Lobler Ferenc művei a látható világ mögötti titkokat kutatják. Metaforákra épülő, filozofikus és transzcendens hangoltságú képei különleges, meditatív élményt kínálnak. Külön figyelmet érdemelnek alumíniumlapra festett akvarelljei, amelyek egyszerre technikailag újszerűek, ugyanakkor mélyen elgondolkodtatók.

Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész méltató sorait távollétében Takács Zoltán Bálint intézményvezető tolmácsolta. Beszámolónkban a megnyitó szövegéből ragadtunk ki néhány, Lobler Ferenc művészetére rávilágító gondolatot.  

"Azon gondolkodtam, amikor megszemléltem az itt látható alkotásokat, hogy mennyire érdekes dolog ma, február elsején, vasárnap délelőtt tizenegy órakor e vár falai között észrevenni, hogy Lobler Ferenc műveinek köszönhetően az idő egy pillanatra kettévált. A vasárnap csendjének van egy sajátos, rituális jellege, amikor a világ zaja elhalkul, és a figyelem befelé fordul. Ebben a „lélek-időben", itt, e boltíves, történelmi térben, ebben az aurában az évszázados emlékezet találkozik valami olyasmivel, ami radikálisan mai, ám mégis időtlen. És ez a kontraszt szinte kézzel is megérinthető.
A múlt és a jelen ebben a környezetben csak úgy sugárzik a ma emberére, ahogy Lobler Ferenc alumínium-akvarelljei egy új világ szemléletét emelik be éppen ebbe a térbe, többek között azzal is, hogy a 21. század pozitív technológiai izgalmát is magukban hordozzák. Ez a találkozás viszont nem ütközés, hanem szerethető dialógus a múlt, jelen és jövő tranzit-zónájában. (...)

Lobler Ferenc alkotói folyamata az irányított véletlen és a tudatos akarat közötti láncolat finom játéka. Művészetében a klasszikus filozófiai kettősség - az ideák elsődlegessége vagy az anyag mindenhatósága - feloldódik. Ha egy eszmei vagy művészeti irányzatként szeretnénk meghatározni Lobler Ferenc művészetét, akkor egyfajta „spirituális materializmusnak" nevezhetnénk el. (...)

Lobler Ferenc folyamatosan felteszi azt a kérdést is, hogy mi van a látható világ mögött, mellett, alatt és fölött? De nem elméleti válaszokat ad, hanem sajátos módon - a különleges, saját fejlesztésű, virtuóz képalkotó technikájával - vizuálisan egy új világba átrepítve, egyéni érzékenységgel, gyakorlatilag személyes kalandokat és tapasztalatokat kínál a nézőnek. Számára a létezés lényege nem egy statikus igazság, hanem pont a haladás metodikája. Nos, ezt az utat jeleníti meg a kiállítás címében is meglehetősen tömören: Tranzit. (...)

Lobler Ferenc művészete a kortárs magyar képzőművészet azon autonóm törekvései közé sorolható, amelyekben a technikai kísérletezés, az anyagérzékeny gondolkodás és a metafizikai érdeklődés egymást erősítve alkotnak koherens életművet. Több évtizedes alkotói pályája nem pusztán stiláris vagy tematikus következetességet mutat, hanem egy olyan vizuális gondolkodásmódot, amely a műtárgyat komplex, rétegzett jelentéshordozóként értelmezi. (...)

Ezek a művek a festészet és a rajzművészet klasszikus fogalmát újraértelmezve egyfajta szakrális csendet közvetítenek, amely ritka minőség a kortárs vizuális kultúra zajában. Lobler Ferenc képi világa tehát olyan térbeli és szellemi dimenziókat nyit meg, amelyek túlmutatnak a fizikai valóságon, ugyanakkor nem szakítják el a nézőt az emberi tapasztalattól."

A kiállítás megtekinthető: 2026. február 1 - 2026. március 15-ig