Nő és férfi örök küzdelme - Az igazi című Márai-darab a Kőszegi Várszínházban
Képgaléria megtekintése2025.07.17. - 21:15 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Az ember mindig pont azt teszi, amit nem tud nem megtenni - Márai Sándor születésének 125. évfordulójához kapcsolódóan Az igazi című regényének színpadi változatát mutatták be július 17-én a Kőszegi Várszínházban.
„Egy napon felébredtem... és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden." (Márai Sándor: Az igazi)
Az igazi egyszerre meghitt, fájó és húsba vágó történet. Lehet-e az érzéseinken uralkodni? A férj úgy gondolja, igen. Értelemmel az érzelmek ellen. Megszelídíteni, elsorvasztani, ezt lehet az érzelmekkel, de közben elsorvadsz te magad is. Hát inkább megpróbálod a lehetetlent, habár sejted, bele fogsz bukni, mert csak belebukni lehet. Nem szabad egy embertől többet várni, mint amit adni tud. "Ami van, tudod, abban nem reménykedik az ember..."
Nem csupán szerelmi történet ez. Férj és feleség többet keres a szerelemnél, az élet nagy kérdéseire keresik a választ, észérvekkel és érzelmekkel egyaránt. De nincs válasz. Vagy az élet maga a válasz.
Az igazi című regényt többen Márai legegységesebb írásának, mások kevésbé jó alkotásának tartják. Ő maga értékesnek illetve a témát értékesnek és bejezetlennek tarthatta, hiszen 1980-ban megjelent a történet folytatása Judit... és az utóhang címmel. Az igazi két párhuzamos monológ, a Judit is ilyen formában íródott, míg a történet harmadik részét jelentő utóhangban az eredeti négy szereplő meg sem jelenik, csak beszélnek róluk. A monológ forma színészeket kíván, így a színpadi változat a történet négy szereplőjének saját szemszögéből elmondott vallomása.
A színpadi játék során mindenki megpróbálja igazolni, vagy legalábbis magyarázni akkori tetteit, gondolatait. Természetesen a múltban történt jeleneteket is felidézik. A vallomások fájdalmasak, őszinték, kegyetlenek, és új megvilágításban láttatják azt a témát, amivel oly sok Márai-mű fogalakozik: nő és férfi örök küzdelmét, egymásra találását és elválását.
A darabban találkozások és elválások, őszinte vallomások és kegyetlen vádak alakítják a szereplők sorsát. Márai ugyanakkor most sem szolgáltat igazságot, talán nem is lehet, hiszen az érzelmek végül is mindig kiszámíthatatlanok, a kapcsolatok pedig mindig hordoznak titkokat is. Úgyhogy a kérdés továbbra is megmarad: létezik-e az egyetlen, nagybetűs IGAZI?
„Akkor még nem tudtam, amit ma tudok... nem tudtam, hogy nincs szégyellnivaló az életben. Csak a gyávaság szégyenletes, mellyel az ember nem tud adni vagy nem mer elfogadni érzéseket."
(Márai Sándor: Az igazi)
Márai Az igazi című kisregényét Bereczki Ágota és Zöldi Gergely formálta - a várszínház felkérésére - négyszemélyes színpadi művé.
Szereplők: Balázsovits Edit, Pető Kata, Cserna Antal, Haumann Máté.
Rendező: Paczolay Béla.
Díszlettervező: Khell Csörsz.
Jelmeztervező: Pető Kata.
Zene: Furák Péter.
Források:
Kőszegi Várszínház facebook oldala
A hírhez tartozó képgaléria
Új hozzászólás