Telt ház, lépcsőn üldögélő emberek, vidám csevej, egy-egy harsány kacaj; már ebből is nyilvánvaló, hogy igen, jó helyen járunk, Prof. Dr. Bagdy Emőke előadására várunk az MMIK színháztermében. Az izgatott készülődés hangjai azt jelzik, hogy rengetegen kíváncsiak az életigenlés nagyasszonyára, hogy megossza velünk gondolatait mosolyról, nevetésről, egyszóval a boldogságról. S hogy ki Bagdy Emőke valójában? A Wikipédia szerint  klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emeritus, ám ez csak néhány szelete rendkívül sokoldalú képzettségének, tevékenységének, érdeklődési körének. Az utóbbi 42 évben 1600 tudományos előadást tartott, 12 saját szakkönyve van, 24 könyv szerkesztője, 104 szakkönyv fejezet írója, 9 tankönyv jegyzet illetve 25 tankönyv fejezet szerzője, 200 tudományos tanulmánya van, és megszámlálhatatlan recenzió, pályázat, félszáz média szereplés kötődik a nevéhez. S egyszer csak megjelenik a színpadon ő, mint mindig, most is csinosan, ragyogón, a személyiségéből áradó életenergia azonnal betölti a termet.

Megtudjuk, hogy a nevetésnek a szótár szerint 27 szinonimája létezik, ami nem kevés. Írók, költők is gyakran írnak a mosolyról, nevetésről, például Áprily Lajos: Március című versében. Emőke fel is olvasott belőle egy részletet:

„A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált."

Ahogy a költő is megfogalmazta, a jókedv olyan valami, ami kibuggyan belőlünk. Bagdy Emőke Papp János szerzőtársával a Ma még nem nevettem című könyvükben a nevetéssel foglalkoznak. A nevetés szakkádikus jellegű, vagyis szaggatottan szakad ki belőlünk, ezzel oldva a feszültséget. Ha megnézzük a hangalakot, legtöbbször a hahaha-hehehe-hihihi formában jelenik meg. A sírás is feszültségoldó hatású, ám ott teljesen más a levegő útja. A sírás és a nevetés mégis szorosan összefonódik, hiszen hullathatunk örömkönnyeket is. A sírás ugyanakkor negatív következményekkel is járhat, izraeli kutatók megállapították, hogy a sírás a férfiakra szexuálisan lefokozó hatást gyakorol. A nevetés a feszültség levezetésének legjobb módja.

Paul Ekman amerikai pszichológus az arckifejezés-felismerés, vagyis a mimika kutatója megfigyelte, hogy az arcizom elmozdulása (ami a nevetés természetes velejárója) változást idéz elő az agyi folyamatokban. Az izommozgást követően néhány másodpercen belül az amygdala (az agynak az egyik érzelmekért felelős része) jelzést kap, hogy öröm következik. Az örömközpont, a nucleus accumbens aktiválódik, az immunrendszer stimulálódik, beindul az örömhormon termelése.

Megfigyelték, hogy a magzat is képes elmosolyodni, különösen akkor, amikor az anyja ellazult állapotban van. Szaggatott, nevetéshez hasonló hangok már az állatvilágban is megjelennek, a kutyatartók pedig igenis tudják, hogy kutyájuk is képes mosolyogni, látszik rajtuk a komfortérzet. A kölyökpatkányok játék közben szintén nevetésmintázatot, prozódiát mutatnak. A mosolyhoz nagyon hasonlít a vicsor, ami nem más, mint behódolási reflex, a barátságosság jele, hogy nincsenek bennem ellenséges indulatok. A vicsor egy jellegzetes póz mimikai megnyilvánulással, ha egy állat felveszi ezt a pózt, akkor a többiek nem ölik meg.

A 9 perce megszületett csecsemőknél is működik már a mosolyreflex, a mimikai közelségben lévő felnőttek rámosolyognak, a baba pedig izommozgással reagál az arcán, ami a mosoly imitációja, s ezt már hamarosan képes 96x megtenni naponta. Az érzelmi fejlődés fontos komponense a mosoly, ami cirkuláris reakció a baba és a mama között. Aztán ez kiterjed a többi emberre is. A mosoly társadalmilag is fontos, érzelmi jelentést tulajdonítunk neki, azon kívül ragadós is. New Yorkban a Columbia egyetemen végeztek egy kísérletet, amelyben a metróból kijövő emberekre mosolyogtak. A többség visszamosolygott, de volt, aki kikérte magának. Az első időszak tehát szimbiózis az anya és a baba között. Minél több beszédet hall a csecsemő, minél többet mosolyognak rá, az idegrendszere annál jobban differenciálódik.

A mosolynak két fajtáját különböztetjük meg, van az álmosoly, amikor a száj nevet ugyan, de a szem nem. Ilyen például, amikor a főnökünk viccet mesél, és muszáj rajta nevetnünk. A másik pedig a valódi mosoly. A tükörneuronjaink tehát aktiválódnak a mosolytól, így a kisgyerek képessé válik a non-verbális reakciókat is felismerni. Az egészséges szülő-gyerek kapcsolat során kialakul az életre jogosítottság érzése, a tudat, hogy szeretnivaló vagyok, és van jogom az életre. Egy 5-6 éves gyerek 400x nevet naponta, aztán az évek során ez kikopik belőlünk, egy felnőtt már csak 18x. Az apa másként foglalkozik a kisbabával, feldobja, majd elkapja, ami a gyereket a biztonságérzet elfogadására tanítja.

Fontos szerepet töltenek be életünkben az úgynevezett vitalitásgenerátorok, vagyis az olyan dolgok, melyek életenergiával töltenek fel. Az első elem, mellyel feltöltekezhetünk, a mosoly és a nevetés. A nevetésnek már tudománya is van: a gelotológia. Kutatások állapították meg, hogy a depresszióban szenvedő emberek állapota jelentősen javul a nevetés hatására. A depresszió egy immunszupresszív állapot, a nevetés viszont stimulálóan hat. A neten is keringett az a videofelvétel, melyben egy metrón utazó ember óriási hahotára fakadt, majd hamarosan a többiek is követték, végül az egész vagon nevetett, az új felszállók pedig nem tudták, mi van. A nevetés hatására fokozódik az endorfintermelés, vagyis a belső morfiumunk felszabadul, sokkal nagyobb mennyiségben, mint a kábítószerektől. Tehát semmi külső drog, csak a saját! A nevetés hatására rekeszizmunk működésbe lendül, belső szerveink stimulálódnak, ami még a székrekedésben is segít. A kacagás tehát zsigeri kocogás.

Vidovszky Gábor, az örömtréning kidolgozója szintén azt tapasztalta, hogy a depressziós emberek jobb állapotba kerülnek a nevetéstől. A depresszió fő jellemzője az örömre való képesség hiánya, ám még a depressziós emberek múltjában is vannak szép pillanatok, melyekre, ha visszaemlékezünk, máris megváltozik a kedélyállapotunk.

A nevetés egyik elindítója a szituáció váratlansága. Ezért fordul elő, hogy balesetkor vagy temetésen elnevetjük magunkat, mert annyira váratlan, szokatlan az egész. A vicc alapja is ez, azért nevetünk, mert a csattanó egészen más, mint amire számítottunk, paradox helyzet, inkongruencia lép föl. Vicc lehet minden olyanból, ami feszültséget okoz, vagy gyengeségeinket figurázza ki. A humoristák tulajdonképpen civil lélekgyógyászok. S milyen humorfajták léteznek? Van az önerősítő humor, az önleértékelő humor (bár teljesen más, ha én szólom le magam, vagy mások szólnak le), az egymást erősítő szociális humor, vagy az agresszív humor. Azt is megfigyelték, hogy a humoristák elsősorban apaorientáltak.

Legyünk tehát jókedvűek, nevessünk sokat, s hogy a humor fiatalon tart, erre a legjobb példa Bagdy Emőke. Kövessük őt, és fedezzük fel az élet napos oldalát, mert ha borult is az idő, a felhők mögött azért ott bujkál a nap.