Tavalyhoz képest nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, idén már a 111 ezret is meghaladta. A jelentkezők többsége, közel 96 ezer fő szeretne állami ösztöndíjas formában tanulni, míg 15 ezren jelöltek meg első helyen önköltséges szakot. Az előző évekhez hasonlóan idén is megfigyelhető a nagyfokú túljelentkezés, kiváltképp a slágerszakokon, így hiába jelölt meg valaki akár hat helyet is a jelentkezési lapon, sokan lesznek, akik nem kezdhetik meg egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat szeptemberben.

A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre 111 162-en jelentkeztek. Közülük a legtöbben - 72 371-en - első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 11 201-en, felsőoktatási szakképzést pedig 6440-en választottak első helyen. A felsőfokú végzettségű felvételizők közül 21 150-en mesterképzésre jelentkeztek első helyen.  

Ösztöndíjas képzésekre 95 883-an szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 15 279-en jelölték meg elsőként. Idén legfeljebb hat jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből díjmentesen három szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre nyújtottak be jelentkezést.  

2016-ban jól láthatóan nőtt a tanulási kedv: nemcsak az egyetemi helyekre pályáznak többen, a felméréséből az is kiderül, hogy az OKJ-s képzések iránt is nagyobb igény mutatkozik, mint a megelőző években. A Perfekt oktatási szakértője, Kiss János Tamás szerint nem véletlen, hogy ugrásszerűen nőtt a rövid idő alatt és rugalmas időbeosztással elvégezhető szakképzések iránti kereslet. Egyre többen ismerik fel ugyanis a gyakorlatorientált képzések előnyeit, ezért sokan döntenek úgy, hogy érettségi vagy diploma után szereznek szakképesítést.  

A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg.

A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment, második helyen az óvodapedagógus, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés bizonyult. Az informatikai képzési területről a legnépszerűbb alapképzések között a mérnökinformatikus mellett a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről pedig a gépészmérnök és a villamosmérnöki képzés is szerepel.

A szakértő úgy véli, egy jól megválasztott, kompetenciáinkhoz és érdeklődésünkhöz illő OKJ-s képzés remek alternatívája, vagy megalapozása lehet az egyetemi vagy főiskolai tanulmányoknak, segítségükkel ugyanis az egyetemi diploma megszerzési idejének töredéke alatt szerezhetünk hasznosítható és piacképes tudást, vagy megalapozhatunk egy karriert.

Egy gazdasági képzés például ugródeszka lehet ahhoz, hogy tovább képezzük magunkat, így az ügyintézői szinttől a mérlegképes könyvelőn át egészen az adótanácsadói végzettségig is eljuthatunk. Egy ilyen utat bejárva rövid időn belül magas presztízsű pozícióba kerülhetünk. 

Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.

A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk megjelölt jelentkezési sorrendet és az adott szakra felvehető kapacitásszámot figyelembe véve, meghirdetett képzésenként születik meg, ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de bizonyos esetekben eltérhet egymástól. Az, aki eléri a felvételi ponthatárt, besorolást nyer, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.

Akiknek tehát idén nem sikerült elérniük a megfelelő ponthatárt, azoknak sem kell elkeseredniük, és ölbe tett kézzel várniuk következő felvételi ciklust. Kiváló „B" terv lehet számukra egy OKJ-s képzés, amellyel pluszpontokat és hasznosítható tudást is szerezhetnek. Kiss János Tamás szerint azonban érdemes minél hamarabb reagálni arra, ha lecsúsztunk az egyetemről, és már nyáron jelentkezni, hiszen szeptember 1-től változnak a jogszabályban rögzített követelmények, sőt az OKJ rendszere is.

Augusztus 31-ig viszont még ugyanazokkal a feltételekkel jelentkezhetünk OKJ-s képzésre, mint korábban, így ha időben beadjuk a jelentkezésünket, akkor a jelenleg is érvényben lévő keretek között szerezhetünk képesítést.