„Idősíkok” - köztéri szoboravató Bük 750 éves jubileuma alkalmából

Képgaléria megtekintése2015.10.23. - 15:50 | Büki László 'Harlequin'

„Idősíkok” - köztéri szoboravató Bük 750 éves jubileuma alkalmából

Új kültéri műalkotással szépült Bük: a Városháza mögötti zöldterületen október 22-én avatták fel Nagy Csaba Munkácsy-díjas képzőművész "Idősíkok" című, Bük első írásos említésének 750. jubileuma alkalmából készített szobrát.

HIRDETÉS

Németh Sándor, Bük város polgármestere köszöntőbeszédében kiemelte, hogy „az idei jubileumi esztendőben már megszokhattuk, hogy a nemzeti, állami ünnepeinken nemcsak az alkalmat ünnepeljük, hanem valamivel kiegészítjük azt. Mindig megpróbálunk maradandót létrehozni, a hagyomány ápolása, tiszteletben tartása mellett egy lenyomatot alkotni, amire az utódok is büszkén tekintenek, emlékeznek."

Büköt mindig is jellemezte, ahogy tiszteletben tartja, ápolja hagyományait. Meglevő értékeit, szellemi hagyományait, épített örökségét méltóképpen őrzi, ápolja és mutatja be. Ugyanakkor az elődök íratlan utasítását követve nyitott az újra, mindig korát megelőzve jár el. Ez különösen a 19. század végétől, hatványozottan pedig a 20. század közepétől volt igaz, amikor egy igazán befogadó fürdőtelepüléssé vált.

A művészettel szövetkezve ezt a nyitottságot még szemléletesebbé kívánja tenni azzal, hogy modern és új városként létrehozza, kifejezi adott korszakának szellemiségét. A művészet lényege, hogy másként láttassa a világot, mint ahogy hétköznapi emberként azt látjuk. Mindig a korát megelőzve mutat be valamit - az adott korban nem mindenesetben érthető, inkább csak érezhető, érzékelhető módon. Nagy Csaba „Idősíkok" című alkotását is ugyanez jellemezi: sajátos, egyedi értéket képvisel, ami jól azonosítható a várossal. Ahogy a fürdőn található, turisztikai célokat szolgáló és csak Bükre jellemző Organikus pont, úgy ez a műalkotás is egy jól beazonosítható találkozási pontjává válhat a városnak.

A műalkotást Bordács Andrea esztéta, műkritikus, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ Művészeti Intézetének igazgatója méltatta. Avatóbeszédében elhangzott, hogy a köztéri művészet azért izgalmas műfaj, mert a múzeumi, kiállítótéri helyzettel ellentétben nem a néző döntése, hogy szembesülni akar egy műalkotással vagy sem, hanem spontán, akaratán kívül „botlik" bele. Ezáltal nagyon izgalmas az a határhelyzet, hogy kinek az ízlésének kell dominálnia. Egyáltalán létezik-e közízlés, aminek a körbejárásával a felvilágosodás-korabeli szerzők - Kant, Hume - rendre próbálkoztak?

„A köztér - ideális esetben - a nagybetűs művészet és a közízlés találkozásának közös halmaza. Nagy Csaba alkotásai folyamatosan ezt az átjárást keresik az egyes kulturális rétegek között, kifinomult gondolkodásmódja mégis mentes mindenféle elitista sznobizmustól. Az emlékmű, mint műfaj a kulturális és kollektív emlékezet vizuális megtestesülése, mindig valaminek az emlékezetét szolgálja. Mindig szimbolikus nyelven beszél, a hely, idő, esemény fontosságáról és szervezi a társadalmi tér emlékező használatát." -  fejtette ki beszédében Bordács Andrea.

Kevés emlékmű képes kilépni a megszokott sémákból - jelen esetben ez sikerült. Nagy Csaba alkotása Bük első írásos említésének 750. jubileuma alkalmából készült, amiről egy levéltári dokumentum emlékezik meg, és ez a mondat a térplasztikán is feltüntetésre került.

A különböző idősíkok - ahogy ez a műkomplexum címe is - kiválóan megtestesítik a természetes és az épített környezet, valamint az ember összhangját. Mi másról is szólhatna egy élhető város? A térbútorok - a két legkisebb térplasztika ülőalkalmatosságként is használható - mérete és formája összhangban van a járólapok méretével és színével. Az emberalak az általános embert, az egymást követő generációk folyamatát testesíti meg. Ezt a múlt-jelen-jövő szövetében zajló átjárást, a megfoghatatlan emlékeket és az időt szimbolizálják az áttetsző, szerelvényszerűen kialakított részletek.

„Miénk itt tér - a térberendezésen is jól látszik, hogy alkotójának személyes ügye ez a hely - az ő tere is." - zárta gondolatait Bordács Andrea.

Az avatóünnepségen fellépett a Büki Női Kar és Mihály Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművész-rendezője. A Városháza mögötti zöldterületen lévő alkotást Jász László római katolikus plébános és Simon Réka evangélikus lelkész áldotta meg.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás