Éhen Gyula és a város - 170 éve született a város egykori polgármestere

Képgaléria megtekintése2023.11.23. - 15:00 | Büki László 'Harlequin'

„Mindent Szombathelyért, Szombathelyt semmiért!" - Dr. habil. Kalocsai Péter tanszékvezető, egyetemi docens Éhen Gyula és a város című előadása két szempontból közelített a városhoz. Egyrészt a modernizáció motorjának számító városokról tett említést, amelyek nagymértékben felkeltették Éhen Gyula érdeklődését. Ezért vizsgálta az USA és Nyugat-Európa városainak 19. századi fejlődését. E tevékenysége a hazai urbanisztikai szakirodalom nyitányának számító A modern város című könyvének megírására és kiadására sarkalta. A másik szempont, hogy elméleti felkészültsége és a szóban forgó könyve alapján hogyan valósította meg programját szeretett városában, Szombathelyen. A november 21-i előadás többek között választ adott arra is, hogy miért állítottak tiszteletére szobrot, miért neveztek el róla városrészt és közteret is városunkban.

Pótszékes egy óra Éhen Gyulával? Igen, november 21-én a "Nagy Építőről", a város fellendülésének, fejlődésének nagy korszakát meghatározó polgármesteréről hallhattunk előadást dr. habil. Kalocsai Péter tanszékvezető, egyetemi docenstől a Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadójában.

Éhen Gyula, Szombathely 1895-ben megválasztott polgármestere állította modernizációs pályára a várost, polgármesterségének kezdete és folyamata valóságos sorsforduló volt Szombathely életében. Ő a "Nagy Építő", aki Szombathelyt a Dunántúl királynőjévé emelte.

A város fellendülésének nagy korszaka az ő polgármesterségének idején kezdődött. Nagyszabású városfejlesztési programot hirdetett, a modern város, a modern Szombathely megteremtését.

Polgármestersége idején, 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal látták el.

1898-ban döntött a képviselő-testület a város összes utcájának és terének szilárd burkolattal való ellátásáról. Emellett a modern városi közlekedés szempontjából szükséges volt még a várost átszelő patakok fölé hidakat emelni, valamint a Szent Márton utca végére vasúti aluljárót (ezt 1899-ben adták át), a Vasút utca végére pedig gyalogos vasúti felüljárót építeni (1900-ban került átadásra).

Új közlekedési eszközként megjelent a villamos, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Az éheni program jelentős szerepet játszott a város közlekedés-fejlesztésében, jelentősen a közlekedés színvonalát, ezáltal a polgárok életminőségét is. A közlekedés-modernizáció terén Szombathely élenjáró és követendő modellváros lett.

Az előadásban elhangzott, hogy Éhen Gyula urbanizációs törekvései is elévülhetetlenek. Egy 1908-as kimutatás szerint Szombathelyen a kő- és téglaépítésű házak aránya 97%, aminél csak Fiume és Sopron bírt jobb mutatóval (Pozsonyé 94% volt). A cseréptetős házak arányában is élenjáró volt Szombathely a maga 97%-ával, ugyanennyi volt Pécsen, 98% Fiumében.

Éhen polgármestersége alatt épült fel a városi Kaszinó és a Nagyszálló épülete. Nevéhez köthető a szegényház és szegénykonyha felállítása, a munkáslakás-építés. Megreformálta a városháza hivatali szervezetét, újjászervezte a városi rendőrséget és hivatásos tűzoltótestületet hozott létre.

Regnálása alatt alakult meg a Szombathelyi Fehér Kereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely vidéken az első ilyen intézmény volt. Megalakult a városi Kultúregyesület, a városban pezsgő társadalmi élet alakult ki.

A foglalkoztatást tekintve Észak- és Nyugat-Dunántúl egyetlen önálló MÁV járműjavító műhelye volt a szombathelyi, ami jelentős szerepet játszott a megyeszékhely foglalkoztatottságában. A MÁV-műhely ekkor a város három legtöbb munkást foglalkoztató üzemének egyike volt, ahol azért is érdemes volt elhelyezkedni, mert két év szolgálat után véglegesítették a munkásokat, és attól kezdődően nyugdíjra tarthattak igényt.

Négy évtized - 1869-1910 között - alatt Szombathely város lakossága megnégyszereződött, ez a demográfiai növekedés szinte egyedülálló volt a korabeli Magyarországon. A népességnövekedéssel ugyanakkor a lakások száma nem tartott lépést, ez is sarkallta a városvezetőt a "vasúton túli" munkáslakások megépítésére. A vasutas munkástelepen 1914-re 48 munkásház épült fel, 1919-re 54-et adtak át a tervezett 70-ből. Szombathely ezen városrészét később Éhen Gyuláról nevezték el.

Éhen Gyula 1891-től 1930-ig tagja volt a képviselő-testületnek. 1932. január 2-án hunyt el Szombathelyen, a város saját halottjának tekintette és gondoskodott temetéséről.

Még éltében teret neveztek el róla: a képviselő-testület 1902. május. 3-i közgyűlésén az állomás előtti teret Éhen Gyuláról nevezte el. A pályaudvarral párhuzamosan elhelyezkedő téglalap alakú tér azóta is az egykori polgármester nevét viseli.
Az Alkotás utcában áll mellszoba, Veres Gábor szobrászművész alkotása.