A Savaria University Press Alapítvány legújabb kötetei

2021.12.05. - 12:00 | Rozán Eszter

A Savaria University Press Alapítvány legújabb kötetei

Gazdag őszt zárhat az idén a Savaria University Press Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával 18 kötetük jelent meg 2021-ben, melyeket a Berzsenyi Dániel Könyvtárban mutattak be.

A következő témakörökben olvashatjuk a kiadványokat:

1. Képzőművészetek, irodalom, zene:

Bordács Andrea: A múzsák lázadása

A szerző, Bordács Andrea, kortárs művészettel foglalkozó szakember, akinek többek között az egyik kutatási területe a nőművészet. A tanulmánykötet azon tanulmányaiból válogat, melyek ezt a női nézőpontot vizsgálják. A kötet bevezetőjében definiálja, kiket is nevezünk nőművészeknek, mennyiben mások, mint a női művészek, majd áttekintést kapunk a női alkotók, de különösen a nőművészek különböző nemzedékeiről


Jónás Tamás-Beck Zoltán: talajgyakorlatok (Szendiszűcs István fotóival)

Két szerző, akik igazán régóta ismerik egymást. Vagy legalábbis találkoztak már akkor, amikor még egyikőjük sem volt szerző. Vagy senki nem tudta róluk - talán még ők sem -, hogy szerzők. Azóta is találkoznak, olykor szándékosan, olykor véletlenül, és a szövegeik is összeakadnak: olykor szándékosan, olykor véletlenül.

Rónaszéki Linda: Szabad szomszédolni avagy Triccs-traccs (rajzos mesék)

A mesekönyv az óvodás, kisiskolás közönség számára tartogat történeteket. A helyszín egy lakótelep, ahol különböző emberi karaktereket megtestesítő állatok laknak szoros közösségben. A könyv nem titkoltan elfogadásra nevel, miközben nem erőlteti a felnőtt véleményét a gyermekre, csupán feltárja a dolgok sokszínű értelmét.

Szentkirályi Attila: Akasztófavirágok kertje (regény)

A regény 1970/71-ben játszódik. A Kádár-rendszer legfényesebb éveit éli ekkor. Egy Budapestre felkerült parasztfiú, Csillag Tivadar szemével látjuk az emberek különféle útkereséseit. Kis ideig úgy tűnik, neki óriási szerencséje lesz, mert egy befolyásos vállalatigazgató, Fehér Emil megkedveli, és magához veszi. Cserébe gondoznia kell a házhoz tartozó kertet... Fehérék kertje viszont a tavasz közeledtével nem kel életre, és lassan minden és mindenki kezdi megmutatni a valódi arcát.

Szentkirályi Attila: És végül a végtelenben (válogatott versek és utazások)

Ez a válogatás a költő folyóiratokban megjelent, de kötetben ki nem adott verseit gyűjti egybe. E versek fő témája az elindulás, az utazás, és a végső megérkezés élménye. Témája az Ember, és az ő útja ebben a mindenségben, amit Életnek nevezünk. Filozofikus versek ezek, fogódzók, olyanok, mint a magunk elé emelt kis lámpafények. Az alkotó célja, hogy a többnyire hat-nyolc soros gondolatokból egyetlen nagy ciklus formálódjon, és hogy a sok kis fénypont végül verőfényként bevilágítsa az érkezésünket. A könyvet a szerző fotói illusztrálják, melyek lélegző részei a szavaknak.

2. Nyelvészet, irodalom:

Pap Kinga: A nyelvi agresszió természetrajzához

A nemzetközi kutatások fényében állíthatjuk, az erőszak körébe tartozó jelenségek és ezek hatása legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. Az erőszakos magatartás, a zaklatás, az agresszív beszéd legkülönbözőbb formái jelen vannak az intézményes nevelés szereplőinek életében, a diákok agresszorként és áldozatként egyaránt érintettek, ezért az agresszióval való megküzdés kérdése kiemelten fontos területe a jelenség kutatásának. A középiskolás korúak nyelvi agressziójának interdiszciplináris keretekben mozgó, empirikus kutatáson alapuló nyelvészeti leírása ezért nélkülözhetetlenné vált. Ezt a hiányt igyekszik pótolni jelen kutatás.

Hajba Renáta: Szombathely regionális köznyelve

A könyv, amelyet a tisztelt Olvasó kezében tart, majdnem minden tekintetben szombathelyi alkotás. Szombathely nyelvhasználatának arról a tartományáról szól, amely nem köznyelvi. Más szavakkal arról, hogy mi az, ami a szombathelyiek beszélt nyelvét egyedíti, eredetivé, mássá teszi. "Annak ellenére, hogy az irodalmat is szerettem, az élőnyelvi gyűjtések hangulata, a regionális nyelvhasználat sokszínűsége ragadott legjobban magával. Ez származásommal is magyarázható. Születésem óta egy Vas megyei kis faluban, Tompaládonyban élek. A családom is több generáció óta ide kötődik. Nagyszüleimmel nagyon sok időt töltöttem gyerekkoromban, így észrevétlenül elsajátítottam a helyi nyelvjárást és megismertem a helyi szokásokat. Már kisgyerekként elvarázsolt az idős emberek ízes beszéde, előszeretettel beszélgettem velük az utcán, a boltban, s jegyeztem fel később az érdekes kifejezéseket, ejtésmódokat. A helyi tájszavak gyűjtését azóta sem hagytam abba."

Tóth Péter: Nyelv és élet. Nyelvjárási és tudománytörténeti tanulmányok

A könyv tizenkét írása a magyar nyelvterület peremeinek nyelvi világába és a nyelvjáráskutatás múltjába nyújt betekintést. Témakörök: a kárpátaljai palócos és mezőségi jellegű nyelvjárásszigetek sajátosságai, a máramarosi Aknaszlatina nyelvjárásának jellegzetes hangtani sajátságai, az Ung-vidéki Szürte nyelvjárása, a burgenlandi Felsőpulya és Középpulya nyelvjárása, a magyar nyelvjáráskutatások 1772 és 1918 közötti története, valamint az északkeleti peremvidéken (a mai Kárpátalja területén) végzett nyelvjáráskutatások eredményei.

Negyven pillanatkép. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak irodalmi esszéi, szerk. Fűzfa Balázs, Süth Gabriella

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak irodalmi esszéi meggyőződésem szerint azt bizonyítják, hogy a nagy művek és a fontos gondolatok számára nincsenek távolságok, nincsenek korlátok. S tehet-e ennél többet az irodalom? A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói nem irodalmárok lesznek, de vélhetően egész életük az irodalom közelében telik majd el - szűkebb szakterületüktől függetlenül. Használói, alkalmazói, művészei lesznek az irodalom életre keltésének: színészként, teatrológusként, dramaturgként, népművelőként, bábszínészként és más, effajta, gyönyörű hivatások művelőiként. Vélhetően már akkor is nagy barátai voltak az irodalomnak, amikor felvételiztek erre az egyetemre. A portréik hátoldalán közölt idézetek, szállóigék, mottók is bizonyítják elhivatottságukat. Esszéik pedig, melyekből ez a kötet összeállt, mindenekelőtt azt mutatják meg, hogy az irodalomnak nemcsak avatott tolmácsolói, hanem értői is - már most, "növendék" korukban.

3. Irodalomtörténet, irodalomtanítás:

Gömöri György: Elvándorlók és elvágyódók. Esszék, tanulmányok

Gömöri György költő, műfordító, irodalomtörténész. Kutatási szakterülete a lengyel és a régi magyar irodalom, valamint az angol-magyar kapcsolatok története. 1934-ben született Budapesten. 1956 óta él Angliában, 1969 és 2001 között a Cambridge-i Egyetemen tanított lengyelt és magyart. Most Londonban él, ahol 2015 óta a Londoni Egyetem Kelet-európai Tanszékén senior kutatóként dolgozik. Quasimodo-, Ada Negri- és Alföld-díjas költő. Ez a harminchetedik magyarul megjelent könyve, egyben a második a Savaria University Pressnél.

Láng Gusztáv: Dsida Jenő költészete

Jelen kiadás I. része a Kriterion Könyvkiadónál 2000-ben, Kolozsvárt megjelent, azonos című kötetnek a szerző által frissített és bővített anyagát tartalmazza.

„Sejtjeimbe vackolódó föld". Antológia a határainkon túli magyar irodalomról, nyelvről, kultúráról

A kötet a maga sokszínűségében reflektál azokra a kérdésekre, amelyek a határainkon túli értelmiség számára kérdésként vetődtek fel a közelmúltban, illetve a mában, és válaszlehetőségeket fogalmaz meg ezekre a kérdésekre. A kötetnek részét képezik a nyugati emigráció képviselői által alkotott művek is, melyek újabb szempontokat vethetnek fel a modern ember gondolkodási repertoárjából.


Fűzfa Balázs: Létezésformák. Interjúk, esszék, tanulmányok

E kötet írásai egy interjú kivételével az elmúlt négy évben keletkeztek. Az ember nehezen dönti el, hogy egy effajta kötet összeállításakor mi maradjon ki és mi az, ami esetleg később, születése után évekkel is méltó lehet még az olvasói figyelemre. Persze aki ír, mindig ezzel a kérdéssel birkózik: érdemes-e, fontos-e, az emberek figyelmére méltó-e az, amit csinál. Aztán általában úgy dönt, hogy talán igen. Vigasztalja magát a szívének kedves élményekkel, melyek egykori tanítványokat idéznek, akik évtizedek múlva is emlegetnek egy-egy tanórát, egy-egy hozzájuk fordulást, egy-egy közös színielőadást, nyári tábort, szakdolgozatot, érettségit, hajdani Berzsenyit, Kosztolányit, Petőfit elemző órákat, Weöres- és Ottlik-sétákat, nagy nevetéseket és közös sírásokat... - melyekre ő már, bevallja őszintén, olykor nem is emlékszik.

