Társasági élet a báli szezonban - A Vasi Múzeumbarát Egylet előadása
Képgaléria megtekintése2012.02.25. - 13:00 | Kutasi Nikoletta - Fotók: Spiegler Miska
A nyílt társalgás, flörtölés fiatal férfi és nő között, kiket nem kötött egymáshoz más, csak a kölcsönös szimpátia láthatatlan szála, elítélt dolognak számított. A titkos kommunikációnak, a társadalmi szabályok kijátszásának egyik példája a legyezőnyelv volt, mely komoly, akár sorsfordító üzeneteket is jelenthetett kódfejtője számára. A Vasi Múzeumbarát Egylet kiváló alkalmat talált a dualizmus korabeli báli szezon és a társasági élet bemutatására, hisz a rendezvény éppen hamvazószerdára, torkos csütörtök előestéjére esett. Ez alkalommal Nagy Renáta történész és Spiegler Tibor tősgyökeres egyleti tag, szenvedélyes helytörténeti gyűjtő, kutató érdekfeszítő beszélgetését hallgathattuk meg.
Nagy Renáta 2005-ben végzett a Nyugat-magyarországi Egyetem történelem szakán. A tanulmányait lezáró dolgozata könyv formájában is megjelent Szombathely társasági élete a dualizmus korában (2005) címmel, mely elérhető és kölcsönözhető a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban is.
A téma apropóját a farsangi időszak ma is élő báli hagyományai adták, melyek már a dualizmus korában is jelentős társadalmi eseménynek számítottak.
A dualizmus korát lényegretörően bemutató, annak társadalmi szerkezeteit, az egyes társadalmi rétegekhez tartozó emberek viselkedését szabályozó illemszabályaira is kitérő előadást, Spiegler Tibor egyedi képeslapgyűjteményéből kiragadott egy-egy fantasztikus, a korabeli várost és emberét megörökítő képeslap illusztrálta.
Az előadóktól érdekes, sokak számára eddig talán ismeretlen összefüggések kerültek elő a báli szezont illetően. Megtudhattuk például, hogy egy-egy reprezentatív arisztokrata bál mögött több szász fős szervezőgárda, védnökök és védnöknők, na és persze illusztris vendégek hada állt, kik emelték a társas együttlét fényét, előkelőségének színvonalát.
A korabeli szombathelyi bálozó kiválóságok a történelmi nemesi családok sorából lerültek ki, e téren kiemelték a Szélleket, a Radókat, Reiszigeket.
Természetesen az alacsonyabb társadalmi rétegek képviselői, mint például a középosztálybeliek is szervezhettek bálokat, ezek leggyakoribb formája a különféle egyletek - Szombathelyen ekkoriban több tucat létezett - báljai voltak. Ezek közül kiemelkedőek voltak a szombathelyi Katolikus Jótékony Nőegylet, valamint az Izraelita Jótékony Nőegylet báljai.
A hallgatóság élményérzetét fokozta, hogy Spiegler Tibor egy-egy illemszabály, társadalmi előírás említése kapcsán, összehasonlítást tett a múlt és a jelen normái között. Egy pillanat erejéig mindenki elképzelhette, milyen lehetett az akkor, és hozzá képest milyen a jelen.
A dualizmus korában például a fiatal lányok bálozását komoly felkészülés előzte meg, mely során megtanultak társaságban viselkedni, táncolni, csak ezt követően, tizenhetedik életévüket betöltve, meghívóval léphettek be a bálba, természetesen kísérő, gardedám kíséretében.
A nyílt társalgás, flörtölés fiatal férfi és nő között, kiket nem kötött egymáshoz más, csak a kölcsönös szimpátia láthatatlan szála, szintén elítélt dolognak számított. A titkos kommunikációnak, a társadalmi szabályok kijátszásának egyik példája a legyezőnyelv volt, mely komoly, akár sorsfordító üzeneteket is jelenthetett kódfejtője számára. Ezt a fajta játékot pár mozdulat erejéig megelevenítették előadóink.
További érdekességnek számított a mai „bálozó" fiatalság számára, hogy kifejezetten illetlenségnek számított, és elítélt volt, ha egy férfi és egy nő egész este csak egymással táncolt, ez csak egy esetben volt megengedett, ha az említett pár egymással jegyesi viszonyban állt. A bálozókat komoly táncrend kötötte, és ezt megszegni nem volt erkölcsös.
A bálozás idejében is eltért a maitól, manapság a fiatalság számára a „bál" éjfél után kezdődik és hajnali három órakor véget ér, a két világháború között a bálok nyolc körül kezdődtek és másnap hajnalban hat óra tájékában zárultak.
Ebben az időszakban a város jelentős ipari, gazdasági és ezzel párhuzamosan kiemelkedő kulturális változáson ment keresztül, mely megmutatkozott a város képének alakulásában, valamint társadalmi változásaiban. A kor aktív kulturális életét szemlélteti többek között az a nyolc folyóirat, mely ebben az időszakban jelent meg Szombathelyen(!).
Jelentős társasági élet folyt a város kávéházaiban is, például a Sabaria, Herczeg, melyek lenyűgöző belső enteriőrje Spiegler Tibor fantasztikus képeslapgyűjteményének egy-egy digitalizált darabjáról köszönt vissza. Fontos találkozási, ismerkedési forma volt a korzózás, amely tevékenységre a város különféle területei kifejezetten alkalmasak voltak, mint például a ma is igen kedvelt Gyöngyös-parti sétány, vagy a Szent István Parki KIOSZK, melynek emléke sokak szívében örökre helyt kapott.
A Vasi Múzeumbarát Egylet munkatársai nemcsak szellemi táplálékról gondoskodtak, az előadást követően ugyanis egy igazi böjti ételt, tojáskrémes szendvicset és teát fogyaszthattak az egyleti tagok, érdeklődő vendégek.
A következő alkalommal folytatódik a sikeres sorozat „Szombathely mindenképpen", újabb rendezvényére kerül sor, melynek vendége ezúttal Tóth Imre fényképészmester, fotóriporter lesz.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás