De hol van a paraszt? – Shakespeare a mellényzsebben a Weöres Sándor Színházban

Képgaléria megtekintése2021.12.20. - 07:15 | Rozán Eszter - Fotók: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház

A 2021-es év utolsó bemutatójára került sor a Weöres Sándor Színházban. A Shakespeare a mellényzsebben – Ez művészet? Kabaré! című előadás az év végéhez közeledve könnyed kikapcsolódást ígér. Kelemen Zoltán produkciója kuriózum, különböző kabaréjeleneteket gyúrt össze egységes történetté. A jelenre tett utalásokkal gazdagon átszőtt történet kellemes kikapcsolódás a hétköznapokból.

135 perc önfeledt szórakozást ígér a Weöres Sándor Színház Shakespeare a mellényzsebben - Ez művészet? Kabaré! című előadása. A darab eredeti bemutatója szilveszterkor lett volna, ugyanis szilveszteri kabarénak indult, de aztán kiegészült valami jóval többel, és bekerült a bérletes előadások közé. Kelemen Zoltán rendezése nem csupán egyszerű rendezői munka, Karinthy Frigyes, Nóti Károly, Békeffi László, Rejtő Jenő műveinek, Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla, Orlay Jenő, Ábrahám Pál, Seress Rezső, Horváth Jenő, Doleskó Béla zenéinek és Harsányi Zsolt, Szilágyi László, Orlay Jenő, Harmath Imre, Seress Rezső, Szenes Iván dalszövegeinek felhasználásával és átdolgozásával, valamint saját dalszövegeivel egy egészen egyedi produkciót hozott létre. Bár úgy tűnik, a dolgok jelentősen megváltoztak az utóbbi száz év során, a lényeg ugyanaz maradt, legfeljebb más fogalmakkal fejezzük ki. A színház akkor is színház volt, ahová azért járt a közönség, hogy elfelejtkezzen a hétköznapok nyűgeiről.

Sikeres drámaíróként befutni, megkapni a legjobb szerepet sosem bizonyult könnyű feladatnak. Rivalizálás, sértődés, „szereposztó díványok", társadalmi, gazdasági vagy egyéni problémák mindig is léteztek, ki-ki a saját vérmérséklete szerint próbálta/próbálja megoldani azokat, ám a humor egy olyan eszköz, melynek segítségével felülemelkedhetünk a bajainkon. A humor lehetővé teszi, hogy egy kicsit más szemszögből közelítsük meg a világot, önmagunkat, és akaratlanul is elgondoljunk bizonyos jelenségeken. Kelemen Zoltán rendezése pontosan ilyen, görbe tükröt állít elénk, nevetésre késztet, ugyanakkor szembesít emberi gyarlóságainkkal.

A történet egy színházigazgató irodájában játszódik, Kelemen Zoltán különböző kabaréjeleneteket gyúrt össze egységes egésszé. Adott egy rendkívül hiú színházigazgató (Szerémi Zoltán), akinek az sem számít, ha az egész Hamletet át kell írni, csak azért, hogy Török Éva színésznő (Bálint Éva) jobban tudjon érvényesülni. Pedig a színész (Antal D. Csaba) mindent elkövet, belead apait-anyait, hogy színészi talentumait kifejezésre juttassa.

S ha már színház, akkor lennie kell egy amatőr házi szerzőnek is (Orosz Róbert), aki hiába gyártja a szerinte jobbnál jobb színpadi műveket, az igazgató még csak el sem olvassa azokat. Aztán amikor a házi szerző megjelenik, hogy meghallgassa az igazgató véleményét a legújabb drámájáról, megtalálják a sajátos megoldást, persze semmire se mennének Kitti, a színházi titkárnő (Németh Judit) segítsége nélkül.

Ezután a kortárs képzőművészeté lesz a főszerep, egy buzgó műgyűjtő, Amerikából visszaszakadt avantgárd hazánkfia (Avass Attila) teljesen elalél Feri bácsi, a portás (Endrődy Krisztián) által megvetett festményektől. Feri bácsi hiába próbál meg rájönni, hol lehet az absztrakt képen a paraszt, nem találja meg. A jelenetben megjelenik a féltékeny férj (Róbert Gábor), s máris ott a félreértésből kialakult konfliktus.

Később a színház mégis rájön arra, hogy szüksége lenne egy jó bohózatra, Mráz egy sajátos darabbal rukkol elő.

Peremi, a feltaláló (Balog János) különleges bonbonokkal érkezik, ami újabb bonyodalmakat szül. S közben ott van a lelkes művészeti titkár (Szabó Róbert Endre), akinek szívügye a színház.

Az öt darab, húsz-huszonötperces jelenet alaposan próbára teszi nevetőizmainkat, a szójátékokkal, szellemes mondásokkal tarkított szöveg magával ragadja a nézőt, együtt sodródik a történettel. A jeleneteket a fülünk számára ismerősen csengő zenei betétek választják el egymástól, ugyanakkor össze is kötik, egy kicsit a megszokottól eltérő feldolgozásban.

A darab címe, Shakespeare a mellényzsebben, egy Karinthytól átvett, megváltoztatott cím (az eredeti: Hamlet a mellényzsebben), mely talán még humorosabb megoldás. Kelemen Zoltánnak sikerült egy koherens, a mai nézők számára is aktualitással bíró darabot létrehoznia. A színészek ügyesen hozzák a karaktereket, könnyen át tudjuk érezni ügyetlenségeiket, indulataikat, esetlen próbálkozásaikat. Az előadás betölti rendeltetését, szilveszteri darabnak is kiváló, ugyanakkor a bérletesek számára is kellemes perceket tud nyújtani. Kelemen Zoltán rendezése megőrzi a hagyományos kabaré elemeit, mégis képes a mai korhoz igazodó újszerűt nyújtani.

S ha az előadás során kedvet kapunk a kortárs képzőművészethez, a színház aulájában Radosza Attila grafikáit és festményeit tekinthetjük meg.