A Gargantua behozta a fényt és a bulihangulatot a Savaria Mozi aulájába, a Soulwave pedig megkoronázta az egészet

Képgaléria megtekintése2018.03.24. - 02:00 | NagyRobert - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A két vasi zenekar kooperációja szerencsés csillagzat alatt született, mindkettő lüktető, tele élettel, így nem is csoda, hogy már az első pillanattól uralták a közönséget. A közel hibátlan est végeredménye pedig az, hogy a konstans katarzis megmozgatta a dolgos munkahét során megfáradt testet és szellemet.

Március 23-án pénteken közel teltház előtt adott közös koncertet Vas megye két rendkívül tehetséges zenekara. A több mint 10 éve működő Soulwave országosan ismert, míg a Gargantua egy feltörekvő, viszonylag friss formáció, akik mögött azért már ott egy jelentősebb siker, hiszen idén ők nyerték a Jam Music Öröm a Zene tehetségkutató szombathelyi döntőjét.

Jött is a szokásos intro a Holdra-, illetve színpadra szállással és a Gargantua legénysége egy újabb fontos lépést tehetett meg a siker és a hírnév felé. A kisebb műszaki gondok ellenére Farkas Gábor (ének), Kaposi Balázs (gitár), Szalacsy Tamás (gitár), Farkas Árpád (billentyű), Bucsin Tamás (basszusgitár) és Jánny Zoltán (dobok) az első pillanattól uralta a világot jelentő deszkákat és a közönséget is, ezzel nem csak hangulatot, hanem atmoszférát is teremtve. Koncertről koncertre fejlődik ez a történet, és egyre jobban látszik a befektetett munka. A péntek esti fellépés dinamikájára nem lehetett panasz, a srácok együtt lélegeztek a közönséggel és hatalmas bulit csináltak.

Majd egy rövid átszerelés után egy újabb intro, de ekkor már a Soulwave foglalta el a színpadot. A lufiesős katarzis után nem volt könnyű dolguk, de ritmusban tartották az embereket, és ha lehet, még fokozni is tudták az amúgy is egekben levő hangulatot. A tömeg őket várta, vele együtt pedig a már országos sikert elért, slágerlisták tetejét is "megmászó" igényes popdalaikat. Fodor Máté (ének), Huszár Ádám (gitár), Szabó Ferenc (gitár, vokál), Góczán Gábor (basszusgitár, vokál) és Holdosi Attila (dobok) előkapták a funky-t is (Mark Ronson: Uptown Funk), és egy komoly pörgéssé "polírozták" a bulit, hatalmas koncertélményt kerekítve ezzel.

Összességében mindkét banda megérdemli a dicséretet, hatalmas energiával álltak színpadra és az látszott, hogy nem akarnak mást, csak zenélni, de azt a lehető legmagasabb színvonalon. És amikor a zenészek élvezik a színpadi létet, akkor a közönség csak jól járhat, így a dupla katarzis után már csak azon kellett gondolkodnunk, hol folytassuk a bulizást, mert ezek után szükség volt némi levezetésre is.