Teltházzal dicsekedhettek a Berzsenyi Dániel Könyvtár negyedik emeleti előadótermében Merklin Tímea Gazdag Erzsi könyvének bemutatóján. A Szülőföld Könyvkiadó Híres szombathelyi nők című sorozatának első kötete iránti hatalmas érdeklődés azt mutatja, hogy digitális korszakunkban sem szűnt meg teljesen az érdeklődés a nyomtatott könyvek iránt, mint ahogy ezt Devecsery László költő is kifejezte köszöntőjében.

Elsőként a Gazdag Erzsi óvodából érkezett gyermekek színvonalas műsorát tekinthettük meg, akik a költőnő méltó utódjának bizonyultak a mély átéléssel prezentált versekkel. Gyermekkorunk elfelejtett sorai csendültek fel, együtt dúdoltuk az Egy kis malac röf, röf, röf című dalt. Az Arcképcsarnok sorozat ötlete Dr. Takácsné Dr. Tenki Mária kulturális tanácsnoktól származik, aki fontosnak tartja, hogy ne csak híres szombathelyi férfiak életét ismerjük meg, hanem olyan hölgyekét is, akik sokat tettek a városért. Szerencsére jó néhány hölgy akad, akik jelentős szerepet töltöttek be Szombathely közéletében, munkájukkal, ötleteikkel, vagy akár a vagyonukkal sokat tettek a városért, szerethetővé, élhetővé tették. Dr. Tenki Mária példaképül ajánlja ezeket a nőket, hiszen tevékenységükkel a mai kor számára is hordoznak üzenetet. A sorozatot természetesen folytatni szeretnék, az első köteten nem véletlenül szerepel a „H" betű, a tervek szerint ugyanis a kötetekkel a megjelenésük sorrendjében szeretnék a Híres szombathelyi nők feliratot mintegy láncszerűen összekapcsolni. Bemutatásra kerül többek között Ambrózy Teréz, aki a szaléziak szombathelyi letelepedésében töltött be fontos szerepet, illetve Batthyány Erzsébet, akinek a neve a Szent Márton templom létrehozásához fűződik. A tervek között szerepel Márkus Emília, a nemzet színésznője is, aki városunkban látta meg a napvilágot.

Kelbert Krisztina történész-muzeológus, régésztechnikus elmondta, a sorozat egy több éven át tartó kutatási folyamat eredményeként jöhetett létre. Krisztinának alapkutatási területe a nőtörténet, a 19. és a 20. századi nők sorsa, szerepvállalásuk a közéletben, kibontakozásuk lehetőségei, a feminista mozgalmak, életmódjuk, gondolkodásuk megismerése. Krisztina a szakmai háttér feltárásával segíti a kutatómunkát, doktori disszertációját is nőtörténetből írja.

Fűzfa Balázs irodalomtörténész a Gazdag Erzsi Alapítvány tagjaként Szegedy Györgynét is a bemutatandó hölgyek közé javasolta. Fűzfa elmondta, rendkívül büszke Merklin Tímeára, mivel a tanítványa volt, és roppant jó érzés, ha egy tanítvány túlszárnyalja a mesterét. A Gazdag Erzsi Alapítvány a költőnő irodalmi-szellemi örökségének ápolásával foglalkozik, valamint Vas megye irodalmi örökségének gondozását tűzte ki célul. A megye két jeles gyermekirodalmi alkotóval is büszkélkedhet, Weöres Sándorral és Gazdag Erzsivel. Egy osztrák hölgy szerint rendkívül nehéz lefordítani ezeket a verseket, mert nem lehet visszaadni sem a hangzásukat, sem a hangulatukat. Ilyen például a csigabiga vagy a pitypang szó. Valóban nem kis feladat a költőknek 36 betűből összeállítani a végtelenhez való viszonyukat, de többé-kevésbé sikerül.

