Kassa főterére déli irányból érkeztünk, így rögtön megláttuk a csodálatos Szent Erzsébet székesegyházat. Előre felkészültünk a dóm adataiból, miszerint hosszában meghaladja a 60, széltében majdnem eléri a 40 métert, északi tornya barokk sisakjával 58,5 méter magas, mégis megleptek bennünket lenyűgöző méretei. A történetéről is sokat olvastunk, az építési munkálatok 1380-ban kezdődtek, több szakaszban zajlottak és egészen 1580-ig elhúzódtak. A templomot Árpádházi (Thüringiai) Szent Erzsébetnek szentelték. Az építkezés három szakaszra osztható, első kb. 1420-ig tartott. Az alaprajz Xanten városának Szent Viktor dómját másolta, amely a tervek szerint öthajós bazilika. Jelenlegi formáját csak később, több átépítés és hozzáépítés után nyerte el.

A legjelentősebb az 1877 és 1896 közötti felújítás, ami jelentős nyomokat hagyott az épületen, ekkor nemcsak restaurálták, hanem Steindl Imre tervei alapján át is építették. Az átépítés során az északi hajó alatt kriptát alakítottak ki.

A nyugati kapun keresztül jutunk be a dóm tágas, lenyűgöző látványt nyújtó belső terébe. Belsejében a legnagyobb kincsként és látványosságként a gótikus Szent Erzsébet főoltár (1474-1477) tartható számon 48 gótikus táblaképével. A gigantikus, több mint 11 m magas szárnyasoltáron álló három szobor a gótikus szobrászművészet legszebb alkotásai közé tartozik. Középen Szűz Mária áll karján a kis Jézussal, két oldalán a két Szent Erzsébet. A táblaképek közül az Árpádházi Szent Erzsébet legendáiról szóló alkotások a legszebbek.

Ezen a weboldalon részletes leírást olvastunk a dóm történetéről és a gyakorlati tudnivalókról is. Itt találtuk azt a fontos információt is, hogy magyar nyelvű vezetést lehet kérni a főbejárat mellett balra lévő pénztárban. Valóban, az itt talált ajtón volt egy „idegenvezetés" felirat a szlovák és angol mellett, azonban magyarul nem beszéltek az ott tartózkodók, és németül, sőt angolul is hiába próbálkoztunk információt kérni arról, hogy mikor lesz a templomban idegenvezetés. Kézzel-lábbal és mutogatással, tökéletes pantomim előadás végén megtudtuk, hogy vagy 1 órakor vagy 2 órakor lesz magyar nyelvű idegenvezetés. Mivel még csak fél 11 volt, úgy gondoltuk, hogy ezt nem várjuk meg. Elindultunk hát felfedezni a székesegyházat. A fontosabb szobroknál, kegyhelyeknél találtunk ismertető táblát szlovák és angol nyelven, így könnyen tudtunk tájékozódni. Aztán egy csoport indult az altemplom irányába, így mi is csatlakoztunk hozzájuk, az idegenvezetés szlovák nyelvű volt, de legalább lejutottunk II. Rákóczi Ferenc kriptájába. A lejáratnál több festmény is található a fejedelemről, egyiken édesanyjával, Zrínyi Ilonával látható, a másikon ifjúkori festmény örökíti meg a fejedelmet, majd a kassai temetésről szóló festmény van legalul.

II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplom lejárata a templom északi oldalán található, ahova szűk lépcső vezetett le. A lépcsővel szemben három szarkofág: a középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti, a bal oldaliban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban gróf Esterházy Antal nyugszik. A lépcső lejáratától jobbra, Esterházy szarkofágja mellett gróf Bercsényi Miklós és második felesége, Csáky Krisztina nyugszanak.

Az újratemetés évfordulóján minden évben koszorúk borítják el a sírokat, és évente több ezren érkeznek Magyarországról a fejedelem sírhelyét megtekinteni. A szarkofágokon rengeteg koszorú található nemzeti színű szalaggal és emlékszalaggal, magyar iskolák, intézmények neveivel. A szemünk könnybe lábadt, és a „nagyon jó magyarnak lenni" érzést még az sem tudta csökkenteni, hogy mellettünk történelem óra zajlott szlovák nyelven, vagy hogy egy magyar felirat szerint II Rákóczi Ferenc Kassát támadó vezér. Nem szeretnénk vitatkozni, de álljon itt egy történész véleménye.

Miért pont Kassára esett az újratemetés helyszíne? A választ Balassa Zoltán kassai helytörténész adta meg: Budapestnek nem volt köze a szabadságharchoz, mindvégig császári kézen volt az akkori Pest és Buda, ráadásul a "ne minden a fővárosban legyen" elv is érvényesült. Borsi, a fejedelem születésének helye túl apró település. Munkács az 1855 és 1896 között börtönként funkcionáló vár miatt nem bizonyult méltónak. Így végül Kassa maradt a legalkalmasabb helyszín, mert a kuruc mozgalom egyik központja, Rákóczi kedvelt városa volt, és itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is.

A templom és a kripta felfedezése után felmásztunk a Zsigmond toronyba is, ami Európa egyetlen olyan szimmetrikus csigalépcsőjét tartalmazza, melyen a lépcsők minden emeleten találkoznak, és 160 lépcsőfokból áll. Itt laknak a dóm öreg harangjai és a régi óraszerkezet is megcsodálható. A toronyból elragadó panoráma nyílik a Kassa városára. Érdekességként felfedeztük, hogy a fehérre meszelt fal alatt egy helyen feliratrészlet jelent meg, a mi azt olvasatunkban: „Belépti díj 20".

Ahogy feltekintettünk a Dómra, Márai Sándor szavai jutottak eszünkbe: „Nem tudtam, hogy ennyire tökéletes ez a dóm, szülővárosom remekműve, ez az évszázadok műgondjával épített tökéletesség. Meghatott gyönyörűséggel nézem minden kövét. Nincsen sok ilyen Európában: talán húsz, vagy huszonöt. Ez a néhány dómtorony, a chartresi, a reimsi, a kölni, a kassai, ezek jelentették a múló időben az örök Európát. De valamire figyelmeztet is a dóm. Ezt mondja, csonka tornyát, mint egy kéz megsérült mutatóujját a magasba tartva: „Ebben a városban épült valami, ami az egész világra szól. Ebben a városban remekmű épült. Nézz a magasba, figyelmesen, aztán hajtsd le a fejedet, alázatosan. Az ember csak annyit ér, amennyire megérti a nagy jelképeket. Az ember csak akkor él, ha épít valamit. Legalább egy dómot, évszázadokra. Értsd meg!"

Kapcsolódó írásunk:

'Írtam, mert valamit el akartam mondani' - Márai Sándor nyomában Kassán

2022.09.24. - 00:15 | Leila - Fotók: Büki László