Az Írottkő (németül Geschriebenstein, azaz Megírt kő)) a Kőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 883 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 43. Első említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként emlegették. A 17. században a Szálkő nevet kapta a csúcs. A mai Írottkő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány-Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta.

Megközelítése:

Legkényelmesebben Ausztria felől közelíthetjük meg. A Rohoncot és Lékát összekötő 56. sz. főút legmagasabb pontja Passhöhe, ez a túrázok kedvelt kiindulópontja, számos látnivaló érhető innen el. A főút túloldalán, az elesett burgenlandi katonák tiszteletére emelt emlékmű mellett indul az Alpannonia turistaút piros jelzés vonalán a Kőzet tanösvény (Steinlehrpfad). Ezt követve kényelmesen érjük el a határra épült Írottkő-kilátót.   

Magyar oldalról Velemben, a volt Avar Hotel melletti szerpentinen kell feljönni, kiváló út visz fel majdnem a Hörmann forrásig. Az út végét sorompó jelzi, előtte kialakított parkoló és pihenőhely várja a túrázókat. A műúton gyalogosan folytatva az utat pár száz méter megtétele után kis sárga táblák jelzik a lehetséges úticélokat. A műútról balra, egy fenyőerdőn keresztül indul az Írottkő Tanösvény, ami a hegycsúcsra és a kilátóra visz. A tanösvény első szakasza emelkedik jobban, egy aránylag rövid, 15 perces túra után pedig szinte egyenletes földút visz a kilátóig. A tanösvény végig kitáblázott, az Alpannonia turistaút piros jelzésű vonalán halad. A kilátótól érdemes "elkalandozni" a különböző útvonalakon, mi a kilátóval szemben, a határkő melletti kis ösvényen ereszkedtünk lefele, majd egy széles, erdei földúton folytattuk utunkat, amit egy éles balkanyarral murvás út váltott. Az út mentén a zöld "vadászlakra" felmászva csodás panoráma tárult elénk.

Írottkő-kilátó:

1891-ben állították az első kilátót ide a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kőkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községben fekszik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.

2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követően 2010. július 21-től ismét látogathatóvá vált.

A hegytetőn épült kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, melyek egykor a Batthyány és az Eszterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). Az 1913 ban épült Írottkő-kilátó (1909-ig Árpád-kilátó) egyszerre két ország területén fekszik, Magyarország és Ausztria irányából egyaránt megközelíthető. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk, jó idő esetén akár a Fertő-tóig és a Balatonig is ellátni. A 2010-ben felújított kilátó ingyenesen látogatható.

Írottkő tanösvény: A 2 km hosszú, 20 állomásból álló tanösvény témája a Natúrpark településeinek és a Kőszegi-hegység kirándulóhelyeinek ismertetése. Megtekinthető az Írottkő-kilátóhoz vezető út mentén.

Hörmann forrás: A Velemből induló, felújított aszfaltút végpontja, egyben az Írottkő csúcsára induló 2 km-es turistaút kezdőpontja. Vízgyűjtője a Gyöngyös patak, a forrásvíz hőmérséklete 10,4 °C. Vízhozama átlagosan 3,48 l/perc. A forrást először Csarmas kútjának nevezték, a XVIII. században kapta a Hörmann forrás nevet. Két okból is híres, egyrészt arról, hogy a Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő (713 m) forrása. Másfelől névadójáról, Bethlen Gábor korának tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. A nyugat-magyarországi főrendek közül gróf Batthyány Ferenc 1620 őszén Bethlen Gábor oldalára állt. Őt követte a vár úrnője, Széchyné Forgách Margit is. Kiadta a parancsot, hogy a várkert kapuján át engedjék be a felkelőket. Erről csak Hörmann várnagy tudott. 1621 tavaszán Rainbolt Collalto, császári hadvezér erős sereggel vette körül a várat és a védekezés értelmetlenné vált. Hogy a várban felhalmozott puskapor ne kerüljön a császárhű hadak kezére, Hörmann felrobbantotta a lőporkészletet és a kőszegi Felsőerdő egyik forrásánál, a Csarmas kútnál lévő barlangba menekült. A városi múzeumban ma is található egy kettős tőrkés, bőrtokján felirattal: „Ez az a tőr és kés, mellyel ... miután megtalálták, megkapta árulása bérét, mert e forrás előtt elevenen megnyúzatott". A halálos ítéletnek és kivégzésének napját is ismerjük: 1621. május 27. Emlékét a kőszegi Várparkban 1971-ben emelt Hörmann-kő is őrzi.

Szent Vid kápolna: A Velem felett magasodó Szent Vid hegyen áll a Szent Vid kápolna, mely már messziről jól látható. Egykoron itt volt a település, amit az értékes régészeti leletek is igazoltak. A Szent Vid-hegy az őskor óta lakott, miként ezt az itt feltárt erődített telep maradványai is igazolják. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, az i. e. XIII IX. századból való bronz és aranytárgyak tömege került elő. A feltárások gazdagították a kelták betelepedéséről (i. e. IV III. sz.) szerzett addigi ismereteket, és számos római kori érme, ékszer és agyagedény is előkerült, sőt, egy avarkori temető nyomait is felfedezték. Később vár állott e helyen, első írásos említése a XIII. századból való, Castrum Viti néven, mely a XIII. században a Németújvári grófok tulajdonában volt. A XVIII. század elején Hilarian pálos szerzetes remetelakot és kápolnát épített a régi vár helyén. A régi várról ma csak néhány csekély falmaradvány tanúskodik. A hegyen található Szent Vid templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Jelenlegi, egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. A templom már a 1700 as évektől búcsújáró hely volt. A névadó Szent Vid szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pieta szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való, a lékai hívek adománya, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a XVIII. század végén készült.  

Kapcsolódó írásunk:

Velemi anzix - Őszi fényvadászat a Szent Vid kápolnánál

2013.10.30. - 00:20 | Büki László 'Harlequin'

Talán az ősz utolsó fotóbarát napját csíptük nyakon hétfőn, amikor még színpompában illegette magát a természet. A cáki szőlőtőkék sárga-vöröse után a velemi Szent Vid kápolna melletti erdő aranysárga-aranybarna "lepedőjét terítettük magunkra", azaz belegázoltunk a langymeleg avartengerbe. Megmutatjuk az ősz utolsó "színkitörését" - képekben.