Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a katolikus egyház Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli. Az 1446. évi Müncheni kódexben találkozunk magyar elnevezésével: a néphit „boldogasszony"-a keresztény hatásra azonosult Szűz Máriával, s innen ered a Nagyboldogasszony elnevezés is.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány ünnepléséről már az 5-6. századból is maradtak fenn adatok. Magyarországon pedig Szent István uralkodásának ideje óta ünneplik.

Első magyar királyunk olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába.

Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hunyt el - tudhattuk meg a Magyar Kurír katolikus hírportál cikkéből.

Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (Pesti ferences templom, Budapest) (Forrás: Wikipédia)

Magyarország patrónájának napján hagyomány a zarándoklat a Mária-kegyhelyekre. Nagyboldogasszony napja és az augusztus 20-án tartott Szent István ünnepe közötti időszakot a hit és a nemzeti összetartozás tudata tölti ki.

A Mária-napok között a Nagyboldogasszony napja a katolikus hívőknek a legbensőségesebb, legmagasztosabb ünnep, amelyhez mellesleg számos népszokás és legenda kötődik.

Ilyen például a Mária-virrasztás hagyománya, melynek napján a napfelkeltében meg lehet látni a Napba öltözött asszonyt, akiről az Újszövetség Jelenések könyvének 12. fejezetében olvashatunk.

Az ünnephez tartozó másik hagyomány, hogy virágokból összeállított Mária-koporsót készítenek, illetve ilyenkor virágszentelést tartanak. A megszentelt illatos füveket pedig a halott koporsójára tették, hogy Máriához hasonlóan az elhunyt is dicsőségre jusson. De volt, hogy a megszentelt füveket, virágokat az épülő ház alapjába, a csecsemő bölcsőjébe vagy a fiatal pár ágyába helyezték.

E nap időjárásából a termés mennyiségére és minőségére is lehetett következtetni: ha Nagyboldogasszony napján derűs az idő, jó lesz a bortermés.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

Magyarországon Nagyboldogasszony kötelező ünnep, amikor a katolikusoknak az egyház szentmisén való részvételt ír elő. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)