A könyv szerzője Merklin Tímea 1997-ben, vagyis Gazdag Erzsi halálának 10. évfordulóján került közelebbi kapcsolatba a költőnő műveivel. Akkoriban gyermeke három éves volt, pontosan abban az életkorban, amikor a legfogékonyabbak vagyunk a gyermekversek iránt. Tímea lelkesen vette szemügyre a könyvtárban egy papírdobozban őrzött Gazdag Erzsi hagyatékot, a könyvtár vezetőségétől minden segítséget megkapott a kutatásaihoz. Meglepődve tapasztalta, hogy gyermekkori kedvenc dalai az Egy kis malac röf, röf, röf vagy a Hull a hó, hull a hó Gazdag Erzsitől származik. Megszületett tehát Merklin Tímea első Gazdag Erzsiről szóló könyve, a Szép szavak kincstárnoka. A közvélemény Gazdag Erzsit elsősorban gyermekversek írójaként tartja számon, pedig sok felnőtt verset is alkotott. Halálos ágyán állította össze az Utolsó szó jogán című kötetet. Az idén ünnepeljük Gazdag Erzsi születésének 100. évfordulóját (1912. november 14-én született Sebesi Erzsébet néven). Mostani kötetében Merklin Tímea a költőnő eddig ismeretlen arcát tárja elénk. Nemcsak dokumentumokra építkezett, hanem felkeresett embereket, akik személyesen is ismerték a költőnőt. Gazdag Erzsi szeretetre éhes, szerethető nő volt, aki bizony a férfiak szívét is megdobogtatta. A szerző könyvében feldolgozta a költőnő írói levelezését is, melyek között szerelmesleveleket is találunk, hiszen nem egy férfilélek gyúlt lángra a nőisége miatt.

Ebben a könyvben tehát Gazdag Erzsi mint nő áll a középpontban. Weöres Sándorral verses levelezést folytattak. Mindkettőjüket Pável Ágoston támogatta, Gazdag Erzsi első kötete Pável Ágoston segítségével jelent meg 1938-ban Üvegcsengő címmel. Ez a kötet felnőtt-, és gyermekverseket egyaránt tartalmazott, Weöres Sándor írt róla kritikát a Nyugatban. S bár lélekben rokonok voltak, a saját maguk feje után jártak, a maguk monológjait mondták tovább. Ennek ellenére kapcsolatuk megmaradt, nyomon követték egymást. Gazdag Erzsi különös hangsúlyt fektetett a ritmusra, úgy gondolta, abban lüktet a nép ereje, neki pedig kötelessége ezt továbbadni. Nagyon komolyan vette a NÉP szót, őszintén hitt az erejében, emiatt is került egy éjszakára fogdába, amikor az őt igazoltató rendőrnek azt mondta, hogy a nép megbízásából dolgozik. Egy érdekes adalékot is megtudtattunk, Szakály Éva újságírótól származik a történet, hogy mivel a költőnő a Petőfi utcában lakott a tüdőszűrő fölött, egész életében rettegett attól, hogy valami bajt összeszed a röntgensugárzás miatt.  

Pósfai Jánosnak köszönhetően ma már utca viseli Gazdag Erzsi nevét, a szervezők remélik, hogy hamarosan emléktáblát is elhelyeznek a költőnő lakóházán. A bemutatót a Mesebolt Bábszínház színészeinek előadása zárta. Aki érdeklődik Gazdag Erzsi mint ember, mint nő iránt, érdemes elolvasnia Merklin Tímea könyvét.

Gazdag Erzsi:

Budapest, 1912. november 14. - Szombathely, 1987. február 9.

művei:

• Üvegcsengő (versek, Szombathely, 1938)
• Palika flótája (verses-képeskönyv, 1953)
• Mesebolt (versek, Budapest, 1957)
• Száll a sárkány (verses-képeskönyv, 1959)
• Itt a tavasz! (1967)
• Hívogató (gyermekversek, Budapest, 1967)
• Egérlakta kis tarisznya (mesék, versek, Budapest, 1970)
• Barátaink (1971)
• Jóbarátaink (1973)
• Ringató (1974)
• A megtalált Tündérország (verses mese, Budapest, 1975)
• Honnan jöttél Télapó? (1976)
• Itt a nyár! (1977)
• Itt az ősz! (1978)
• Mit játszottunk a héten? (1979)
• Erdőn, mezőn... (1980)
• Mézcsorgató (gyermekversek, mesék, Budapest, 1981)
• Biztató (versek, 1986)
• Az utolsó szó jogán (versek, 1987)
• Meseforrás (Szombathely, 1990)
• Volt egyszer egy Mesebolt (1992)