Helyi érzéstelenítés - Karádi Tamás kiállítása a Kámoni Arborétumban

Képgaléria megtekintése2013.01.28. - 00:15 | Waldo, Fotók: Büki László

A legidőszerűbb az a cím nélküli alkotás, ahol a „fészbúk oltárán kifeszített Barbie baba" látható, amiben sokan felfedezhetjük néhány ismerősünket... Magunkat is talán, ha tényleg alaposan, őszintén vizsgálódunk... A Kámoni Arborétumban január 26-án Karádi Tamás első ránézésre meghökkentően földtől elrugaszkodó, jobban megszemlélve pedig mindennapi életünk egy-egy szeletkéjét bemutató, Local Anaesthesia című kiállításának megnyitóján jártunk.

Ahogy végignéztünk a falakon, elsőre talán nagy összevisszaságot láthattunk, de minél jobban megismerkedtünk az alkotásokkal, annál jobban éreztük: a falakon életünk eldugott pillanatait, mindennapjaink titkos, háttérben megbújó mozgatórugóit láthatjuk. Ez a kiállítás arra is rámutatott, hogyan nem kellene élni.

A tárlat darabjai közt láthatjuk a „Sakk-matt" című fekete fehér szörnyet, aki saját maga táplálja azt a szerkezetet, ami őt teszi tönkre, számítógép gyártotta zombi embereket, akiknek a géppel való találkozás előtt még voltak érzelmeik. Láthatjuk a XXI. század Ádámját és Éváját, akik a technika, a tudomány hatására végül elveszítik saját lényüket.

Karádi Tamás rámutat, már magzati korban „eldől" a sorsunk, hiszen "Loading" címmel láthatjuk, ahogy a még meg sem született kisgyermek köldökzsinórjával nem a szeretethez, az öleléshez menekül, nem abból merít erőt, hanem útvesztője végén egy számítógépből töltekezik élettel. Felfedezhetünk egy alkotást, amin a régi és új háborúk veszteseit láthatjuk. Régen az elmúlt emberi életek jelentették a legnagyobb veszteséget, míg napjainkban világok omlanának össze számítógépek nélkül (vagy épp hatásukra).

Gondoltunk már arra - mikor hetek, hónapok múlnak el anélkül, hogy sétálnánk egyet a természetben -, hogy milyen jó lenne egy két napra elfelejteni a munkát, az internet világát, és kimozdulni a szabadba? Az "Álom" című alkotáson egy a természethez fohászkodó csontvázat látunk, akinek a számítógépek útvesztőjében a mindent jelentené, ha maga mögött hagyhatná ezt a életet. A legidőszerűbb az a cím nélküli alkotás, ahol a „fészbúk oltárán kifeszített Barbie baba" látható, amiben sokan felfedezhetjük néhány ismerősünket... Magunkat is talán, ha tényleg alaposan, őszintén vizsgálódunk...

Gondoljuk végig, honnan jöttünk? Milyen volt az életünk húsz éve, milyen volt a gyermekkorunk, amikor végigbicikliztük a nyarakat, kirándultunk, és a családunk együtt ette nyaranta, minden vasárnap délután a város legjobb fagyiját? Tényleg ennyire fontosak lennének a gépek, az online világ, hogy mindez nem érték már? Tényleg képesek vagyunk mindent megadni egy okostelefonért, hogy minden pillanatban követhetőek, és mások minden lépését követőek tudjunk lenni?

Karádi Tamás kiállítása elgondolkodtató, nyersen az arcunkba vágó, és közben izgalmas, néha fanyar humorral átitatott. Szeret kísérletezni a technikákkal, az az érzésünk, hogy felhasznál mindent, amiről azt gondolja, segít kifejezni, amit elmondani akar. Ez a kezdeti összevisszaság pedig az alkotásokat nézve, megértve letisztul.

A kiállítást Szendi Zsuzsa, az arborétum ökoturisztikai vezetője nyitotta meg, aki elmondta, nagyon örült annak, hogy Tamás a "képbe került", hiszen valami újat, valami izgalmasat mutat nekünk.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető 2013. február 24-ig, minden nap 9.00-17.00 között.