Előzmények:

Dömét személy szerint azért kedvelem, mert mer vállalkozni olyan dolgokra mely, eltér a nagy átlagtól. Nehéz így érvényesülni, de mégis megfog egy réteget. Köztük engem, és szerintem a kedves kolleginát is, különben nem találkoztunk volna a vetítésen. Dömötör Tamás színházi darabjaiban valami mély tartalom, és gondolatvilág rejtőzik az elfedett felszín alatt, valami merészség és erő próbálkozik kitörni a sablon megoldások közül, így szinte eltörlődik a határ színpad vagy vászon és a nézőtér között.

A Premier című darab Döme első rendezése, mely elkészülte után, rögtön az első kelet-európai és a 67. sorszámú dogmafilm lett - ami nem kis teljesítmény. A történet a Nemzeti Színház építésekor játszódik, a társulat a nyitó díszelőadásra próbálja a Pentheszilea című darabot, ám a színésznő elméje szépen lassan felmondja a szolgálatot, és összekeverik a színház és a valós világ sorstragédiája. A második nagyjátékfilmben, az Off-Sideban a Fradi pályán elevenedett meg Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című foci-darabja, szintén dogma stílusban.

Jelen film alapját, a Czukor Show című színdarabot 2007 novemberében mutatták be Szombathelyen a Kamara Savariaban. Az előadás számtalan pozitív kritikát kapott. Az eredeti Füst Milán-drámából csak a váz maradt, mégis tökéletes alapanyagnak bizonyult a kibeszélő show-hoz. Az ötletet az egyik kereskedelmi tévé által gyártott, magas nézettségeket produkáló kibeszélő-show adásában látott újszülött gyilkosságot beismerő anya vallomása inspirálta. A műsorvezető szokásához híven lezárta a műsort, és levonta az okító „tanulságot"! Dömötör Tamást azonban érdekelte volna az is, hogy egy ilyen vallomásnak milyen következményei lesznek az adás végeztével - a nőt amúgy a műsor végén bilincsben kísérték el a rendőrök, azonban ez a jelenet a vágóasztal kukájában végezte.

A film:

Czukor Milán (Czukor Balázs) egy délutáni kibeszélő show műsorvezetője csak egy szokásos felvételre készül, de hamarosan kiderül, hogy nem mindegy miként alakul az aznapi forgatás. Hisz a svéd befektetők már „a spájzban" vannak. Emiatt még a szokásosnál is idegesebb a televíziós menedzser Árpád (Árpa Attila), aki egy egyszerű adást remélve választja ki a napi lehetőségek közül a „Ma rendbe hozom a családomat!" témát.

Miután Alex (Simicz Sándor), a közönségrendező már kellően betanította és elrendezte a nézőket, az adásba érkezik a nyers és szókimondó Erzsébet (Péter Kata), aki évek óta nem találkozott bátyjával, Gyulával (Anger Zsolt) és nehezményezi, hogy a férfi nem segít neki anyjuk ápolásában. Az Árpád által nemes egyszerűséggel csak „a bögyösnek" nevezett nő után második vendégként Nóra (Vasvári Emese) érkezik, Gyula felesége, aki látszólag szörnyen kellemetlenül érzi magát a stúdióban. Csendes, belül pedig elfojtott feszültséggel, és bánattal teli, így általában csak motyog, vagy egyáltalán nem is válaszol a neki feltett kérdésekre.

Nóra ellentéteként viselkedik Imre Béla (Szabados Mihály) a lakástulajdonos, aki szerelmes Nórába. Szegény pára még olyankor is válaszol, amikor kérdés sem hangzik el és legalább olyan körülményesen, tudálékosan, és abszurd nyelvhelyességgel szerkeszti a mondatait, mint bármelyik „Mounika show" vendége - nehéz perceket szerezve ezzel Czukor Milánnak, akinek nem könnyű rezzenéstelen arccal beszélgetni a férfival.

Mire már az utolsó két vendég, - az összetett személyiségű, hallgatag és elfojtott agresszivitású Gyula (Anger Zsolt) és a bátortalan, befolyásolható Mónika (Csonka Szilvia) is megjelenik, már egyre tragikusabb részletek derülnek ki a társaságról. És a kamera forog tovább...

Balázs, Mónika, Joshi és X úr..... Nem a név a lényeg, hanem a két reklámblokk között játszódó egyéni, vagy családi drámák. Legyen az hiteles, vagy eljátszott, a legtöbbet az élet írta. Dömötör Tamás harmadik nagyjátékfilmjében, a Czukor Showban is terítéken marad a dán dogma, a színház és a film világa. A központi mag itt is, akárcsak a színdarabban a kibeszélő show felvétele, mégis az elő és utótörténet, valamint a színpad mögötti világ rejt magában izgalmakat és gondolatokat. Ez az ami megfog. Azonban az ilyen adalékok miatt sajnálatos módon a műsorban részt vevő karakterek kibontására jutott kevesebb idő, így nem kapunk olyan sokat a színészi játékokból, ami a színpadi változatnak nagy erőssége volt. Viszont cserében élvezhetjük a film egyik legnagyobb előnyét, az érzelmeket kifejező arc közelieket.

