"Tegeződhetünk?" – Keresztes Ildikó koncertje az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2009.03.13. - 15:00 | Ambrózai Zsuzsanna "ergedles" - Fotók: Büki László 'Harlequin'

"Tegeződhetünk?" – Keresztes Ildikó koncertje az MMIK-ban

Csodálatos fénytechnika, profi kisérőzenekar és egy elbűvölő énekesnő - ez volt a végkövetkeztetése annak a párszáz rajongónak, akik március 12-én este, a honi énekesnők közül lassan hírmondóként tündöklő Keresztes Ildikó koncertjére ellátogattak. Felcsendülnek régi és új dalok, saját szerzemények és feldolgozások, hiszen a koncert apropója éppen ez volt - emlékezés, tiszteletadás az elődök számára. A „Minden ami szép volt” turné első állomásának az MMIK színházterme adott otthont.

Apró figyelmessség, de aki egy kicsit is jártas zenei berkekben, annak feltűnt a körítés: a zenekar és a művésznő színrelépése előtt Mark Knopfler "Local Hero" című csodálatos darabja fogadta a közönséget, és a minimális színpadi fények sejtelmessége mellett önkéntelenül is előrevetítette az est bensőséges hangulatát, személyes hangvételét.

A ráhangolás öt percig tart, majd a színpadi félhomályt lesöprik a telepített fények, és a nagyszabású színpadtechnika igazi fénydemonstrációba kezd: fényvetők pásztázzák az egy szám erejéig bemelegítő zenekart, majd berobban a színpadra az énekesnő, és az éter nem csak füsttel telik meg, hanem Ildikó néha  érces, mégis érzelemdús hangjával. Az igazi bőrszerkós rock lady ezen az estén szolíd fekete-fehérben jelent meg; igaz, megmutatta vadító énjét, de mindemellett helyet kaptak a lágy hangzású, érzelmes dalok is, melyek ékes bizonyítékai az énekesnő sokoldalúságának.

A kezdő három dal a még '99-ben megjelent első szólóalbumáról, A Nem tudod elvenni a kedvem-ről hangzott el, majd ezt követte a Nekem más kell c. szám 2001-ből. A hangulat nehézkesen oldódott, érezhető volt az énekesnő izgatottsága - lévén szó a turné első koncertjéről -, s nem is tudta kellőképpen magával ragadni a kis lélekszámú közönséget. Ennek ellenére mindent megtett a színpadon, látszott, nem ma kezdte a szakmát. A kezdeti visszafogottság után már szinte sugárzott, otthonosan mozgott, mindezt a jól koreografált mozdulatok bizonyították, melyek teljes mértékig illeszkedtek a dalok szövegéhez. Természetesen a "családias" hangulat az ő dolgát sem könnyítette meg.

Ha valaki nem ismerné stílusát, méltán érezhette volna magát kicsit kellemetlenül, aztán persze fordult a kocka: ő maga is hangot adott ama kijelentésnek, hogy reméli, nem sért meg minket azzal, ha tegeződünk.


Ildikó nagyszerű zenészekkel dolgozik együtt, elég csak Szekeres Tamás, vagy éppenséggel Gömöri Zsolt nevét említeni. Előbbi az énekesnő több dalának szerzője, utóbbi zenészt pedig nagyon reméli, hosszú távra kölcsönözni tudja majd állandó zenekarától, az Eddától. Természetesen ennek tükrében nem hiányozhatott legalább egy ismert szerzemény tőlük - Utolsó érintés. A Valahol egy lány nagysikerű, rádiók által is sokat játszott dala után Adamis Anna és Szűcs Norbert szerzeménye kapott helyet a repertoárban - Sohase lépj túl vékony jégre. Ildikó nem lépett, határozott kiállás jellemezte, s az igazán nagyszerű dalok csak ezután következtek: Boldogság gyere haza, Szállj fel magasra, Várlak, vagy éppen említhetném akár a Lola c. film egyik leghíresebb dalát, a Legyen-t is.

A hangulat tényleg családias volt, legalábbis a színpadon, hiszen szülinapost köszöntöttünk - Szekeres Tamás személyében - , s így a távolból üdvözöltük Harsányi Levente napokban született fiát. Az énekesnő rövid pihenője után újult erővel, átöltözve mesélt régi szerelméről, erdélyi életéről, s a Szeress nagyon c. LGT számot Gombás Endrének a produkció főszervezőjének ajánlotta egy érzelmes „szerelemvallás" közepette.

A Tűnj el c. számot hiába énekelte határozottan, mi maradtunk. Jól tettük, mert a „legjobb" maradt a végére. Tina Turner nagysikerű The Best c. számával búcsúzott tőlünk Keresztes Ildikó és zenekara.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás