A projekt legfőbb célja annak vizsgálata, hogy Jánosháza ivóvízbázisa mennyire sérülékeny, milyen mértékben károsította azt az ipar és társadalmi fejlődés, valamint a mezőgazdasági termelés. A város vízellátása a Jánosháza - Nemeskeresztúr - Kemenespálfa vízmű részeként valósult meg, tehát összesen három települést, mintegy 3150 főt lát el ivóvízzel. A rendszerbe tartozó két termelőkút Jánosháza területén található, amelyek naponta 1404 köbméter víz kitermelésére alkalmasak. A jánosházi vízbázis tehát nemcsak a saját vízellátása szempontjából fontos, hanem a szomszédos két település, Nemeskeresztúr, valamint Kemenespálfa számára is stratégiai fontosságú.

A munkálatok első lépéseként a szakemberek összegyűjtötték az archív vízföldtani naplókat és meteorológiai adatokat, majd rendszerezték azokat. Ezt követően sor került egy részletes helyszíni bejárásra, illetve a mintavételi helyszínek és a monitoring kutak helyének pontosítására is. A következő lépésben különböző geofizikai mérések segítségével meghatározták a vízműkutak körül jellemző földtani karakterisztikákat.

Ezután kezdődött el a szennyezőforrások feltárása. Ehhez tavaly év végén elkezdték a furatok kialakítását, amelyből a mintavételek is történnek. Az év elején befejeződött a szennyezés feltárása és a monitoring kutak fúrása, elkészültek tehát a megfigyelő kutak. Ezt követően került sor a szennyező források fúrásokkal való feltárására, valamint a lakossági kútvizsgálatra. Ezen munkálatok részét képezte tíz darab tíz méter talpmélységű, ideiglenes, a szennyezést feltáró furat mélyítése, az akkreditált talaj- és vízmintavétel. A tervezett hat véglegesen megmaradó monitoring kút vízjogi létesítési engedélyt kapott a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Vízmintavétel történt tíz lakossági kútból, s a Mosó-árokból felszíni vízmintát és mederiszap-mintát vettek a szakemberek, amelyet akkreditált laborban vizsgáltattak meg.

A projekt során a következő lépés a vízműkutak és az újonnan létesült megfigyelő kutaknak a geodéziai bemérése. A legutolsó fázisban a monitoring rendszer vízjogi létesítési engedélyeztetése, valamint fúrásokkal történő kialakítása történt.

A kivitelezés következő hónapjaiban zajlik majd a tartós szivattyúzás, amelynek során különböző méréseket és vizsgálatokat végeznek. Ezt követően történik a védőterület meghatározása, valamint a térinformatikai feldolgozás. A projekt végső célja egy olyan biztonságba helyezési terv elkészítése, amely részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az egészséges ivóvíz megtartásához.