Egy török szólás úgy tartja, hogy a kávé akkor tökéletes, ha sötét, mint a pokol, erős, mint a halál és édes, mint a szerelem.

A kávé felfedezése

A szóbeszéd szerint a kávé élénkítő hatását pásztorok fedezték fel az 1400-as években. Észrevették, hogy miután a kecskéik egy bizonyos cserje termését legelték, éberebbek, játékosabbak lettek. Majd ők is leszedték a terméseket, vagyis a kávécseresznyéket, és a helyi szerzetesek teát készítettek belőle, ami korántsem volt olyan ízletes, mint a termés magjából készült kávé, amit ma ismerünk és fogyasztunk. A kávé a nevét valószínűleg Kaffa városáról kapta. Felfedezése után rengeteg helyre eljutott, legelőször Mekkába, Medinába és Konstantinápolyba. Ezután pedig a török hódítók segítségével terjedt el egész Európában a XVI. század során. Minden nagyvárosban alakultak kávéházak, ám a helyi politikai és vallási vezetőknek nem volt ínyükre a dolog, és folyamatosan próbálták betiltani a kávé fogyasztását. Úgy gondolták, hogy a sötét nedűt csak a hitetlenek fogyasztják. Majd amikor VIII. Henrik megbetegedett, és kávé fogyasztását követően meggyógyult, megszűnt a tilalom, az ördögi italból isteni nedű lett. A nagy népszerűség miatt nem is próbálták ezután már betiltani, inkább adót vetettek ki a kávéra, ami óriási bevételt jelentett a vezetőknek.

A kávé szüretelése

A kávécseresznyék fürtökben teremnek a cserjéken, egy-egy fürtön érett és éretlen termések is lehetnek, ezért a szüretelés kizárólag kézzel történik, hiszen csak így tudják kiválogatni és leszedni az érett terméseket.  

A kávé fő típusai, feldolgozása

Két fő kávétípust különböztetünk meg: Cafe Arabica és Cafe Robusta. A Cafe Arabicát minőségi kávézáskor használják, nagyon ízletes, nagy mennyiségű összetett szénhidrát található benne, 1000-2000 méteres magasság között történik a termesztése. A vulkanikus talaj és a párás levegő a legkedvezőbb a fejlődésének, nagyon érzékeny az időjárásra és a betegségekre, és kevesebb termése van, mint a Cafe Robustának.

A piros színű gyümölcsök feldolgozása kétféle eljárással történhet. Az egyik a száraz, a másik pedig a nedves feldolgozás. Az előbbi során meleg területeken kiterítve 2-3 hétig szárítják a gyümölcsöket, melynek hatására a hús ráaszalódik a magra, így ezután már könnyedén el lehet távolítani a nem kívánt részeket. A nedves eljáráskor pedig - ami csak bizonyos kávéfajtáknál alkalmazható - óriási betoncsövekben, vízben áztatva úsztatják a terméseket egészen a feldolgozás helyéig.

Pörkölés

A pörkölés komoly tudomány, csak képzett, tapasztalt pörkölő mesterek végezhetik a feldolgozásnak ezt a folyamatát. Különböző pörkölési fokozatok léteznek, melyeknek alkalmazása függ a kávé évjáratától, típusától és a termőterületétől is. Fizikai és kémiai változások is végbemennek a kávészemeken: hő hatására vizet veszít és akár másfél-kétszeresükre is megnőhetnek, a térfogat növekedés miatt porózusak lesznek, tehát könnyen őrölhetővé válnak. A kávéban található összetett szénhidrátok a pörkölés hatására egyszerű cukrokká alakulnak, ettől lesznek édesek, barna színük pedig a karamellizálódás miatt alakul ki, ennek során rengetek íz és illóolaj is felszabadul, a csersavakhoz kötött koffeint pedig főzéskor lehet kinyerni. Háromféle pörkölési folyamat létezik, a bécsi, francia és olasz, melyeknek eredménye színükben, aromájukban is eltér. Minden pörkölő gépet ember irányít, amelyeken mintavételező is található, melyekből egy-két másodpercenként ellenőrzik a kávé minőségét. A pörkölés általában 220-240 °C-on történik. Pörkölés során két reccsenés is hallatszik a gépből, melyek szintén nagyon fontosak, hiszen ebből meg tudják állapítani, hol tart éppen a pörkölődés folyamata. Az első reccsenés jelzi azt, hogy a kávészem felrepedt, víz távozott és a külső burok kinyílt. A második reccsenés pedig a szerkezetbeli összeroppanást jelzi, amikor már őrölhetővé válik a kávé.

A Cafe Frei kávéválasztékát háromszor teszteltük, melynek összefoglalója itt olvasható!

Őrlés, tömörítés, főzés

Különböző szemcsenagyságúra őrlik a szemeket a folyamat során, a kávé típusától is függ, hogy milyen nagyságot választanak, és attól is, hogy milyen kávét szeretnének belőle készíteni. Őrlés után fél óra vagy pár óra az az időtartam, amíg még minőséginek számít a kávé, ezután folyamatosan romlik a minősége. Ezután jön a tömörítési eljárás, legvégül pedig a főzés. Főzés után percenként feleződik a kávé minősége. Datolyával, mézzel és cukorral szokták édesíteni a nedűt, kultúrától és ízléstől függően. A kávé erőssége nem a koffeintartalmat jelzi, hanem az íz intenzitására vonatkozik.