Vendvidék

A Vendvidék néprajzi tájegység Vas megye területén, a szentgotthárdi kistérségben, a Rába folyó mellett. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. Ma a szlovén kisebbség jelentős hányada itt él. Az Őrségi Tájvédelmi körzet része. A tájvédelmi körzet 1978-ban hozták létre mintegy 38 000 ha területen, ebből 2 800 ha fokozottan védett. A Vendvidék fokozott védelmet élvező területei közé tartozik a Hársas-patak völgye, a Fekete-tó tőzegmohás ingólápja, az orfalui lucfenyves (Picea abies), a szakonyfalui erdőtömb.  

Alsószölnök a Vendvidék nemzetiségileg legösszetettebb falva. Itt zajlott le a híres szentgotthárdi csata, amikor a falut csaknem teljesen porig rombolták. Látványossága az 1815-ben épült, barokk stílusú Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom.

Apátistvánfalva a vidék második legnagyobb települése. Itt található a Harding Szent István templom. További nevezetességei a Hársas-patak, és a világháborús emlékmű.

Felsőszölnök a vidék legnagyobb és legjelentősebb községe. Magyarország legnyugatibb pontja, melyet az ún. Hármashatárkő jelez, ahol Ausztria, Magyarország és Szlovénia határai érnek össze. A település további látnivalói a 19. századi vízimalom és olajütő, a régi paplak állandó kiállításával, valamint a katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal.

Kétvölgy két korábbi községből jött létre, Vashegyalja (Permise) és Ritkaháza egyesítésével. Területén megtekinthetőek Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái, az 1880-as évek idején épült ritkaházai szoknyás harangláb, és az új kilátó. Hangulatában, látványában talán a legszerethetőbb falu. A település nagy kiterjedésű rétekkel övezett tanyákból áll, amelyeket hatalmas erdős területek határolnak. Ez a településforma a szórványtelepülés, amely Magyarországon csak ezen a vidéken található. Kétvölgy az ország egyik legértékesebb természeti területén helyezkedik el, amely 2002-től az Őrségi Nemzeti Park része. Műemlékvédelem alatt álló épülete a Fő utca 36. szám alatt helyreállított zsupfedeles, füstös konyhás, döngölt agyagpadlós boronafalú ház. A vidék egyedülálló jellegzetessége a "TÓKA", amely 2-3 m mély, körülbelül 2 m széles gödör. Esővízből töltődik fel, és a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni, melyet leginkább állatok itatására használtak.

Orfalu a Vendvidék legkisebb községe. A központjában álló harangláb a falu címerében is megtalálható. A falu az Őrség és a Vendvidék határát őrzi, végében található a táj legszebb természeti értéke, a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el. A tó ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás ingóláp. A Hársas patak felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavat hoztak létre, ez a Máriaújfalui-tó.

Körmend

A Rába-parti kisváros központjában a több részből álló Batthyány-kastély áll. A főépületben található ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, melynek különböző kiállításain makettek, képek, szobrok és használati tárgyak is helyet kaptak. A gyűjtemény egyik különösen érdekes része Molnár Lajos madárgyűjteménye. Külön teremben a vakok és gyengénlátók múzeumi esélyegyenlőségének megteremtése érdekében tapintható tárlatot hoztak létre, mely a Batthyány családhoz kapcsolódó műtárgyak másolatait, rekonstrukcióit tartalmazza. A kiállításban elhelyezett valamennyi tárgy megérinthető, anyaga, plasztikája érzékelhető.

A kastély közvetlen közelében egy erdőt találunk: a Várkert kiváló kirándulóhely, ha egy kellemes sétát akarunk tenni a természetben. A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán, amelynek kerülete 7,8 magassága 35, koronaátmérője 45 m. A parkban jelentős művészeti alkotások is találhatók: Fischer, bécsi szobrász munkái közül Zefir és Flóra, Vertumus és Pomona, azaz ősz és a tél, illetve a tavasz és a nyár allegorizált szoborcsoportja kapott helyet a parkban.

A várkert közepén található az 1820 körül felállított 15 méter magas obeliszk, melynek oldalán bronztábla hirdeti a híres Batthyány-elődöket, tetején pedig a családi címer állatalakja, a fiait etető pelikán kapott helyet. A fák között eljuthatunk egyenesen a Rába folyó partjáig. A part nyaranta vízi túrák indulópontjaként is szolgál, valamint gyakran tartanak rendezvényeket is ott. Nevezetes esemény a város életében az évről-évre visszatérő, augusztus tizenkilencedikei tűzijáték, amit szintén a folyó mellett tartanak.

Körmend legnagyobb tere a Szabadság-tér. Közepén áll az 1822-ben Batthyány Fülöp által szülei emlékére emeltetett Mária Immaculata-szobor, átellenben pedig egy egész alakos Kossuth-szobor.  

A Batthyány-kastélyt bemutató írásunk:

Kastélyegyüttes - Batthyányiak egykori uradalmi központja Körmend szívében

2012.11.21. - 12:25 | Waldo - Képgaléria megtekintése

Körmenden, a város központjában álló Batthyány kastélyegyüttes barokk alakját 1730-1745 között nyerte el. Tervezője a neves olasz építész, Donato Felice de Allio volt. Utolsó tulajdonosa a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László volt.

