Meghökkentő körülmények fogadták pénteken este a tállyai evangélikus templom közönségét: a Legyen vége már! című nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítás, pontosabban egy pacifista performansz kellékei: padsorok szélére helyezett gázálarcok. A kiállítás kiállás a béke mellett, a nemtetszés hangja a háborúk és a kegyetlenségek felé. Ennek helyszíne a rengeteg történelmi emléket őrző Tállya, mely egyúttal Európa mértani közepe is. Tíz tállyai helyszínen nyílt meg szeptember 8-án a tárlat, számos jelentős (amerikai, bosnyák, horvát, lengyel, macedón, magyar, orosz, román, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) alkotó munkájával, mások mellett feLugossy László, Szirtes János, W. Horváth Tibor, Keserű Ilona, Bukta Imre, Szurcsik József is a kiállítók közt szerepelt.

A gázálarcok mellett egy fekete macsek is körbejárt a padsorok között, és a péntek esti hangverseny közönségét köszöntő Horváth Márk orgonista körül is tett egy tiszteletkört. A köszöntést követően az ifjú orgonista a templom kb. 200 éves orgonája mögé ült a karzaton, és a kissé viseltes hangszer szinte "ficánkolt" a kezei alatt.

Gázálarcok, fekete macska, evangélikus templom, orgonakoncert - Horváth Márk minden szempontból feledhetetlen hangversenyt adott a Kerekdomb Fesztiválon

A koncertkezdésig volt egy kevés időnk még, hogy a hangszer megszólaltatása előtt a főszereplőt bírjuk szóra. Készséges, kedves és kreatív volt. 

"Gencsapátiban születtem 1995-ben, középiskolai tanulmányaim után, amelyet Győrben, a Bencés Gimnáziumban és Szombathelyen, a Premontrei Gimnáziumban töltöttem, Gödöllőn végeztem egyházzenét. Ezután egyből kaptam orgonistamunkát Csornán, a Premontrei Apátságban. Majd Sopronba költöztem, ahol szintén orgonistaként dolgoztam. Több kisebb munka mellett - ingatlanközvetítés, színházi éneklés - mindig az orgonálás maradt a főtevékenységem. 2018-ban és 2019-ben adódott egy nagyon jó lehetőségem, a Bonum TV-vel készítettünk egy tévéműsort Magyarország orgonáiról. Ebből 25 adás készült el. Ezt követően Budapesten éltem és a Sziklatemplomban orgonáltam, majd egy korábbi ismeretségnek köszönhetően megkerestek Mariazellből, és az utóbbi 4 évben a mariazelli bazilikának voltam az orgonistája. Itt mindennap minimum 4 mise van, úgyhogy volt lehetőségem az ujjaimat edzeni. Jelenleg Svájcban élek és itt orgonálok, elsősorban a református és evangélikus templomokban, többek közt Interlakenben" - adott rövid biográfiát magáról Márk.

Megtudtuk tőle, hogy a tállyai evangélikus templom orgonája több mint 200 éves. A bemutatásra kerülő darabokat is ez alapján választotta ki, hogy melyik passzol ehhez a régi hangszerhez, aminek azért "véres volt a torka": a pedálja el van csúsztatva, nem úgy, mint a később készült orgonáknál, és vannak olyan billentyűk, amelyek nem szólnak meg vagy beakadnak. Úgyhogy a koncert előtt egy "nagygenerál" befigyelt, amit ő végzett a hangszeren.

A repertoárban szerepeltek erdélyi zeneszerzők - Josephus Fazakas, Martin Schneider, (Szabó Márton és Fazakas József) - darabjai, de természetesen nem maradhattak ki Johann Sebastain Bach művei, prelúdiumai és fugái, melyeket tanítványaival közösen írt. Megszólalt a d-moll toccata is. Modern darabokat is belecsempészett a koncertbe, például Coldplay Viva La Vida című száma, illetve a Bach-csúcsdarabbal társított Karib-tenger kalózaiból is játszott egy részt. Kedvence, amit minden koncertjén eljátszik, is megszólalt pénteken este, Koloss Istvántól és Farkas Ferenctől a Régi magyar táncok.

Hogyan került egy Svájcban élő szombathelyi zenész a tállyai Kerekdomb Fesztiválra? A klasszikus zene szekció szervezőjével egy iskolába jártak Győrben, ő hívta meg előadónak. "Ez a vidék különösen kedves számomra, mivel édesanyám itt született a Tokaj mellett fekvő Rakamazon, és a szüleim itt kezdték a közös életüket, testvérem is itt született Nyíregyházán, ezután költöztünk Nyugat-Dunántúlra. Amikor idelátogatunk, mindig meglep, mennyire szép és kedves ez a vidék, az emberek pedig befogadóak" - mondta Márk.

A szombathelyi Premontrei Gimnázium bocsátotta felnőtté válásának útjára az ifjú zenészt, aki élt a lehetőséggel, és üzent egykori iskolájába.

"Márton atya (Fazakas Zoltán Márton O. Praem., premontrei apát) nagyon sokat segített, hiszen az első munkahelyem a Csornai Apátság volt. Az első darab, amit játszom, Fazakas József, erdélyi zeneszerző műve, aki lehetséges, hogy Márton atya rokona. Emlékszem, mondtam Hilda néninek (Véghné Busics Hilda igazgatónő - a Szerk.) az érettségi idején, hogy orgonista és orgonaépítő szeretnék lenni. Klasszikus értelemben nem lettem orgonaépítő, de érteni kell az orgonához, kisebb javításokat, hangolásokat el kell végezni, ahogy ez itt Tállyán is történt ezzel a 200 éves műremekkel. Hilda néni azt mondta, ha esetleg nem lesz mit enned, akkor nyugodtan gyere ide a gimnáziumba. De aztán a Jóisten segítségével mindig olyan helyekre kerültem, ahol meg lehetett élni ebből".

Szinte természetes, hogy egy egyházi iskolában végzett diáknak van példaképe. Márknak Albert Schweitzer, aki kórházat épített Afrikában, és orgonakoncertjeinek bevételét fordította erre a nemes célra. Schweitzer teológus volt, mellette orgonaművész és orvos is. "Azt üzenem a mai diákoknak, hogy amibe beleszeretnek, abba legyenek kitartóak, ha jönnek is buktatók, ne hagyják abba, mert az lesz az ő életük, ahol a szívük is van".