illés együttes zenéje gyermek- és ifjúkora meghatározó élménye volt, "még az sincs kizárva, hogy a keresztnevemet is Szörényi Levente miatt kaptam a szüleimtől, aki nagyon szerették az Illést".

Gyöngyösi Levente Kolozsvárott született, Erdélyben nőtt fel, "oda elég nehezen jutottak el akkoriban a magyar lemezek, de azért mégis: nálunk az Illés és a Fonográf felvételei ugyanúgy megvoltak, mint Bach Brandenburgi versenyei".

Megjegyezte, hogy az Illés albumai a mai napig nem vesztettek érdekességükből, a dallamok és a szövegek is remekül el vannak találva. /MTI/

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás