Bár Babits Mihály nem tartozik a legnépszerűbb magyar költők közé, mégis nélkülözhetetlen és kihagyhatatlan a magyar irodalom történetéből, nemcsak a Nyugat főszerkesztőjeként és a Nyugat szellemiségének meghatározó személyiségeként, hanem verseivel is nélkülözhetetlen a mai mindennapi ember számára. A Babits-kötetekben nagy és ma is fontos igazságoknak juthatunk nyomára. A diákok nem szokták kedvenc költőik közé sorolni Babitsot, versei inkább intellektuális jellegűek, mégis közérthetőek, a hétköznapi ember számára is birtokba vehetőek. Művei nagyon széles tematikus skálán mozognak, izgalmas lételméleti kérdésekkel foglalkoznak. Babits képes arra, hogy a legbonyolultabb kérdéseket a legegyszerűbb módon tegye fel, mint például az Esti kérdésben, mely a 12 legszebb magyar vers közé tartozik:

„miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?"

Hasonló a Csak posta voltál című költeménye is, mely a közvetítés ars poétikájának is felfogható, a lét értelme keresésének közvetítése egyik embertől a másikig a lehető legegyszerűbb módon.

Az előbbi idézetben a „fü" szó rövid ü-vel nem elírás, Babits ugyanis született zeneszerzőként az élő beszédet szerette volna visszaadni. A verset eredetiben is meghallgathattuk a költő saját előadásában egy régi hangfelvételről. Az irodalmat kedvelők számára külön csemegeként megtudhattuk, hogy az Esti kérdés eredeti kézirata a Szabó Lőrinc-hagyatékban található. A költemény Fogarason született, egy évtizeddel később Babits kitépte a verset a füzetéből, és a nála inasoskodó költő-tanítványának, Szabó Lőrincnek adta.

Fotókat is láthattunk a költőről, bár Fűzfa Balázs elmondta, a felkészülés során hiába keresett mosolygós fényképet Babitsról, Pilinszkyhez és József Attilához hasonlóan alig talált ilyet.

Babits a „tudós költő" a „poeta doctus" mintapéldája. Munkásságával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: vajon a tudatosság vagy az ihlet kerül előtérbe a versírás során? A mesterkéltség vagy a természetesség van jelen nagyobb mennyiségben? Babitsot elsősorban a tudatosság vezérli, amikor létrehozza egy-egy költeményét, vagyis a tudat, az elképzelés, a hipotézis megelőzi a szöveg megteremtését, viszont maga a költő is megfogalmazza, hogy a „dal szüli énekesét", vagyis az ihlet az elsődleges. Fűzfa Balázs hozzátette, amikor mesterkéltséget említ Babitscsal kapcsolatban, talán kicsit furcsának tűnhet, de ha Arany János 64 betűs költeményére, az Évnapra című versre gondolunk, melyet a 64. születésnapjára írt, nem tudhatjuk, hogy a sorok egyező száma mennyire volt tudatos. Babitsnál a tudatosság egy eszköz, mely hozzásegíti az ihlet megszületéséhez.

Babits rendkívüli hatást gyakorolt az utókorra, kultusza alakult ki, például Esztergomban, parafrázisok születtek, többek között Bátori Csaba tollából, szobrok készültek róla, megihlette Beck Zoltánt, Varró Dánielt.

Babits neve elválaszthatatlan a Nyugat című folyóirattól, mely jóval több volt irodalmi lapnál, a korszak szellemi műhelyeként is fontos szerepet játszott. Annak ellenére, hogy néhány száz, maximum kétezer példányban jelent meg, mégis a korszak meghatározó folyóiratává vált. A Nyugat-korszak nem csak irodalmitörténeti, hanem történelmi szempontból is fontos.

Az Esti kérdés és általában a nagy versek a bizonyosság bizonytalanságának konklúzióját hozzák létre, vagyis azt, hogy a létkérdésekre nincs válasz. A versnek „hasonmásait" is megtalálhatjuk, ilyen Vajda János: Nádas tavon című húsz évvel korábbi költeménye, mindkét költő hasonló retorikai eszközöket, szóképeket, témákat használ.

Az Esti kérdés a megválaszolatlan kérdések halmaza, a Csak posta voltál pedig a mégis muszáj megválaszolni verse.

„Életed gyenge szál amellyel szőnek
a tájak s mult dob hurkot a jövőnek:
amit hoztál, csak annyira tied
mint a por mit lábad a szőnyegen hagy.
Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy
magad is, kit a holtak lépte vet."

Életünk sorsszerűségét és esetlenségét tükrözik ezek a sorok. A mi felelősségünk az, hogy hogyan tudunk kapcsolódni a saját múltunkhoz, mert csak így van esélyünk a jelen megértésére, és arra, hogy szebb jövőt adjunk át a gyerekeinknek. A kulcs tehát a közvetítés.

Babits prózai műveket is írt.

Regényei:

A gólyakalifa
Timár Virgil fia
Kártyavár
Halálfiai
Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom

Fűzfa Balázst legközelebb május 5-én hallhatják az érdeklődők, a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében "Virrasztva várom" / Radnóti Miklós születésnapján élő bejelentkezés Abdáról / című Facebook online eseményen.

A Radnóti Miklósról szóló előadásra pedig május 13-án 17.00 órai kezdettel kerül sor a Berzsenyi Dániel Könyvtár Facebook oldalán.