A vakond, akit még a kertészek is kedvelnek — 105 éve született Zdeněk Miler, az idén 70 éves Kisvakond „apukája”
2026.02.21. - 00:15 | vaskarika.hu
Egy véletlen sodorta a rajzfilmes pályára, egy másik véletlen hozta az útjába a vakondot. Hogyan lett egy propagandafilmnek indult rajzfilmből világsiker? Miért lehet ma is aktuális a történeteinek üzenete? Mit olvassunk tőle, ha az összes Kisvakondot kívülről tudjuk már?
| Ki látott már olyan vakondot, aki gondozza az otthonát körülvevő növényeket ahelyett, hogy kitúrná őket? Aki újrahasznosít, segít a barátainak, és számtalan kincset hord a kertésznadrágja zsebében? Valószínűleg te is találkoztál már vele - rajzfilmen, mesekönyvben. Zdeněk Milernek, a világhírű cseh alkotónak az 1956-ban megjelent A Kisvakond nadrágja című rajzfilmje hozott nemzetközi elismerést és ismertséget, azóta pedig generációk nőttek fel a világot gyermeki kíváncsisággal szemlélő történetein. A Móra Kiadó vándorkiállítást indít útjára az évforduló alkalmából. |
 | Zdeněk Miler illusztrátor, rajzfilmrendező és illusztrátor 1921. február 21-én született Csehországban, Kladnóban. A rajzolásban való tehetsége korán megmutatkozott, szülei gyermekkorától támogatták a pályáját. Miler a prágai iparművészeti egyetem után, 1942-ben kezdte filmes munkáit, majd 1945-től csatlakozott a Bratři v tritku stúdióhoz, ahol a korszak számos jelentős rajzfilmes szakemberével dolgozott együtt. Felnőtteknek szóló animációkat is rajzolt, ám a kor politikai légköre okán főleg gyermekeknek szóló filmek létrehozására volt lehetősége. Annak ellenére, hogy többnyire a propaganda eszközeként készültek, legtöbb alkotása mégis mellőzi a didaktikus jelleget. Színes, varázslatos mesevilágot teremtett meg, amelyben a barátság, a segítőkészség a legfontosabb érték.
|
 | A kék kertésznadrágos Kisvakond 70 éve jelent meg a tévé képernyőjén, azóta pedig számos állatmesével és más történettel gazdagodott az életmű. Az első film A Kisvakond nadrágja címet kapta, ezt további 50 rövidfilm követte. Miler nemzetközi sikerre vágyott, ezért hangot kölcsönzött a vakondnak. Saját kislányát kérte meg, hogy az állat érzéseit finom hangokkal, kiáltásokkal tegye átélhetőbbé. A Kisvakond-történetek így nemcsak az akkori Csehszlovákiában, hanem Kelet-Európában és Németországban is meghódították a nézőket. Mára több mint 80 országban rajonganak értük. A filmeket követően könyvekben is eljutott a gyerekekhez a vakond, a kíváncsi kiskutyus vagy épp a világ leggazdagabb verebe. Zdeněk Miler több alkotótárssal is együtt dolgozott kötetein, többek között Eduard Petiška költővel, valamint Hana Doskočilová és Iva Hercíková íróval. Az első magyar nyelvű Kisvakond-könyv 1971-ben jelent meg a Móra Kiadónál, Fazekas Anna fordításában. A Kisvakond-zsebkönyvek több mint 5 millió példányban keltek el világszerte, és legalább 20 nyelvre fordították le őket. |
 | „Krtek olyan, mint egy egér, nincsenek fülei, nincs szeme, csak az a nagy orr, azt kellett kihangsúlyoznom, valamilyen színnel. A pólót nadrágra cseréltem zsebekkel, amelyeket állatok készítettek számára masinák helyett - mondta a vakondról Miler. - Időbe került, mire rájöttem: amikor a kisvakondot rajzolom, magamat rajzolom le." A derűs mesék, amelyek az egymásra és a környezetünkre való odafigyelésről szólnak, éppen olyan aktuálisak ma is, mint keletkezésük idején. Miler olyan módon mutat rá általuk a hatalommal bírók (például a gyerekek szemében a felnőttek) és a társadalom hibáira, amely érthető és befogadható a mesét hallgató kicsik számára is, és mindig mutat utat a megoldás felé. Történetei felnőttként sem veszítenek a varázsukból, éppolyan jó kezünkbe venni és a gyerekünknek felolvasni, mint amennyire kiskorunkban szerettük! |
Szemelvények a 105 éve született méltán világhírű cseh illusztrátor, rajzfilmrendező, forgatókönyvíró Zdeněk Miler életéből. Ahogy Magyarországon számos kiemelkedő tehetségű magyar alkotó fordult kényszerűségből a gyerekirodalom felé a 2. világháború után, úgy lett a prágai iparművészeti egyetemen tanuló Zdeněk Milerből is animációkészítő. Miler filmes munkáit a 1942-ben kezdte, 1945-ben pedig Európa máig egyik legismertebb filmstúdiójának frissen induló animációs részlegéhez, a Bratři v tritku stúdióba került, ahol a korszak számos jelentős rajzfilmes szakemberével dolgozott együtt.
