Szentgotthárd városképe sokat változott az elmúlt évtizedek során, épületek emelkedtek és régiek tűntek el, de a Rába bal partján álló mozi a századelőtől kezdődően az emberek szórakoztatására volt hivatott. A megnyitó előadás „...a minden tekintetben nagyszabású, fényes és pazarul berendezett..." moziban 1913. december 8-án volt. Hangosfilmeket 1932-től vetítettek, neve pedig többször változott, a kezdetben Uránia Mozgóképszínháznak keresztelt épületet később Júlia Mozgóképszínháznak, majd egészen napjainkig Kossuth Filmszínháznak nevezték. Nem csupán a filmművészetnek adott helyet a mozi, hanem egyéb kulturális programoknak is. Gyakoriak voltak az irodalmi estek, amelyek a városban és a környéken élő művelt közönséget is megmozgatták. Emellett a mozi komoly szerepet vállalt az ismeretterjesztésben is az egyes előadásokhoz tartozó kisfilmek vetítésével.

A későbbiek folyamán is a fiatalok kedvelt szórakozása volt a moziba járás, azonban a filmszínház csillaga az elmúlt években leáldozóban volt: az újabb vetítéstechnikai vívmányok megjelenésével az új filmeket csak több hónapos csúszással lehetett levetíteni, így sok filmkedvelő választotta azt, hogy inkább egy nagyváros modern mozijában nézi meg a premiereket. Már-már a bezárástól kellett tartani, s nem egyszer fordult elő, hogy az utcán a gyerekek megkérdezték a városvezetés egy-egy tagját, hogy „Ugye, nem engedi bezárni a mozit?".

Ekkor egy kis csoport úgy döntött, hogy a szentgotthárdi mozi - amely száz éve mozinak épült és azóta is folyamatosan akként üzemel ugyanabban az épületben - egy olyan eleme a városnak, amelyért érdemes összefogni. A nagy lelkesedés mellé megérkezett a helyi önkormányzat anyagi támogatása, amely lehetővé tette a mozi felújítási és digitalizációs munkáinak megindítását. A hatékony munkának köszönhetően idén tavasszal sor kerülhetett az első 3D-s film vetítésére, amelyre olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy a sor az utcán kígyózott, és nem kevés pótszékre volt szükség. A vetítések népszerűsége azóta is töretlen, havonta több mint ezer érdeklődő nézi meg a hazai premierekkel szinte egy időben levetített filmeket - és ez a szám egy nyolcezres kisváros mozijának történetében óriási dolog! A fejlesztések sora nem ért véget: jövőre az épület belső átépítésével tovább erősödik az intézmény közösségi jellege, kulturális eseményeknek és kiállításoknak is helyet biztosítva a jövőben.

December 8-án születésnapot ünneplünk, a századikat és talán egy kicsit az elsőt is. Hiszen azon a nagyszabású gálaesten, amelyet az évforduló alkalmából rendezünk, a megújult mozi új nevet kap - ezzel is jelezve egy új korszak kezdetét. A harmincas években városunk gimnáziumában tanult egy fiatalember, aki már akkoriban komoly érdeklődést mutatott a film- és a színművészet iránt, így a gimnáziumi filmesztétikai órák keretében ismerkedett a filmezéssel a helyi moziban. Ő nem volt más, mint Csákányi László, a későbbi népszerű színművész, Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész, aki talán sokunk emlékében úgy él, mint kedvenc rajzfilmsorozataink hőseinek hangja, de bizonyára sokakban felidéződnek felejthetetlen színházi alakításai vagy klasszikus filmszerepei is.

2013. december 7-én és 8-án ünnepi keretek között emlékezünk meg a filmszínház alapításának századik évfordulójáról, amely alkalomból a mozi felveszi a „Csákányi László Filmszínház" nevet.

December 7-én (szombaton), 16.00 órától a „Sose halunk meg" című film forog, amely Csákányi László utolsó mozifilmje. A 18.00 órakor kezdődő esti gálaműsorban közreműködik Csákányi Eszter színművésznő, a névadó lánya és Koltai Róbert színművész-rendező, aki a Csákányi Lászlóról forgatott filmjét (Utolsó Tangó) mutatja be.

Másnap, december 8-án (vasárnap), 9.00 órától „Múlt, jelen és jövő a százon túliak társaságában" címmel konferencia jellegű beszélgetésre kerül sor a Hunyadi vendéglőben, felkért előadókkal, továbbá országos szintű szakmai szervezetek, valamint az ország legalább 100 éves filmszínházainak képviselőivel. A rendezvényt Bokor Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója nyitja meg.

A délelőtti program előadói: Török Gábor: A mozgókép jelentősége régen és ma - Csuk Ferenc: Régi idők filmszínháza - Talabér Ernő: Mozis emlékeim - az elmúlt évtizedek kihívásai - Dr. Frank Róza: A Filmklub újraindítása - Mayer Rudolf: KDM, DCP, DCI, avagy hogyan tovább hagyományos mozik?

A délutáni program felszólalói: Agora-Savaria Filmszínház (Szombathely), Apolló Filmszínház (Pécs), Est Mozi (Tata), Fontana Mozi (Hévíz), KMKK Art Mozi (Celldömölk), Uránia Filmszínház (Eger), Art-Mozi Egyesület, Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége, Mozisok Országos Szövetsége.

December 8-án közönségprogram is várja az érdeklődőket a moziban:

• 13.00 Az öt legenda (színes, szinkronizált, amerikai animációs film 3D-ben)
• 15.00 Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát! (színes, szinkronizált, francia-spanyol-olasz-magyar vígjáték 3D-ben)
• 17.00 Jurassic Park (színes, szinkronizált, amerikai akció-kalandfilm 3D-ben)

A centenárium alkalmából a fenti filmeket - kizárólag 2013. december 8-án - 100 Ft-ért lehet megnézni (az összeg nem tartalmazza a szemüveg árát)! A jegyek csak elővételben vásárolhatók meg a moziban 2013. december 3-án (kedden) és december 6-án (pénteken) 17.00 órától 19.00 óráig. Egy személy egy előadásra maximum öt jegyet kaphat!

Előtte nap a „Sose halunk meg" című alkotást a jubileum és a névadó alkalmából 100 személy ingyen tekintheti meg. Erre a vetítésre a jegyeket a moziban személyesen történő regisztrációt követően lehet átvenni az említett napokon és időintervallumokban a már szintén ismertetett korlátozással. Ez a speciális jegy jogosítja fel a tulajdonosát arra, hogy a szombat esti ünnepségen részt vegyen!