Vizsoly már az Árpád-kortól fontos településnek számított, román kori, kőfallal övezett, gótikus stílusban kibővített református temploma országunk egyik legbecsesebb műemléke. Belsejét értékes, 13.-15. századi freskók díszítik.

A 13. századtól a 16. század elejéig folyamatos díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt 13. századiak. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a 15. század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek (freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó restaurálás során a vakolat alól kerültek elő.

Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző oldalán három sorban sorakoznak a falképek.

A két padsor között balra látható a szószék, amelynek szépen faragott, festett koronája - felirata szerint - 1792-ben készült. 

Belépve a templomi térbe, az egyszerű karzat alatt tekinthető meg az 1590-ben itt, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát. A 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem a fele Magyarországon. A Biblia első kiadása 2412 lapból áll. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette, munkatársaival, a lengyel származású Manskovit Bálint nyomtatta ki. A nagy munka legfőbb támogatói Rákóczi Zsigmond egri főkapitány, Báthory István országbíró és Drugeth István zempléni főispán voltak.

A Vizsolyi Biblia, mint az első, teljes magyar nyelvű biblia ma már hungarikum. 

Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum és Vincellérház

A vizsolyi turizmus legújabb egysége, a református tanító szolgálati lakásaként funkcionált épületben berendezett, a mai kor igényeinek megfelelő, modern, jól átgondolt, interaktív elemekkel dúsított nyomdatörténeti kiállítás.

A szépen felújított, egyszerű épületben egy korhű 16. sz-i nyomdaműhely, interaktív biblianyomdászat, 3D-s térképen követhető reformációtörténet látható, a házhoz csatlakozó istállóban pedig Károlyi Gáspár borászata és a híres borút történeti adalékai követhetők nyomon.

***

Az abaúji reformáció, avagy bortól a Bibliáig

Abszolút aktualitása van annak a történetnek, amit a Református Betlehemben hallottam. Ahogy belépünk a vizsolyi templomkertben található Mantskovit Múzeum vincellérházába, egy lovasszekéren utazó kereskedővel, és a híres gönci hordókkal találjuk szembe magunkat. Magamtól végképp nem jöttem volna rá, hogy mit keres az ott, és mi köze a reformátusokhoz, a Bibliához, és egyáltalán, hogy is jön ez ide? Talán az úrvacsorához felajánlott bor? Rövidesen választ kaptam az idegenvezetőtől a fel sem tett kérdésemre.

Károli Gáspár, a családját ért sorozatos tragédiák után feltette arra az életét és összes vagyonát, hogy magyarra fordítsa a Bibliát. És a Károli vagyon nagy része is borból származik. Második házassága révén jutott a tokaji Hétszőlő birtokhoz. A pestisjárványban elhunyt családja utáni gyász rávilágította arra, hogy földi dolgokra nem akarja költeni már pénzét, ezért eladta a megmaradt szőlőbirtokát, és az azért kapott összeget is a Biblia fordítására és nyomtatására költötte. Egyrészt így lett borból Biblia.

1589-ben kezdődtek meg a nyomtatási munkálatok, amit Mantskovit Bálint lengyel származású nyomdászmester vezetett. Biztosan ennek apropóján származik az eredeti Vizsolyi Biblia papírja Lengyelországból.

A kereskedők a Göncön és Vizsolyon keresztül vezető kereskedelmi útvonalon szállították a tokaji borokat Krakkóba. A bort kivitték Lengyelországba, és visszafelé hozták a papírt a nyomdába, hogy folytatódhasson a magyar nyelvű Biblia papírra vetése. Gondoljuk csak el, hogy annak idején egy ív könyvnyomtatáshoz szükséges papír az arany árával vetekedett. És míg a papírért borral is fizettek, addig a feudalizmus idején titkos tevékenységnek számító bibliafordításhoz szükséges illegális fuvarért Rákóczi Zsigmond áldozott sokat a kereskedők bérére.

Szóval így vált Bibliává a bor Vizsolyban. Nem gondoltam elsőre, hogy ilyen kézenfekvő, abszolút racionális válasz van a falon található feljegyzésre ("A Bibliában a víz is borrá, Vizsolyban a bor is Bibliává válik").

Mi abaújiak nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a reformáció folyamatában itt született az alapmű, a mérföldkő, a mára hungarikummá vált Biblia. Károlyi Gáspár nem csak hitünk hőse, de a magyar nyelv fennmaradásában is óriási szerepet játszott.

Látogassanak el Vizsolyba, ahol korabeli nyomdagépen ki is nyomtathatják a Biblia első oldalát a református Betlehemben, amit meg is tarthatnak emlékül.
/Major Éva/