„S mivel ebben az időben Pannóniát, Pamfíliát, Frígiát, Macedóniát a longobárd nemzetiségű, savariai születésű Macrinus tetrarcha kormányozta, aki képzett volt a hadászatban, miután meghallotta, hogy a hunok a Tiszán túlnan telepedtek, s naponta fosztogatják tartományát, mivel katonáival félt rájuk támadni, elküldte követeit a rómaiakhoz, kérve, hogy küldjenek neki a hunok ellen hadsereget és segítséget"

424-ben Ruga hun király szövetséget kötött a Keletrómai Birodalom trónján ülő II. Theodosius (408-450) császárral, amely eseményről Kézai Simon Gesta Hungaroruma (1283 k.) így emlékezik meg. Bozsok, illetve a térség emlékeinek megértéséhez szükséges megismernünk az egykori Pannonia Prima, illetve Secunda provincia területén végbemenő külső- és belső folyamatokat. Mindennek kezdete a IV. századra vezethető vissza...

A 370-es évek első felében a Volgán átkelő hunok, lerohanták a Kaukázus előterében fekvő alánok országát, majd az Ermanarik-féle keleti gótokat vették célba. 376 egyik nyári éjszakáján pedig Athanarik nyugati gótjaira csapott le a had. Mindezek után csak 395-ben tűnnek fel újra a térségben, amellyel kezdetét vette a Római Birodalom keleti fele elleni háború, ezzel a Kárpát-medence népei között óriási riadalmat, illetve újabb vándorlási hullámot indítva a térségben. 422-ben a hunok már Moesia tartományra törtek, amely háború végpontjaként került sor a fentebb említett szövetségkötésre Kézai krónikájában.

A történeti kutatásban korábban elterjedt nézet szerint, Pannónia a 434-es ravennai szerződés következtében került hun fennhatóság alá. Azonban ezzel szemben áll a későbbi római tábornok, Aetius megmenekülése Itáliából 432-ben. Mindezek után Dalmátián és Pannónián át került a hunokhoz, mint birodalmi túsz.

Mindebből pedig arra következtethetünk, hogy az említett tartományok 433 körül már hun fennhatóság alatt álltak. A következő évtizedekben sem állt meg a hun terjeszkedés: 437-ben Sirmium és környéke, 446-ban pedig Pannonia Savia hivatalosan is hun kézbe került. Kevesebb megpróbáltatáson esett át azonban Pannonia Prima provinciánk, mivel a 451. illetve 452. évi hadjáratokon kívül esett.

Mivel bizonyítható mégis a hunok egykori jelenléte? Nagy valószínűséggel kevés hun betelepülővel számolhatunk. Ám mivel Savaria kereskedelmi, illetve közigazgatási szempontból is kiemelkedő helyet foglal el a provincia történetében, a hunok helyőrségeket állítottak fel a térségben. Általában csak a parancsnokok voltak hunok, beosztottjaik már a leigázott, idegen népek soraiból kerültek ki. Írott források híján a tárgyi, régészeti leletekre kell összpontosítanunk. A hun jelenlét talán legfontosabb lelete a szintén Pannonia Prima területén, Savaria/ Szombathelytől 10 km-re északnyugatra található Bozsok település közelében keresendő.

1874-ben földmunkálatai során itt talált rá Vlaskovics József az Irtás-dűlőben, néhány méterre az Aranypataktól a térség egyik legfontosabb régészeti leletére, egy vörös gránitkőberakásokkal díszített aranycsatra. Valószínűleg egy ún. áldozati máglyalelet része volt. A Belső-Ázsiából eredő temetési szertartást a hunok, később az avarok, illetve türkök alkalmazták. De hogyan is zajlott ez a szertartás? Elsőként az áldozati állat (legtöbb esetben ló) húsát egy toron fogyasztották el, majd a halott személyes tárgyaival, illetve az áldozati állat maradványaival együtt máglyán égették el és úgy dobták azt a sírba. Leletünk körül sok vita kering a mai napig, ám valószínűleg egy hun parancsnok tiszteletére bemutatott áldozat része volt 433-455 között. A hun jelenlétre utalnak még a Gencsapáti mellett, a Kápolna-dombon, 1941-ben megtalált hun-kori fiatalember sírja, valamint a velemi Szent Vid-hegyen 1902/1903-ban talált sírok.

Mindezt követően Bozsok mint település van jelen írott emlékeink lapjain. Eredete a Bozuk szláv személynévből vezethető le. Első írásbeli említése IV. (Kun) László 1279-ben kelt oklevelében található „villa Bosuk" néven. Ekkor Szent Vid várához tartozott, a Németújváriak fennhatósága alatt. A falut később, az 1532. évi kőszegi ostrom idején pusztították a törökök. Ezt követően német és horvát telepesek érkeztek a faluba. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik-család kapta adományba, amelyről forrásaink 1554-ben emlékeznek meg először.

Bozsok. Az Aranypatak ölelésében fekvő kicsiny település manapság nemcsak régészeti, de mezőgazdasági szempontból is a térség kiemelkedő emlékei közé tartozik. Az elmúlt években feltárt történeti értékek, a nyugat-dunántúli szántók szépsége, kedvelt kirándulóhelyeknek, illetve fesztiváloknak helyet adva öregbíti az egykori octavianusi provincia szépségét.

/Az írás jegyzője történész/

Kapcsolódó írásunk:

Kortárs versfolyam Bozsokon - Aranypatak Vers Fesztivál (aug. 10-11.)

2018.08.04. - 00:15 | vaskarika.hu

Helyszín: Bozsok

Dátum: 2018.08.10 - 11.

Látogasson el augusztus 10-11-én a festői szépségű Bozsokra! Ismerje meg a vasi kortárs költőket, verseiket, költészetüket! Vegyen részt a vasi költők felolvasásain, műsorain, interaktív bemutatkozásain! Hallgassa meg a vasi verséneklő együttesek, zenekarok műsorait! A fesztivál országosan elismert vendége Varró Dániel, József Attila-díjas költő. A program kiegészült egy gyalogtúrával és egy kerékpáros élménytúrával. Ismertetjük a részletes programot!