Versidéző - Vörösmarty Mihály válogatott versei

2014.02.12. - 00:10 | Waldo - Fotó: keptar.oszk.hu

Versidéző - Vörösmarty Mihály válogatott versei

Vörösmarty Mihály a magyar romantikus költészet legnagyobb alakja. A szerelmi boldogságot tartotta egyedül elérhetőnek, az ember számára enyhülést, megnyugvást adónak. Válogatott versei közül főleg szerelmi költészetének darabjaiból szemezgettünk új sorozatunkban. Tisztelt Olvasó! Poroljon le Ön is egy régi verseskötetet, és küldje el fedlapját, s pár kedves költeményt belőle.

HIRDETÉS

Késő vágy

Túl ifjuságomon,
Túl égő vágyimon,
Melyeknek mostohán
Keserv nyilt nyomdokán;
Túl a reményeken,
Melyekre hidegen
Éjszínű szemfedőt
Csalódás ujja szőtt;
Túl a szív életén
Nyugottan éldelém
Mit sors s az ész adott,
Az őszi szép napot.
De hogy megláttalak,
Szép napvilágomat,
Kivántam újólag
Már eltűnt koromat;
Kivántam mind, amit
Ábrándos álma hitt:
Az édes bánatot,
Mely annyi kéjt adott,
A kínba fúlt gyönyört,
Mely annyiszor gyötört.

Hiába, hasztalan!
Ifjúság és remény
Örökre veszve van
Az évek tengerén:
Remélni oly nehéz
A kornak alkonyán,
S szeretni tilt az ész
Letünt remény után.

1839. január 24. előtt


Laurához

Vörösmarty Mihály - Laurához
Rád nézek, mert szeretlek,
Rád nézek, mert gyülölsz;
Míg bájaid veszélyes
Dacával meg nem ölsz.

Rád nézek, mert gyönyört ád
Szemlélnem arcodat;
Rád nézek, mert öröm lesz
Meghalnom általad.

Rád nézek, mert talán még,
Egy kisded percre bár,
Gyülölség és szerelmünk
Cserében visszajár.

Még akkor érzenéd csak
Mi a szívgyötrelem,
A mostohán viszonzott,
A gyűlölt szerelem.

Még akkor sínlenéd csak
Kegyetlenségedet,
S nem hagynád ennyi kín közt
Elveszni lelkemet.

1842

Ábránd

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

1843. március előtt

***

Fotó: keptar.oszk.hu

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. - Pest, 1855. november 19.) a reformkorszak legnagyobb nemesi költője volt.

1800. dec. 1. született Pusztanyéken, elszegényedett katolikus nemesei családban, nyolc testvére volt. 1811-től Székesfehérváron, 1816-tól Pesten tanult. 16 éves korában, apja halála után Perczel Sándor 3 fiának nevelője, közben elvégzi az egyetem filozófiai szakát. Börzsönybe költözik, a falusi magányt választja. 1816 és 1825 között több mint 300 lírai verset írt. 1826-ban leteszi az ügyvédi vizsgát. 1830. nov. 17-től az Akadémia rendes tagja. 1841-ben megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét. Elfogadta az 1848-as forradalom vívmányait, támogatta a Batthyány-kormányt. A világosi fegyverletétel testileg-lelkileg összetörte, bujdosott, majd 1850-ben feljelentette magát a katonai törvényszéken. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Pesten lakott állandó orvosi felügyelet mellett, majd 1855. nov. 19-én halt meg Pesten.

Költői pályájának első szakaszában (1823-27) a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük. A Perczel családnál eltöltött évek is hatással voltak rá. A Perczel ház zsarnokság elleni felháborodása, a történeti múlt tisztelete, Vörösmartynál összefonódik a nemzeti függetlenség neves igényével, a húszas években erősödő nemzeti ellenállás, valamint a gazdag Perczel kisasszony iránt érzett szerelem felfűti alkotókedvét, majd megszületik egy fantasztikus hőskölteménye a "Zalán futása" 1825 folyamán.

A 30-as évek feszült társadalmi légkörben cselekvő kedve megnövekszik, szenvedéllyel veti magát az Akadémia munkájába, ahol sokoldalú munkát végzett: részt vett például a magyar helyesírás szabályainak kidolgozásában emellett értelmező szótárt valamint nyelvtant állított össze. Azt vallja, hogy "legszentebb vallás a haza, s az emberiség".

A szerelmi boldogságot tartja - Perczel Etelka iránt érzett reménytelen szerelme ellenére - egyedül elérhetőnek, az ember számára enyhülést, megnyugvást adónak. Ez fejeződik ki a Csongor és Tünde című mesedrámájából.

Vörösmarty a magyar romantikus költészet legnagyobb alakja. Korai költeményei nagyrészt iskolai stílusgyakorlatok: leoninusokban vagy disztichonokban megverselt bölcs mondások, kötelező témák. De születnek versek a pesti diákéletről és a nagyvárosi életformáról is. Hazafias tárgyú verseit a múlt nagyjainak felvonultatása jellemzi. A hun Attila, Árpád, Hunyadi, Zrínyi a leggyakrabban előforduló alakok.

A Perczel Etelka iránt érzett szerelem ihlette Vörösmarty korai szerelmes verseit. A társadalmi különbség miatt eleve reménytelennek ítélt boldogság fájdalma hatja át szentimentális érzelmességű és romantikus szenvedélyű líráját (A szánandókhoz, A bucsu, A bátortalan szerelem).Vörösmarty a reménytelen szerelemben az ábránd és valóság, az illúziók és tények fájó ellentétét, vágyainak társadalmi korlátozottságát élte át. Stettner Györgyhöz írott egyik levelében így fogalmaz: „Meglett ember vagyok és semmi kilátásom."

Forrás: mek.oszk.hu

A sorozat előző része:

Versidéző - Bella István: Szaggatott világ

2014.02.06. - 19:20 | Büki László 'Harlequin'

Versidéző - Bella István: Szaggatott világ Imádom a régi könyvek illatát. Semmihez sem fogható izgalmat jelent belelapozni, illatát beszívni egy-egy 40-60 évvel ezelőtti "antik" darabnak. A napokban egy 4 forintos verseskötet akadt kezembe, Kálmánchey Zoltán fedéltervével, aki szellemes plakátművész, s tán még rokoni szálak is kötik az Illatszertár Asztalos urához. A Kossuth- és József Attila-díjas Bella István első, 1966-ban kiadott Szaggatott világ című dedikált verseskötetét leportalanítva a kortárs költészet egyik ékköve fénylik ki a sorok közt. Olyannyira kortárs, hogy 50 évvel ezelőtt írt verseit akár slammerek is ritmusba önthetnék! Kis verses kalandozásunkból sorozatot szeretnénk indítani - akár a T. Olvasó segítségével. Poroljon le Ön is egy régi verseskötetet, és küldje el a fedlapját, s pár kedves költeményt belőle.

Új hozzászólás