Teltház fogadta Dezső Andrást a Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadótermében. Nem véletlenül, hiszen Dezső András oknyomozó újságíróként szerzett hírnevet, körültekintően, kellő alapossággal és hitelesen megírt könyvei azonnal a toplisták élére kerültek, a könyvtárban vásárolható példányok is gyorsan elfogytak.

Dezső András és Várnainé Balogh Beáta gimnazista koruk óta ismerik egymást, mindketten a Pápai Református Kollégium Gimnáziumába jártak, fesztelen, közvetlen hangulatú beszélgetésnek lehettünk tanúi.

Dezső András elmondta, mindig újságírónak készült, az alvilággal kapcsolatos dolgok pedig különösen érdeklik. Tényfeltáró újságírói pályája során kitapasztalta, hogyan lehet felkeresni a bűnözőket, és hogyan lehet őket rávenni arra, hogy megnyíljanak előtte. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy lássák, nem befeketíteni akarja őket, se nem leleplezni, csupán a tényszerűségre törekszik. Soha nem a jelenről, a folyamatban lévő ügyekről kérdezősködik, hanem a múltbeli dolgok érdeklik. Könyveinek műfaja non fiction, vagyis tényirodalom.

Az első kötet a Maffiózók mackónadrágban - A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig az elmúlt 40 év bűnügyi történeteit tárja elénk, a második a Magyar kóla - A kokain útja Magyarországon, a harmadik pedig a Fedősztori - Kémek és titkos játszmák Magyarországon.

Mivel könyvei nem regények, nem szépirodalmi művek, Dezső András mindenben hitelességre törekedett, a régi bűnözők és levéltárak felkeresésén kívül utánajárt, hogy például egy bizonyos bűncselekmény elkövetésekor milyen volt az időjárás, milyen tévéműsort néztek az emberek stb. Maguk a történetek olvasmányosak, de nem kitaláltak. A szerző mindig csak olyan eseményeket ír le, melyeket bizonyítani is tud. Ha nem talál megfelelő, hiteles bizonyítékot, akkor inkább kihagyja. Leírásai filmszerűek, könnyen pergőek.

Az eladási sikereket annak is köszönheti, hogy hitelesek, elfogulatlanok, nem a bűnözők, a szervezett alvilág lejáratása a cél, nem is valakinek a tollba mondott szavait örökítette meg, hanem arra törekedett, hogy úgy írja le az eseményeket, ahogy valójában megtörténtek, afféle történelmi dokumentumként. A sikert másik oka, hogy nem sok ilyen jellegű könyv található Magyarországon. A kötetek hiányosságául annyit lehet felhozni, hogy fotók nem szerepelnek bennük. Ennek egyrészt személyiségi jogi okai vannak, másrészt pedig nem is léteznek már fotók sok történésről.

A  Maffiózók mackónadrágban megírásához többek között Hatala Csenge: Hírzárlat című könyve szolgált mintául, mely az 1973-as balassagyarmati túszdrámát dolgozza fel. Dezső András negyedik kötete Portik Tamásról fog szólni.

A szerző annak ellenére, hogy sok bűnözőt megismert, maffiahálózatokkal, kémekkel került kapcsolatba, nem érzi fenyegetettnek magát, bár már azzal is megvádolták, hogy CIA kém. Az est folyamán szóba került a Prisztás-gyilkosság, Gyárfás Tamás szerepe a Fenyő-gyilkosságban, Kovács Béla kémkedési ügye, a dél-amerikai kokainhálózat.

A bűnüldözésben fontos szerepet tölt be a digitális technika. Míg a rendszerváltás után a bűnelkövetők előnyben voltak a rendőrökkel szemben a digitalizáció területén, ma már a rendőrök felkészültsége is megfelelő, bárhol, bárki nyomon követhető, lehallgatható. A profi bűnözők ezért ódzkodnak a modern technika használatától, tudják, hogy könnyebb őket elkapni. Visszatértek a klasszikus módszerekhez, nem használnak okostelefont az egymással való kommunikációban, gőzfürdőkben találkoznak, írógéppel írt szövegeket készítenek.

Dezső András mély átéléssel mesélt nekünk, az olyan emberek magabiztosságával és tapasztalatával, akinek megadatott, hogy azzal foglalkozhat, ami a szenvedélye. Azt is elmondta, hogy nem tartja magát különleges embernek, csupán érdekli ez a téma, és ezért beleássa magát, adatokat gyűjt, háttérbeszélgetéseket folytat, utánajár.

2021-ben Pulitzer-díjat kapott és kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték.​

A beszélgetés végén a nézők feltehették kérdéseiket, és dedikálásra is lehetősség nyílt.