Irodalom, tanítás. Esszék, tanulmányok

A kötet alkotói az ELTE szombathelyi, Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának oktatói, illetve volt hallgatói. Előbbiek évtizedek óta fáradoznak azon, hogy a nálunk végző pedagógusok hasznosítható tudással lépjenek be a szakmába. Volt diákjaink pedig azzal a szándékkal alkotnak ezen a pályán - vagy annak közelében - még ma is, mert szintén hisznek a betű és a szó lélekemelő szépségében és gyógyító erejében. E tanszék alapításának 50. évfordulóját ünnepli ez a könyv.

4. Történelem, helytörténet, színház:

Bokányi Péter - Garas Kálmán: ...végtére hazatérek...

Vas megye irodalmi emlékei

A kötet célja, hogy a szélesebb közönséget megszólítva, képekkel illusztrálva mutassa be egy régió, Vas megye irodalmi múltját. Alapvetően két komponensre épül: Bokányi Péter irodalomtörténész ismeretterjesztő írásaira a téma kapcsán, illetve Garas Kálmán fotóművész alkotásaira.


Bedécs Gyula: Első világháborús katonatemetők

Az Isonzó Baráti Kör története és a "guruló továbbképzések"

„Ami még megmaradt, és ami még ránk vár" mottó alatt jelentek meg a 30 éves Isonzó Baráti Kör kiadványai. Ami megmaradt és beépült az emberek tudatába, az nagyon kevés, és ami még ránk vár, az hatalmas feladat. De ha nem kezdjük el, akkor az a kevés is semmivé lesz.

Egy térben és időben is hosszú út során összegyűjtött emlékek adják könyvünk lényegét. A Kocsis Tibor - az Isonzó Baráti Kör tagja - által készített fotók arra figyelmeztetnek bennünket, hogyha már a temetőkben nyugvóknak az életét követelte a hadba hívó Osztrák-Magyar Monarchia, legalább az emléküket mentsük meg az utókor számára. Nemcsak tiszteletet parancsolnak, hanem az emlékek megőrzését és széles körben való híresztelését követelik az emlékhelyek. Erre vállalkozott összegzésünk.

Török László Dafti: betű rendben

A cím állítása szerint a több ezer éves emberi gesztus, a betűvetés, az írás köszöni szépen, megvan, rendben van, működik, létezik, amíg viseljük Nagy László-i emberi arcunkat. Hogy a betűk által ábrázolt világ(ok) rendben van(nak)-e, ez naponta felhorgadó kérdése írástudóknak, gondolkodóknak. Korszakos halhatatlanokat életszakaszokra, tematizálható fejlődési ívekre oszt az utókor. A világuk peremén bóklászó egyszerű teremtés egy egyszerű szerkesztési módot választott közlendőinek közreadásakor. A betűrendet. Az itt-ott megtalálható, kikövetkeztethető időrendiség persze jelent(het)i a tapasztalások, felismerések bővülését, egy magasabb lépcsőfokra érkezést, de, remélhetően e karcsú számvetés - akár mátrixszerű - olvasata egyben látható világképet ad ki. „kételkedek és rajongok őszes mégis-gyerek lassan szótagokra bontom összes fétisemet" (úton)

TÖRÖK LÁSZLÓ DAFTI 1987-ben végzett a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakán. Azóta Szabadszálláson él, és tanít a környező településeken is. Pályakezdése első éveitől foglalkozik a drámapedagógiával és a gyerek-színjátszással. A Pannon Egyetem tanári mesterképzésén fő kutatási területe a vers és a dráma kapcsolata volt. A Lajtorja csoporttal végzett közel negyedszázados rendezői munkájáért Csokonai-díjban részesült.

„...Merő álom"

Történetek a Soltis Lajos Színház 40 évéből (szerk. Sirató Ildikó)

A kötet összefoglalja a celldömölki Soltis Lajos Színház történetét a színházi és közösségi előzményektől máig, a 40. születésnapot követő évad végéig. A színház és az Egyesület művészi története, a „Soltis-identitás" a legszorosabban összefügg a Sitkén, majd Celldömölkön tagnak szegődött lelkes és elszánt színházcsinálók személyes és közös históriájával.

Sajátos históriát tart kezében a tisztelt Olvasó. Egy színház történeti krónikáját, ám nem a szokott, adatokat, hivatalos értékeléseket és tudományos perspektívát tartalmazó színháztörténeti monográfiát, hanem egy különös és különleges közösség emlékezésekből összeépülő saját könyvét.

Forrás és fotó: Berzsenyi Dániel Könyvtár

Új hozzászólás