Régóta gyanítható, hogy kitartóak a szombathelyi biciklisták: míg kezdetben, azaz elsőként 2024 őszén csupán egy baráti kör tagjaiként kezdeményeztek és rendeztek Bringás reggelit, „menet közben" megalapították a Magyar Kerékpárosklub Szombathelyi Területi Szervezetét, és most - a tavaszi időpontokkal együtt már ötödszörre - immár „hivatalos civilekként" várhatták az asztalokhoz városi és esetleg a környékbeli társaikat. Sőt: emelték a tétet olyan értelemben is, hogy ezúttal két helyszínen és két időpontban volt csábító ajánlatuk az arra járó bringások számára. Miközben a korán kelő kerekezők már a Fő téren, az egykori foghíj árkádja közelében is megtalálhatták a standjukat, addig a Vaskarika uzsonnaidőre megéhező stábja a Szt. Márton utcai Gyöngyös-híd mellett kereste fel őket.

A lelkesedésre mi sem volt jellemzőbb, mint hogy ez az invitáció mindjárt két kezdési időpontra is szólt.

Akik a kettő közül már a korábbi, azaz három órai időpontra odaértek, csak egy lelkes aktivista biciklistát, illetve önkéntest találtak a megadott helyen - de akik közülük az udvarias marasztalásnak engedve maradtak és megvárták a négy órai tényleges kezdést, vagy később visszatértek, nem bánták meg.

De kezdjük az elején!

Mint kiderült, a reggeli program célja az volt, hogy a bringával közlekedők egy kávé vagy tea mellett néhány percre megállhassanak, beszélgethessenek, illetve információkat kaphassanak a délutáni folytatásról.

A szervezők azokra is gondoltak, akiknek reggel kevés az idejük, ezért az útra is könnyen magukkal vihető elemózsiáscsomagokat készítettek. Ezekbe keksz, gyümölcs és a délutáni program részletes információit tartalmazó szórólap került azzal a QR-kóddal kiegészítve, amely a szombathelyiek hivatalos Facebook-oldalára irányította az érdeklődőket.

Terítéken sok finomság - és egy fontos petíció is...

Éppen a mostani bringás napot megelőzően indítottak aláírásgyűjtést a Kerékpárosklub szombathelyi tagjai a Fő tér kapcsán: ott ugyanis a kelet-nyugati tengelyen a biciklizés jelenleg - legalábbis hivatalosan - illegális. Alternatívákat is felvetnek megoldásként, miközben pontokba szedve indokolják a példákkal is alátámasztott javaslatukat: a petíciót elérhetővé tették az Interneten, a bringás reggeli és uzsonna idején pedig nyomtatott változaton is gyűjtötték a támogató aláírásokat. A kezdeményezés részleteire, az azzal kapcsolatos tervekre és elképzelésekre szándékaink szerint hamarosan visszatérünk - a céllal egyetértők pedig addig is kifejezhetik támogatásukat a petíció aláírásával.

A Bringás uzsonna

A programot a Város is támogatta: az anyagi hozzájárulásuk mellett ezúttal is a Sportházból kölcsönkapott tetszetős és praktikus sátrak alatt és asztalok mellett-körül gyűlhettek az önkéntesek és az érdeklődők kora estig - számuk a szervezőket is meglepte -, és a jó hangulatú, kötetlen közösségi programon sokan beszélgettek közülük a bringázással, a városi közlekedéssel, valamint a helyi biciklis körülményekkel és lehetőségekkel kapcsolatos kérdésekről.

A közös cél valamennyi résztvevő számára a biciklizés népszerűsítése, a tudatosabb közlekedési kultúra támogatása és a jelenleginél élhetőbb környezet kialakítása volt. A szervezők szerint éppen ezért különösen fontos, hogy a bringázás természetes és biztonságos mobilitási forma, magától értetődően választható közlekedési eszköz legyen a most felnövekvő nemzedék számára is.

És hogy a kezdeményezők számára mi adott igazán okot az elégedettségre? Az idei szeptemberi program nem csupán egy újabb bringás reggeli és uzsonna megszervezését jelentette, hanem lehetőségeket a találkozásra: új ismeretségek születtek, a frissítők mellett sokan tapasztalatot is cseréltek, és a bringázásról, a közlekedésről és a közös környezetről kötetlen formában beszélgethettek egymással a szombathelyiek.

Az itteni program ezúttal is az országos Bringázz a munkába! rendezvénysorozatához kapcsolódott, amelynek a főtámogatója az Aktív Magyarország projekt és amely immár több mint másfélszáz helyszínen valósult meg.

Epilógus

Az ősz eleji szokásos programdömpingben viszonylag kevés szó esett arról, hogy „naptárilag" ilyenkor kerül sor az ún. mobilitási hétre is, amely csupán ezen a héten, „menetrend szerint" az európai autómentes nappal zárult. Ez utóbbit pedig Szombathelyen - de az egész országban is - pontosan most negyedszázaddal ezelőtt, a 2001. szeptember 22-i szombaton rendezték meg legelőször. A korabeli helyi sajtó kevéssé volt kegyes a program célkitűzéseihez és szervezőihez: jóformán csak az akkor hivatalban lévő - azóta visszavonult - politikusok által nyújtott teljesítményről tudósított - no nem azokról az eredményekről, amelyeket a környezetbarát közlekedés helyi fejlesztésében értek el, hanem az aznapi biciklis ügyességi versenyen szerzett pontszámaikról... Pedig ha az akkori újságírók komolyan vették volna a dolgot, tán közben azt is megemlítették volna a beszámolóikban, hogy a helyi programsorozat műsorvezetője - hitelt érdemlő visszaemlékezések szerint - Kelemen Zoltán volt, akinek a legutóbbi, ezévi díj-jelölésekor többek közt a kiemelkedő közösségi szerepvállalását is méltatták.

Ha pedig egyszer majd a szeptemberi sajtóhírekben a bringás reggelikről az újságírók az autómentes belvárosokból bejelentkezve tudósítanának, akkor a bicikliseknek talán nem csupán arra lenne oka, hogy vidáman uzsonnázzanak, hanem hogy rögtön hozsannázzanak is...