A Regéci vár egy 1300 körül épült erősség a Zempléni-hegység középső részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.  

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nemzetségbeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül.

I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették-e fel az „elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. 1676. március 27-én megszületett II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével.

1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által /wikipedia/

A vár építéstörténete

A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A toronynak azonban csak az alsó szintje tartozik az első építési periódushoz, felső szintjeit az 1540-es években, amikor északkeleti sarkához egy háromszintes kerek ágyútornyot illesztettek, teljesen újjáépítették.

A második periódusban, a 14. század végén vagy legkésőbb a 15. század első felében a Felsővárat teljesen átépítették. A korábbi íves vonalú várfalat lebontották és a korai vár helyén egy négyszögletes alaprajzú várat építettek fel, a falak belső oldalán többhelyiséges, emeletes épületszárnyakkal.

A 15. század közepén a később Középső vár nevű várrésznek helyet adó hegynyerget a két sziklacsúcs között a ma is álló keleti és nyugati várfallal teljesen lezárták. Legkésőbb ekkor kezdődhetett meg a déli sziklacsúcson álló Alsóvár területén a várfalak és a különböző épületek kiépítése is.

A 16-17. században az építkezések fő színtere a Középső vár volt. Ebben az időszakban épült ki a főúri udvartartásnak is helyet adó keleti és nyugati palotaszárny.

A keleti palotaszárny legrégibb, 1500 körül kiépült részének a palotaszárny északi végén, közvetlenül a Felsővár sziklájának déli oldala előtt található, három egységből álló, helyenként ma is a második emelet magasságáig álló része tekinthető. A következő, a 16. század második harmadára tehető periódusban ehhez az épületrészhez a földszintjén három, az emeleten két helyiségből álló épületet emeltek, majd a 16. század második felében felépült a palotaszárny déli szakasza is, a földszinten és az emeleten is három-három helyiséggel. Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is. A palotaszárny déli végéhez utólag hozzáépült kisméretű boltozatos helyiség déli oldalán alakították ki legkésőbb a Középső várból az Alsóvárba vezető, alsó szakaszán kő, felsőbb szakaszán fa lépcsőfokokból épült impozáns lépcsőt.

A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 17. század folyamán a nyugati palotaszárny udvari homlokzata elé kisebb, földszintes épületeket építettek, az egyik ház alatt egy boltozatos pincét is kialakítottak.

A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg. A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították. A könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel. A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott. A vár keleti oldalát árokkal és annak külső oldalán kialakított, ma is meglévő sánccal védték.

A várba bejutni csak több kapun keresztül lehetett, ezek a Középső vár udvarától délnyugatra, illetve az Alsóvár sziklatömbje alatt álltak, jelenleg még feltáratlanok. A kapuk közötti területet és a várba vezető utat védművekkel és farkasveremmel is megerősítették.

A vár ezen jól kiépített védművek ellenére sem klasszikus katonai erődítménynek, hanem mindvégig erődített uradalmi központnak és - történetének utolsó másfél évszázadában - főúri és előkelő családok rezidenciájának tekinthető. /Giber Mihály és Simon Zoltán/

Megközelítés:

Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 km után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz. A kéktúra útvonala elvisz a vár mellett, így figyeljünk arra, hogy az alpesi házikó után balra egy meredek, piros és kék L jelzésű erdei úton haladjunk (kb 150-200m), aminek a végén jobbra kanyarodva hamarosan elénk tárul a vár. Alternatív megoldásként szóba jöhet, hogy az aszfaltozás megszűntével az erdei úton egy derékszögű kanyarral hirtelen balra vált az út (a kéktúra útvonala egyenesen halad tovább!!), és egy meredek földúton visz tovább, ami valószínű, szintén a várhoz visz fel!

Autóval: a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Mogyoróska felől közelítve, a sárga táblákat követve falu végi behajtani tilos táblánál ajánlatos hagyni az autót (innét lásd a gyalogos útvonalat!). Bár a felfele vivő aszfaltúton fel lehet jönni kocsival, majd az aszfaltozás megszűntével tovább az erdei úton is, ami egy derékszögű kanyarral hirtelen balra vált (a kéktúra útvonala egyenesen halad tovább, ha gyalog megyünk!), és egy meredek földúton visz felfele, amin jól láthatóak a mezőgazdasági járművek vájta keréknyomok. Mivel csak gyalogosan mentünk egy részéig fel, nem tudjuk, hogy végig járható-e autóval, és főleg hogy a várhoz visz-e?! Így hát kalandra fel!

Kapcsolódó írásaink:

Ez is Zemplén! - Mátyás király kútja, történelmi pincesorok, kopjafás temető és kálvária

2017.09.18. - 00:30 | Büki László 'Harlequin'

A Zempléni-hegység megannyi csoda "rejtekhelye", amit felfedezni legalább akkora élmény, mint látványában gyönyörködni. Írásainkkal sorra vesszük, mit fedeztünk fel, és mit ajánlunk olvasóinknak is megtekintésre. Az első részben Hercegkút, Mikóháza és Telkibánya kincseit mutatjuk be.

Ez is Zemplén! - Boldogkő vára, a kézzelfogható középkor

2017.09.19. - 11:00 | Büki László 'Harlequin'

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása. Zempléni kalandozásunk során nekünk is egyik kedvenc látványosságunk volt, nem utolsósorban a korrekt árú belépő, a várélmény és az ólomkatona-kiállítás miatt!