Karinthy Frigyes, vagyis Frici közöttünk járt. Jött, mesélt az életéről, haláláról, a szerelmeiről, majd elment, de valamit itt hagyott nekünk. Székhelyi József Karinthy, a Frici című önálló estjén egy igazán nagy elméhez kerültünk közelebb, a humor nagymesteréhez, akinek szelleme egy estére körbelengte a Weöres Sándor Színházat.

„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön."

Karinthy Előszó című versével lépett színpadra Székhelyi József, aki az író bőrébe bújva valóban elmondta mindenkinek. Például azt, hogy:

"Mindent elkövettem, hogy ne legyek zseni, nem tehetek róla. ...Karinthy Frigyes író, költő, többszörös férj és családapa vagyok, aki meghalt ma délután, nyaralás közben Siófokon."

S beszél a haláláról, a saját temetéséről, természetesen óriási temetésről, hiszen ez egy zseninek kijár. Talán kissé morbidnak tűnik, hogy valaki a halála után hetvennégy évvel megjelenik, és elmondja, hogy aznap halt meg, és máris tanúja lehetünk a temetésének. Székhelyi József tolmácsolásában azonban mindez elevenné válik, együtt lélegzünk az íróval, ahogy megtudjuk életének különböző mozzanatait. A Spinóza Színház másfél órás előadása a Kohn-család története Karinthy Frigyesig, egyben korrajzot is elénk tár.

A történet tulajdonképpen válogatás Karinthy írásaiból egyes szám első személyben elbeszélve. Az író 1887. június 25-én született Budapesten. Édesapja családneve eredetileg Kohn volt, amit az 1870-es években magyarosított Karinthira. Az apa feleségével és leánygyermekeivel áttért az evangélikus hitre. Mivel Frigyes csak utána született, ő már keresztényként látta meg a napvilágot. Nagy törést okozott az életében, hogy hat éves korában elveszítette az édesanyját. Tizenöt éves volt, amikor első regénye megjelent Nászutazás a Föld középpontján keresztül, melyet a Magyar Képes Világ folytatásokban közölt.

Első felesége Judik Etel színésznő volt, akit Karinthy Bogának becézett. Kapcsolatukból nem hiányzott a kaland, hiszen az író úgy szöktette meg őt férjétől. Nagy szerelemnek bizonyult, de házasságuk csak négy évig tartott, ugyanis Boga 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Egy közös gyermekük született, Gábor. Az élet ment tovább, Karinthy írt, fordított. Gyermekkora óta áhítozott a hírnévre, szenvedélyesen vágyott rá, hogy „valaki" lehessen, s annak a tudatában élt, hogy ezt már fiatalon el is érte. Állandóan versengett írótársaival, hogy melyikük a közkedveltebb. Székhelyi József remekül adja vissza ezt a kissé pimasz, öntelt, ám szívünknek mégis kedves írói attitűdöt. A Találkozás egy fiatalemberrel című novellájában az író számon is kéri magától, hogy sikerült-e megvalósítania gyermekkori álmait. Az előadást át meg átszövi a humor, ami egy Karinthy esten nélkülözhetetlen.

Két évvel Boga halála után jött Böhm Aranka. Megismerkedésük szintén regénybe illő. Aranka egy síbalesetben megsérült, és nem mozdulhatott ki a lakásból. Barátnőivel egy telefonos tréfát eszeltek ki, a céljuk az volt, hogy sorban felhívogatják az írókat, és találkozót kérnek tőlük. Karinthy bele is ment a dologba, melynek eredménye viharos szerelem lett. A házaspár állandóan veszekedett, gyötörték egymást, amit rendszerint könnyes kibékülés követett. Aranka ugyanis nem vetette meg a férfinemet, tudta, hogy legendás szépségétől még a jég is elolvad. Botrány lengte körül például a Déry Tiborral szövődött kapcsolatát. Előző házasságából Arankának született egy gyermeke, és Karinthy is magával hozta a fiát. Közös gyermekük világra jövetele után három lurkót neveltek, akik ugyancsak elevennek mutatkoztak. Innét ered Karinthy híres szállóigéje:

„A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket"

Aranka kiszámíthatatlansága, csapodár hajlama vezette a következő szintén híres mondáshoz: A férfi és a nő sohasem fogják megérteni egymást, mert mind a kettő mást akar. A férfi a nőt, a nő pedig a férfit.

Házasságuknak Karinthy halála vetett véget. Aranka 1944-ben Auschwitzban hunyt el. Halálának körülményeiről különféle legendák keringenek, többek között az, hogy Aranka, aki elveszítette az uralmát a józan esze fölött, felpofozta Mengelét. Aranka ugyanis még Bécsben, egyetemi hallgatóként ismerkedett meg Mengelével, és később a koncentrációs táborban újra találkoztak. A hírhedt orvos ajánlatot tett Arankának, aki ezt visszautasította. Fél óra múlva a gázkamrában találta magát.

Székhelyi József felelevenítette előttünk Karinthy küzdelmét az agydaganattal. Székhelyi kiválóan jelenítette meg a betegséggel harcoló írót a tünetek felfedezésétől egészen a stockholmi műtétig. Érzékletesen tárta elénk, miként hallotta meg a zakatoló vonatot kávéházi asztalánál, majd hogyan rosszabbodott az állapota, míg orvostól orvosig járva kiderült a diagnózis. A műtét után az író még kapott két évet, melybe még egy flört is belefért az unokahúgával. 1938. augusztus 29-én Siófokon érte utol a halál.