Nagyon jól indul az alkotás, mozgó gyorsan villódzó képek, egyik szereplőről a másikra. Érezzük, hogy ott vagyunk. Velük lihegünk, rohanunk a munkahelyre, egy fekete terepjáróval, egy fehér Audival, vagy épp egy taxival. Közönség a helyén, az animátor és a technikusok készenlétben, a műsorvezetőre még egy kis púder, és indulhat is a felvétel. A bevezető jelenetek közeli dogma stílusú kézi kamerás plánjait és hosszú snittjeit felváltó, a tv showkra jellemző képi világ remekül imitálja a kereskedelmi csatornák jól ismert kibeszélő műsorait. Történik egy váltás, hisz a valós világ képeit felváltja a négy fix kamerával rögzített közvetítés. Folyik az esemény, és mi akarva akaratlanul bele csöppenünk egy családi vitába, mely drámába torkollik.

Ebben a filmben nincs egyetlen egy szimpatikus szereplő sem. Hatalmi játszmák folynak a forgatás mögött a stúdióban, és vezényletre hatalmi játszmák folynak a kamerák előtt is. A háttérben dolgozó stáb tagok lereagálják a stúdióban zajló eseményeket, és nemcsak a műsorvezetőnek adnak instrukciót, hogy melyik szereplőt mennyire nyúzza még, hogy minél nagyobb feszültséget keltsen, hanem előszeretettel alázzák és lekezelik az alájuk tartozónak vélt szereplőket is. A dráma várható, így nem üt nagyot, ahogy a színpadi darabban is ezt éreztem hibának. Ott maradt egy vérfoltos díszlet, mi pedig mehettünk ki. A filmen tovább folynak az események. Érdekel, hogy ki hogyan éli meg az eseményeket, és ezt a részt érzem kiaknázatlannak. Kérdések maradnak bennem, ezzel a generált, két étkezés között elfogyasztott emberi vágóhíddal kapcsolatban.

Beszélgetés:

A bemutató utáni, - Kálmánchelyi Zoltán által vezetett, - beszélgetés közben a szakmai titkok mellett akadtak bőven vidám percek is. Dömötör Tamás elmondta, hogy a filmet mindössze 11 nap alatt forgatta le.

Árpa Attila saját bevallása szerint a szimpatikusabb énjét hozta a filmben - és még így is az általa alakított televíziós menedzsernek majdnem minden második mondata nyomdafestéket nem tűrő kifejezés volt. A jelenlévő hölgyek nem voltak túl bőbeszédűek, de Csonka Szilvia elmesélte, hogy izgult a felvételek előtt, de filmezésben tapasztaltabb kollégái megnyugtatták. Szabados Mihály - akihez Kálmánchelyi Zoltán nem készült kérdésekkel, mivel amúgy is tud bármiről beszélni - első válaszaival rácáfolt a róla keringő pletykákra, de egy-két szűkszavú „Igen" után szerencsére mégis bebizonyította, hogy nincs gond a beszélőkéjével, a közönség nagy örömére. Anger Zsolt még filmbeli szerepében maradhatott a beszélgetés alatt, ugyanis a neki szánt kérdésre Gyula stílusában válaszolt („Én ezt nem állítottam."). Czukor Balázs pedig arról beszélt, hogy a Czukor show előkészületei alatt a rendezővel együtt ellátogattak az egyik kibeszélő show felvételére, hogy minél hitelesebben tudják visszaadni egy ilyen műsor jellegzetességeit.

A jó hangulatú beszélgetés után pedig állófogadás várta a közönséget, ahol megvitathatták benyomásaikat a látott filmről. (Én pedig a kedves kollegina "visszautasíthatatlan" kérése után, embertömegeken átvergődve, életem kockáztatásával jutottam hozzá két zöld színezetű édes löttyhöz.)

A Czukor show április 1-14-ig látható a Savaria Filmszínházban.

Czukor Show - színes, magyar játékfilm, 88 perc, 2010
16 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendező: Dömötör Tamás
Forgatókönyvíró: Dömötör Tamás
Zeneszerző: Eppel Soma
Operatőr: Tóth Widamon Máté
Producer: Mátis Inez, Pusztai Ferenc

Szereplők:

Czukor Balázs (Czukor Milán)
Anger Zsolt (Bertalan Gyula)
Árpa Attila (Árpád, televíziós menedzser)
Vasvári Emese (Bay Nóra)
Szabados Mihály (Imre Béla)
Simicz Sándor (Alex)
Csonka Szilvia (Vígh Mónika)
Péter Kata (Bertalan Erzsébet)