A Várkertet bemutató írásunk:

Várkert - lélegző zöld a Batthyány-kastély mellett

2012.10.08. - 05:00 | Waldo - Képgaléria megtekintése

Több alkalommal is meglátogattuk egy-egy fotóséta erejéig a körmendi Várkertet, hogy megnézzük: mennyit változott, s óvják-e úgy megújult szépségében, mint amennyire vigyázták és gondozták a város fiataljai régen.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumot bemutató írásaink:

Virtuális tárlatvezetés - Körmend századfordulós hangulata és a Batthyányiak terme

2013.05.07. - 00:15 | Waldo - Képgaléria megtekintése

A körmendi múzeum - ahogy már a tapintható tárlaton és a Nemzedékek öröksége kiállításon láthattuk - ezernyi csodát, történetet rejt. H. Vörös Márta a múzeum Körmend századfordulós hangulatát idéző kiállítását, a cipőmúzeumot, és a Batthyányiak termét mutatta be nekünk. Megtudhattuk, hogy jutottak el a körmendi Udvardy fivérek velocipédekkel Párizsba, hogy miért patent a patent, és hogy honnan származik a furmint bor elnevezése.

Virtuális tárlatvezetés - Tapintható tárlat és Nemzedékek öröksége a körmendi múzeumban

2013.04.19. - 11:00 | Waldo - Képgaléria megtekintése

A körmendi múzeum ezernyi csodát, történetet rejt. H. Vörös Márta a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum Tapintható tárlatának csodáival ismertetett meg minket. Megfoghattuk az eredeti viaszból készült függőpecséteket, láthattuk Musztafa bég saját kezével, Batthyányi Ádámhoz írt levelét. A Nemzedékek öröksége kiállításon pedig többek közt rácsodálkozhattunk a Körmenden talált mamutfogra, de láthattuk a katonák által gyutacsból készített karácsonyfát is. 

Őrség

Az Őrség látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak és közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.

Templomok:

• Kercaszomori Szent Vencel-templom helye, Pusztatemető
• Szent Péter-templom, Őriszentpéter
• Bajánsenyei református templom Nemesnépi Zakál György emléktáblájával
• Szentgyörgyvölgyi református templom, a Nyugat-Dunántúl egyetlen festett fakazettás temploma
• Középkori Szent Márton templom, Domonkosfa

Veleméri román kori Szentháromság-templom Aquila János freskóival

Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.

Haranglábak:

• Harangláb, Kercaszomor
• Gödörházi harangláb
  
• Nemesnépi harangláb

Pankaszi harangláb

Szoknyás harangláb, 1755-ből. Fából ácsolt, fazsindellyel és zsúppal fedett jellegzetes őrségi építmény. A talpgerendák és a tartóoszlopok tölgyfából készült, a szoknyát zsúp, a toronysisakokat fazsindely védi.

Vadása-tó

Hegyhátszentjakab határában található a Vadása-tó, kiépített stranddal rendelkező üdülőhely. A tó, mely 1968-ban a Vadása-patak vízének mesterséges felduzzasztásával keletkezett, kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó turisták számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra.

A gyönyörű környezetben, természetvédelmi területen lévő mesterséges tó vize kristálytiszta, 12 forrás táplálja. A tónál fut össze az Őrségi Nemzeti Park több túraútvonala is.

A víztározó két tóból áll. A kisebb vízfelületű, újabb tó vadregényes, sűrű erdő közepén fekszik, vízéből tuskók állnak ki. Elsősorban a horgászok kedvelt helye: ponty, amur, keszegfélék, süllő, balin és kárász fogható itt. A nagyobb méretű tó strandolásra is alkalmas.

Az Őrséget bemutató írásunk:

Vadásától Velemérig - Őrségi anzix

2012.03.19. - 16:30 | Büki László 'Harlequin' - Képgaléria megtekintése

Igaz, még csak takarékos üzemmódban, de kezd ünnepi pompát ölteni a természet. Vas megye tán legszebb táján, az Őrségben tettünk egy délutánnyi fotóstúrát, hogy a (nap)fény által megfestett tájat ne csak retinánk, hanem apparátunk is megőrizze. Vadásától Velemérig képélménykedtünk, amiből nem hagyjuk ki a T. Olvasót sem!

Sorozatunk első része itt olvasható:

Kirándulóhelyek Vas megyében I. - Sárvár, Kőszeg, Bozsok

2013.05.31. - 00:45 | Jene Bogi - Fotók: vaskarika.hu

Újra itt a nyár, legalábbis a naptár szerint. Amíg nem tudjuk ledobni a ruhát, hogy aztán a közeli vízparton süttessük hasunkat, addig se ücsörögjünk otthon. Sorozatunkban bemutatunk néhány kirándulóhelyet a megyében, ahova akár biciklivel, akár tömegközlekedéssel is ellátogathat a család, vagy éppen baráti társaság. Elsőként Sárvárra, Kőszegre, és Bozsokra kirándulunk.