Kevesen tudják, hogy Miler nem csak gyerekeknek készített filmeket. Első felnőtteknek készült animációja, a Milliomos, aki ellopta a Napot központi alakja a gazdag, habzsoló, másokkal nem törődő kövér figura több esetben visszaköszön gyerekeknek szánt műveiben. A kor lehetőségeiből adódóan alkotásai többnyire valamilyen propaganda eszközeként készültek, a legtöbb esetében mégsem érződik a didaktikus nevelési szándék. Valódi művészként, családapaként, ismerve a gyerekek igényeit és a nyugati alkotók, például a Disney stúdió munkáit, a gyerekek számára élvezhető, szerethető filmeket készített.
Fotó: wmn.hu
Meséiben nyíltan vállalja nézeteit, gyakran mutat rá a felnőttek - így a társadalom - hibáira olyan módon, amit a gyerekek is könnyen megértenek. Első állatos rajzfilmje 1953-ban egy baromfiudvarban játszódott, aztán 1956-ban megjelent Kisvakond, aki egy séta közbeni véletlen botlás eredményeként bucskázott be egy textilipart bemutató propagandafilmbe, méghozzá kék kertésznadrágban. A vakond nadrágja című rajzfilm számos díjat, többek között a Velencei Filmfesztiválon ezüstoroszlánt kapott.
Bár a legtöbben a vakondot ismerik, Miler számos további mesét készített a tücsökről, egy kíváncsi kiskutyáról, egy kék cicáról, akit a mássága miatt csúfolnak, a világ leggazdagabb verebéről, aki végül rájön, hogy van fontosabb dolog is annál, hogy az összes mag a miénk legyen, egy hernyóról meg egy kisfiúról, egy rajzolt lány és egy jégvirágherceg szerelméről, sőt egyszerű négyzetekről és háromszögekről is.
A legtöbb történetben szereplő, 70 éve született vakondfigura gyermeki kíváncsiságával, segítőkészségével, kreatív újrahasznosító lelkesedésével hamar belopta magát a gyerekek és felnőttek szívébe világszerte, melyben nagy szerepe volt annak, hogy a rajzfilmek szereplői az első szériát leszámítva nem beszéltek, és mégis bárki könnyen megérthette őket. Népszerűségét támasztja alá az is, hogy 15 éve az űrbe is őt vitte magával a NASA egy űrhajósa. A közel 50 Kisvakond film mellé sorra készültek a könyvek is. A történetek megalkotásában Miler több alkotótárssal is együtt dolgozott: többek között Eduard Petiška költővel, Hana Doskočilová írónővel. Iva Hercíková írónő pedig a mai címén A Kíváncsi kutyus című történetek születésekor dolgozott együtt vele.
Az első Kisvakond könyv 1971-ben jelent meg magyarul a Móránál Fazekas Anna fordításában, majd még ugyanebben az évben napvilágot látott A világ leggazdagabb verebe című mesekönyv Donászy Magda, 1973-ban A kíváncsi kiskutya szintén Fazekas Anna fordításában. Miler könyveit a 90-es évekig a Móra, majd egy évtizedig a Helikon adta ki, végül a 2000-es évek elején a jogok visszatértek ismét a Móra Kiadóhoz.
„Büszkék vagyunk rá, hogy Zdeněk Miler örökzöld történeteit és barátságos, találékony, életrevaló figuráit bemutathatjuk a mai gyerekeknek is. A művész zsenialitását mutatja, hogy ezek a történetek semmit sem veszítettek lenyűgöző képességükből, az újrahasznosítás, a kíváncsiság, az összefogás fontosságának üzenetét egy mai kortárs sem tudná szerethetőbben és befogadhatóbban átadni. Örülünk neki, hogy a klasszikus, nagy alakú mesekönyvek mellett a szülők örömmel használják kifejezetten babakezekbe készült lapozóinkat a színek, számok vagy épp az alapvető viselkedési szabályok megtanításakor. Később pedig biztos kézzel nyúlnak kirakóskönyveinkért, kreatív matricásfüzeteinkért, vagy éppen óráskönyvünkért a polcra, hogy az ovisokat egy jól ismert barát segítse felkészülni az iskolára." - mondta el Vas Katalin, a Móra Kiadó kiadóvezetője.
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás