Sárospatak - Rákóczi minden mennyiségben

Magyarország egyik leghíresebb vára, a sárospataki Rákóczi-vár hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, egyben az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. A vár a Perényiek idején épült, később a Rákócziak birtokába került, míg a Vörös-torony a Pálóczyak idején készült.

A vár története

Perényi Péter főispán kezdte el építtetni az erődítményt, a mohácsi csata után az 1530-as években. Először a ma is látható, legrégebbi rész, a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival.

I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, innentől kezdve élte az épület a fénykorát, itt rendezte be a család udvartartását. A Rákócziak idején a XVII. században nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz formavilág jegyei szerint. 1646-ban készült el például a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.

Az erősséget a törökök nem is háborgatták, csak a XVII. század végén a kuruc mozgalmak idején érte el a várat a csatazaj. 1708-ban falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.

A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból kényelmes lakhatást biztosító főúri palotát varázsoltak, míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen.

Az 1960-as években történt meg a vár teljes renoválása, azóta a környék egyik meghatározó turisztikai látványossága a pataki vár.

A vár leírása és látogatása

A Rákóczi-kiállítás szabadon, míg a Vörös-torony csak vezetéssel látogatható.

A hangulatos folyóparti Várkertből lépünk a belső vár udvarára, figyelmünket először a komor vártorony és a mellette lévő légiesen könnyed reneszánsz Lorántffy-loggia ragadja meg.

A várkastély magva, és egyben legrégebbi része a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének falai keskeny lőrésekkel áttörtek, kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik, a homlokzatokat pedig domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejárati szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el.

A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. A torony termeiben Rákóczi korabeli bútorokat, és gyönyörű reneszánsz ajtó- és ablakkereteket csodálhatunk meg. A negyedik szinten látható nagy terem, a lovagterem különösen szép reneszánsz faragványairól és a XVI. századi ornamentális falfestéséről híres. Délről csatlakozik hozzá I. Rákóczi György hajdani, gyönyörű török falicsempékkel burkolt fogadószobája. A torony tetején létesített kilátóteraszról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogra, a városra, és jól áttekinthető az egész vár alaprajza.

A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett.

A várkastélyt árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan fantasztikus a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.

Ágyúöntő műhely

1631-től 1648-ig működött a sárospataki vár külső udvarán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye. Mintegy 80 ágyúcsövet öntöttek itt, az évszázadok alatt romossá vált épület teljesen eltűnt a XX. századra. A 2006-ban megkezdődött régészeti feltárás után az eredeti alapfalakra építették rá a modern épületet, tökéletesen rekonstruálva az egykori ágyúöntő tevékenységeket.

Az ipartörténetileg különleges kiállításon az ágyúöntés folyamatait láthatjuk az öntőminta elkészítésétől az öntésen át a kész ágyúcsőkig. Láthatjuk a régészeti ásatás során előkerült leleteket, az ágyúöntő műhely eredeti részleteit, illetve a rekonstrukcióval kiegészített elemeit, a munkafolyamatokat megelevenítő enteriőröket és a mindezt animáció segítségével megjelenítő filmet. Érdemes először a filmet megnézni és utána végig járni a folyamatokat lépésenként bemutató jeleneteket.

Olaszbástya kazamata

A Vörös-torony külső védelmi rendszerének fontos része volt az ismét látogatható Olaszbástya. A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kerekes agyra (lafettára) szerelt lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók. A keleti folyosóág egyik fülkéjében várbeli katonák mindennapjaiból vett jelenet kapott helyet.

A vár hivatalos honlapja

Diósgyőri-vár - a királynék vára 

Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben emelkedik ki a Szinva patak völgyében egy szikladombra épült Diósgyőri-vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között. Helyén már a honfoglalás korában is állt egy földvár, melyet a tatárjárás idejében pusztíthattak el. Ernye bán fia, István nádor építtetett meg ide az első kővárat, mely a mai vár ősének tekinthető. Az épület fénykora Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. Ekkor kezdődött az 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár - erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára.

A „Lovagkirály"-ként emlegetett Nagy Lajos (1325-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.

Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. A Diósgyőri-vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája"-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.

A vár berendezéseinek sajátossága a kötetlen megismerésben rejlik; a látogató szabadon mozogva, minden dolgot kipróbálva élheti át a középkori vár hangulatát. Ehhez a hangulathoz az interaktív tartalmak mellett korhű ruhába öltözött animátorok, valamint a földszinti térben helyet foglaló középkori, mindennapi életet bemutató terek is hozzájárulnak.

A vár hivatalos honlapja

Regéc vára

A Regéci vár egy 1300 körül épült erősség a Zempléni-hegység középső részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak. Részletesen itt írtunk róla!

Megközelítés:

Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 km után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz. A kéktúra útvonala elvisz a vár mellett, így figyeljünk arra, hogy az alpesi házikó után balra egy meredek, piros és kék L jelzésű erdei úton haladjunk (kb 150-200m), aminek a végén jobbra kanyarodva hamarosan elénk tárul a vár. Alternatív megoldásként szóba jöhet, hogy az aszfaltozás megszűntével az erdei úton egy derékszögű kanyarral hirtelen balra vált az út (a kéktúra útvonala egyenesen halad tovább!!), és egy meredek földúton visz tovább, ami valószínű, szintén a várhoz visz fel!

Autóval: a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Mogyoróska felől közelítve, a sárga táblákat követve falu végi behajtani tilos táblánál ajánlatos hagyni az autót (innét lásd a gyalogos útvonalat!). Bár a felfele vivő aszfaltúton fel lehet jönni kocsival, majd az aszfaltozás megszűntével tovább az erdei úton is, ami egy derékszögű kanyarral hirtelen balra vált (a kéktúra útvonala egyenesen halad tovább, ha gyalog megyünk!), és egy meredek földúton visz felfele, amin jól láthatóak a mezőgazdasági járművek vájta keréknyomok. Mivel csak gyalogosan mentünk egy részéig fel, nem tudjuk, hogy végig járható-e autóval, és főleg hogy a várhoz visz-e?! Így hát kalandra fel!

Ez is Zemplén - A regéci vár, ahol II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorát töltötte

2017.09.22. - 17:20 | Büki László 'Harlequin'

A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. Vár- és képélményben gazdag sétát tettünk a romoknál.

Boldogkő vára

Boldogkő vára már az országúton megállítja az autóst, aki nem csoda, hogy azt veszi észre: még be sem ért a várba, már van egy vállalható képi archívuma! A vár alatt húzódó aszfaltos út egészen a várparkolóig visz, ahol ingyenes a parkolás, és pár lépcsőn felkapaszkodva máris a várbejáratnál találjuk magunkat. A várra érdemes legalább 2 órát szánnunk, hogy felfedezhessük belső zugait, megtekinthessük kiállításait (erősen javasolt!!) és körbejárhassuk. Részletesen itt írtunk róla!

Ez is Zemplén! - Boldogkő vára, a kézzelfogható középkor

2017.09.19. - 11:00 | Büki László 'Harlequin'

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása. Zempléni kalandozásunk során nekünk is egyik kedvenc látványosságunk volt, nem utolsósorban a korrekt árú belépő, a várélmény és az ólomkatona-kiállítás miatt!

Idei zempléni beszámolóink:

Izgalmas túrák a Zemplénben: gönci pálos kolostorrom, Megyer-hegyi tengerszem, hejcei katonai emlékmű

2018.09.01. - 00:25 | Büki László 'Harlequin'

Zempléni kalandozásunk során meglátogattuk a gönci pálos kolostorromot, ami kellemes, bár némi bosszúságra okot adó túra volt a Dobogó-hegyen, ellentétben a Megyer-hegyen fekvő Tengerszemmel, ami jól jelzett úton volt megközelíthető, és hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. Harmadik túránk célpontja a Borsó-hegyen található hejcei kopjafás emlékhely volt, ami egy repülőgép-szerencsétlenségnek állít emléket. Egyrészt csodálatos túraút visz odáig, másrészt torokszorító, a külső szemlélőt is megrázó élmény a hely látványa.