Szinte közhelynek számít, de tény, hogy egyre kevesebb könyvet veszünk a kezünkbe. Nem szeretünk terjedelmes, több száz oldalas regényekkel foglalkozni, sem időnk, sem türelmünk nincs hozzá. Olvasási szokásaink megváltoztak, információinkat elsősorban nem a nyomtatott sajtóból, hanem elektronikus forrásokból szerezzük. Fűzfa Balázs, az élményszerű irodalomtanítás lelkes híve és élharcosa úgy gondolja, betűkre mindig is szükség lesz, az pedig, hogy a fiatalok megismerjék az olvasás élvezetét, a pedagógusokon, és megfelelő tankönyveken is múlik. Ennek kiváló példája az újonnan megjelent irodalom_11 című tankönyv.

Újszerű olvasási mód

A kisbetű a címben, az összekötő jel nem véletlen. Olyan, mintha nem egy könyv borítóján állna, hanem akár egy fájl neve is lehetne. Ebből már sejthetjük, hogy az irodalom_12-höz hasonlóan egy rendhagyó tankönyvről van szó. A számítástechnika, az internet világa hozzászoktatott egy újfajta gondolkodásmódhoz. Ha szükségünk van egy adatra, információra, már nem lapozunk végig egy szakfolyóiratot az elsőtől az utolsó betűig, hogy kihámozzuk belőle azt, ami számunkra fontos, hanem hipertextuálisan szövegről szövegre ugrálunk a minket érdeklő címszavak között. Ez a módszer több kreativitást igényel, mint pusztán egy szöveg elolvasása és értelmezése, hiszen képesnek kell lennünk arra, hogy kiigazodjunk az információk áradatában, és tudjuk, merre haladjunk tovább. Kiemelt szerepet kapnak a megértésben a képek, mint fontos tartalmat hordozó eszközök. Miért ne igazodhatna egy tankönyv ezekhez a követelményekhez, miért ne kedveltethetnénk meg az olvasást a mai kor elvárásainak megfelelően? Miért ne szerethetnénk meg Ady Endrét, Babits Mihályt, Mikszáth Kálmánt és a többi írót, költőt, akik nemcsak száraz tananyagként szerepelhetnek, hanem életünk részévé is válhatnak?

Egy konkrét példa

Nézzük például az Ady Endréről szóló részt. Az első oldalon a szerző egy Reich Károly Ady-illusztrációval indít, ahová a szárnyas ló mellé egy Maurice Blancot és egy Ady idézetet is elhelyezett. Már első pillantásra is kellemes, esztétikus benyomást kelt, akár egy honlap is lehetne. Ha a számítógépen találkoznék vele, biztosan rákattintanék valamelyik linkjére. Mint ahogy ez a könyv egy új hang a tankönyvek sorában, úgy robbant be Ady is újszerű verseivel. Fűzfa Balázs ezt írja Adyról: „Keze alatt megelevenedik a világ: a táj és az ember; minden pillanat és minden centiméter többet jelent önmagánál." Ugyanezt elmondhatjuk a szerzőről is: keze alatt megelevenedik az irodalom és az ember, minden pillanat és minden centiméter többet jelent önmagánál. És valóban, sorról sorra, oldalról oldalra egyre nagyobb mélységekben tárul föl előttünk Ady művészete és világa. Az idézetek, magyarázatok, képek segítségével szirmát bontogató virágként jelenik meg a költő. Találhatunk képillusztrációt többek között Wattaeau-tól, Picassótól, Veress Páltól, láthatjuk a disznófejű Nagyurat Karinthy „olvasatában", megcsodálhatjuk Ady 1911-es vasúti bérletét, olvashatunk idézeteket a költő kortársaitól is. Például Bölöni Györgytől megtudhatjuk, hogy Ady mennyire szeretett Párizsban a Rue de Médicis Gambrinus kávéház teraszán üldögélni. Bölöni elmeséli a Párizsban járt az ősz című vers keletkezését is. A szerző az előző kötethez hasonlóan feladatokkal is ellátja diákjait. A vállalkozó kedvűek kipróbálhatják, hogy tudnak-e Ady paródiát készíteni. SMS szavazás keretében a tanulók eldönthetik, vajon ki is az ős Kaján.

A klasszikus modernség és az avantgárd - a könyv tartalma

A 11. osztályosok számára íródott tankönyv a klasszikus modernség és az avantgárd irodalmával foglalkozik. Megismerkedhetünk Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső életművével, a Portrék című részben Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond művészetébe nyerhetünk bepillantást. Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kassák Lajos látásmódjainak megismerésével pedig a mi világképünk is gazdagodik. Természetesen a kortárs irodalom- Babits-versek mint kortárs költők alkotásainak szövegelőzményei, és Varró Dániel sem maradhattak ki a könyvből. A kötet foglalkozik még színház- és drámatörténettel, benne Ibsennel , Csehovval, illetve Madách Imre: Az ember tragédiájával. A fejezet végén ráadásként Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiáját olvashatjuk. Ráadást nemcsak itt, hanem valamennyi fejezet végén találhatunk, különleges csemegékkel. A világirodalom sem maradhat el, a 19. századi regény útjai, a francia próza a 19.század második felében, az orosz próza a klasszikus modernség korában, a szimbolizmustól az impresszionizmusig, és az avantgárd irányzataiból egyaránt meríthetünk. A könyv az irodalom és a kultúra kapcsolatával zárul.

Szóhoz jut a lét

„Az író könyvet ír, de a könyv még nem mű, a mű csak akkor mű, ha általa- saját kezdetének erőszakosságában- a lét jut szóhoz; ez az esemény akkor teljesedik be, amikor a mű bensőségessége lesz valakinek, aki írja, és valakinek, aki olvassa." írja Maurice Blanchot. Lehet-e egy tankönyv bensőséges? Fűzfa Balázs irodalom_11 című könyvében szóhoz jut a lét. Szóhoz jut nemcsak diákoknál, hanem felnőtteknél is. Ne csak érettségire készülők forgassák lapjait, hanem azok is, akik unalmasnak találták gyerekkorukban az irodalom órákat. Ha Fűzfa Balázs könyvébe belemélyednek, az irodalom életre kel.