Istenes Bence valami nyomorult Kriss Kross átiratos pedofil buli közepéből érkezik, és Puskást ekézi a ruhája miatt, közben meg ő vette fel Robert Smith pöttyös ingét (Esetleg a Hofi-féle Rózsa Sándor-videóból ismert inget, nyakkendő nélkül - emlékszünk? „Magamra borítottam a dominót").

A mai ruhák amúgy jók, Gabi egyértelműen ma a legcsinosabb, a piros overall igencsak dögös, jó az egyszerű haj és a szolid ékszerek is nyerők. A többiek is lazák, Alex bőrdzsekiben, Laci zakóban feszít, Puskás Peti pedig a szokásos csokornyakkendős bohócruhában van, de ez legalább illik hozzá.

Ma mindenki két dalt énekel, egyet magyarul, egyet meg - nem magyarul. Ötletes, mi? Na mindegy. Az első versenyző Fejes Szandra. Lehet viccelődni a három párbajjal, de talán érdemes lenne figyelni rá, és jelként értelmezni - ezután vagy változtatni, vagy feladni. Az Aretha Franklin emblematikus dalaiból összeállított egyveleg olyan iszonyúan magas mérce, hogy nem is bízom a megugrásában - bár a Respect MINDEN évadban előkerül. Könyörgöm, ezt nem lehet szépen elénekelni! Ezt dühösen, erőszakosan, dögösen kellene énekelni! Na, ebből itt pont semmi sem jelenik meg. Szandra színpadi alkalmassága egyértelmű, de egyéniséget sajnos nem látok benne. Nyilván ezért lehet jó előadó, könnyen bújhat különféle szerepekbe. (A végén a mentorok még előhúzzák a bármikor bevethető betegség-kártyát is.)

Opitz Barbi szülinapot ünnepelt - műbuli, műöröm, műmeglepetés. Viszont szép ruhát kapott egy szép háttér elé a Republic dalához. Sok bajom van ezzel az előadással, mégsem fontos ez most. Aranyos, egyszerű és finom. Hatásos a zene nélküli rész is - hiába, aki tud, az tud, még ha nem is tökéletes. Kár a végéért. Nem kell, nem kell, NEM KELL ÜVÖLTENI! Attól nem lesz jobb.

Mata Ricsi zenéjéből a nagy semmit hallani, ezért hamisnak hangzik az éneklése, és valószínűleg az is. Oké, hogy 15 éves, de ez a fos sapka meg az egész zenei stílus (ha ez az egyáltalán?) azért néha már roppant unalmas. Könyörgöm, lehetne valami normális dalt is adni neki, nem? A mentorházban ezerszer jobb volt! Puskás Peti valamit nagyon elbaltáz vele, mert adásról adásra kevesebbet tud. Kár lenne érte pedig.

A Ham Ko Ham marha fantáziadús módon a cigány himnuszt adja elő, hát köszi. Újabb ugyanolyan dal, nem kapunk mást, nem kapunk újat. Ennyi erővel berakhatnánk egy közepes vendéglátós bandát, akik hétről hétre eljátszanak nekünk valamit ugyanúgy. Ráadásul itt a kitörés ígéretéből nem lesz semmi. Nyilván körbe kell dicsérni őket, ettől viszont még ugyanolyan unalmasak lesznek szegények.

Most tök komolyan? Dimitrij, ahogy Bruno Mars-nótát énekel? Ennél még Tóth Gabi is százszor jobb volt tavaly a Sztárban sztár műsorában. Élettelen, unalmas, hamis, és egyre jobban bebizonyosodik, hogy az a varázs, ami a melankolikus, mély dalokban eleinte rejlett, máshol bizony nincs jelen.

Azt a minősíthetetlen üvöltözést, ordibálást, kiabálást, amit Opitz Barbi a második dalában művel, éneklésnek nevezni, hát... Én iszonyú tehetségesnek tartom ezt a lányt, de ez a dal annyira szar volt, hogy nincsenek szavaim rá. A zene NEM hallatszott, az „éneklés" meg olyan mű és élettelen volt, hogy abban megállapodhatunk: eddig ez volt a legrosszabb.

Újra Dimitrijt láthatjuk (érdekes, hogy ilyen hamar). Na. Lassú, melankolikus, oroszul is énekel, ez kell a népnek. A playback (ál)zongorázás mondjuk kiégette a retinám. Sajnos számomra ez a fiú már kb. a második élő műsorban elvesztette az érdekességét, és már nem hat meg a tört magyarsága sem. Szegény Darvas Iván forog a sírjában, mert ennél még Kern András is jobban énekel.

A Ham Ko Ham Parno Grasztos Emanuelle-je hozza az eddigi unalmas színvonalat. Egyszerű, jól bevált recept: mindenhova befér egy kis roma betét - olcsó megoldás, de legalább megvan az utánpótlás Fásy Ádám összes műsorába. Szegény Gergely Róbert az egésznek a negatív csúcsa (még szerencse, hogy Sylvia Kristel már nem hallhatta ezt a furcsaságot).

Az a baj, hogy már annyira negatív vagyok, hogy Fejes Szandra újabb előadásával sem tudok mit kezdeni. Túlnyomórészt tiszta, különben meg unalmas és semmilyen - eleve milyen szám már ez? Ja, Wellhello? Pfff. Nem köt le. Ekkora vitát nem ért ugyan meg, mint amit Tóth Gabi és Gáspár Laci folytat utána, ezzel együtt bizony Tóth Gabinak igaza volt: Szandra olyan, amilyen, de ennél jobbat, többet kellene nyújtani, mert ez így sehova sem vezet. Ha pedig valaki erre nem képes, akkor ki kell szállni.

Na, Mata Ricsi végre valami olyat énekel, ami engem is érdekel - igaz, hogy a Maradj velem nem éppen a leggyakrabban hallgatott dal nálam, de legalább jól ismerem, a fiút pedig kedvelem. Végre nem tucctucc, és a zongorás kísérettel még szebb lett. Tiszta, érzékeny, ösztönös, erős. Vannak problémák, persze, de ezeken lehet javítani, és eddig messze ez volt az egész műsor legjobbja.

A mai közös produkció, úgy látszik, annyira kínos, hogy csak Facebookon lehet megnézni, hát ez meg milyen már? Hova lejjebb? Vagy fontosabb volt, hogy berakhassanak még egy reklámblokkot? Ezt a szánalmas erőlködést!

Az extra produkció ma Odett. Belemenjünk? Hát menjünk.

Volt egyszer egy fiatal, vagány, csini, barna, belevaló, rockos, nőies, dögös Odett. Most van egy szőke, sovány, bugyiban fellépő, alig éneklő, erőtlen, kisugárzás nélküli Odett.

De úgy látszik, ez kell a népnek, tehát ez kell Odettnek is. Mindenesetre amióta szőke, én nem állok vele szóba (nem hallgatom, nem nézem). Igen, volt rá példa, hogy régesrégen egy „menedzser" velem is közölte, hogy hát talán szőkére kéne festetni a hajam, ez lett volna szerinte a befutás alapja. Magyarul: ne légy önmagad, alkalmazkodj a klisékhez, hasonlíts a többiekhez, veszítsd el az egyéniséged. Hát nem, köszi.

A mai párbajozó Fejes Szandra (jééé), és Dimitrij. Nem lehetne, hogy mindketten kiessenek?

Jellemző a párbaj előtti reklámblokkra, hogy épp háromszor lehet végighallgatni a Vad Fruttik Goa című dalát (hogy kimossam kicsit a fülemből a rettenetet). Szandra végül egy állítólagos - részben - saját dallal lép fel, de ez egyáltalán nem jobb, mint bármikor máskor. Sajnálom. Viszont Rácz Gergő és Rakonczai Viktor mellé simán beférne szerzőtársnak. Hurrá.

Dimitrij produkciójához csak annyit, hogy vegyük tudomásul: csukott szájjal továbbra sem könnyű énekelni. Mindkét éneklés nyamvadt volt, a mentorok valami oknál fogva ma épp Fejes Szandrát tartották alkalmatlanabbnak a továbbjutásra, így számára ma befejeződött a verseny.

Én nem tudom, valahogy minden évben van egy olyan adás, amikor azt mondom: feladom, kész, vége, ez annyira rossz volt, hogy még soha ilyet. Pedig láthattuk korábban, hogy nem csak szidni tudok, ami jó, az tetszik, szívesen dicsérnék, de ma ilyet nagyjából csak nyomokban, elvétve lehetett. Egyetlen vigaszom van: három hét múlva véget ér ez a szánalom, és visszatérhet mindenki a saját normális életéhez. Addig meg csak túléljük valahogy. Vitriol bekészítve jövő hétre is!